Előszó
Jelen munka a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiadásában megjelenő „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" című sorozat harmadik (már a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum által szerkesztett) bibliográfiai kötete, mely a Bakonyra vonatkozó földtani és őslénytani szakirodalom gyűjteménye.
Alig két évtizeddel ezelőtt még az ipar tengelyének neveztük középhegység vonulatunkat. Azóta ugyan céltudatos és tervszerű ipartelepítéssel, iparunk igen lényeges objektumai az Alföldre vagy a Dunántúl nem középhegységi vidékeire települtek át, egész nehéziparunk ásványi nyersanyagbázisa azonban változatlanul ebben a középhegységi „tengelyben húzódik végig. Ezek közt is súlyponti helyet foglal el ásványi nyersanyagaival a Bakony.
De a nehézipari nyersanyagbázis szerepe csak egyike a Bakony népgazdasági jelentőségét befolyásoló tényezőknek. A Bakony lábánál végighúzódó Balaton, mint az ország európai hírnevű üdülőcentruma, a Bakony nélkül nem csak turisztikailag volna egyoldalú, de hévíz kiegészítését, ipari és ivóvízellátását is a Bakonyból, illetőleg ennek geológiai szerepétől függő adottságokból nyeri.
Mindezekhez jön a Bakony történelmi, műemléki, természeti objektumokban és tájképi szépségekben gazdag területének a Balatonéval párosult szerepe, mely kulturális szempontból is nemzeti kinccsé avatja.
Érthető, hogy a Bakonyt sokirányú fontossága és érdekessége évszázadok óta egész sor tudományterület érdeklődésének középpontjába vonta, nem is említve a szélesebb rétegek tudásvágyát és kíváncsiságát kielégíteni hivatott ismeretterjesztő irodalom gazdagságát. Nem véletlen, hogy a magyar szakirodalom egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, a századforduló táján született „A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című vaskos monográfia, a Balaton mellett gyakorlatilag a Bakony sokoldalú megismerését is szolgálja. Azóta a Bakonnyal foglalkozó irodalom - éppen a terület fontossága és feléje irányuló minden ágú érdeklődés miatt - alapjaiból kinőve olyan mennyiségű lett, hogy mind a szakember, mind pedig az egyes problémák iránt érdeklődő kívülálló számára, gyakorlatilag szinte áttekinthetetlenné és hozzáférhetetlenné vált.
Ezen a nehézségen kíván a Bakony tudományos felkutatásának és megismerésének hivatott irányítója szerepét betöltő Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, a Bakonnyal foglalkozó bibliográfiák tudomány- és ismeretterületekre bontott sorozatával segíteni. E sorozat egyik füzete „A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája", melynek célja a Bakony földtudományi (geofizikai, morfológiai, ásványtani, kőzettani, teleptani, geokémiai, vízföldtani, bányászati, földtan-rétegtani, földtörténeti és a kapcsolódó egyéb rokon tudományok területére kitekintő) szak- és ismeretterjesztő irodalmának - szükségszerint rövid tartalmi utasításokkal kezelhetőbbé tett - összeállítása.
Minthogy a kötetünket megelőző botanikai és zoológiai bibliográfia anyaga is kiterjed a szomszédos társtudományok határára, úgy a földtan sem maradhatott a szigorúan vett tudomány határán belül. Természeténél fogva a földtan szorosan kapcsolódik a szomszédos tudományterületekhez. Elsősorban a földtan és az őslénytan képez szerves egészet, szinte alig határolható el egymástól. E kapcsolat tovább folytatódik az ásvány-kőzettannal, a geokémiával, a hidrológiával, valamint a gyakorlat igényeiből kinőtt rokon tudományokkal. Az őslénytan viszont elsősorban a botanika és a zoológia felé mutat, kapcsolatokat.
Vissza