1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A középkori keresztyén egyház

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Magyarországi Protestansegylet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 377 oldal
Sorozatcím: Protestans theologiai könyvtár
Kötetszám: 16
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája, Budapest. A gerincen A magyarországi protestansegylet kiadványai sorozatcím szerepel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Baur nagy szelleme utolsó alkotását veszi a t. olvasó. Ez egésziti ki azon művei csoportját, melyek együtt a keresztyén egyház egész történelmét felölelik, öt önálló munkaként megjelent külön... Tovább

Előszó

Baur nagy szelleme utolsó alkotását veszi a t. olvasó. Ez egésziti ki azon művei csoportját, melyek együtt a keresztyén egyház egész történelmét felölelik, öt önálló munkaként megjelent külön kötetben. A középkor történelme befejeztekor lepte meg a halál, a kiadást már csak fia eszközölhette. Azon felfogás, melyet a középkori egyház fejlődése főbb mozzanatairól ezen művében nyújt, nem kevésbé uj, jellemző és megragadó, mint a három első század történelmének mesteri rajza.
A fordításnál a hűségre is kellő gondot fordítottam ugyan, de főtörekvésem mégis az volt, hogy az olvasást lehetőleg könnyűvé és kellemessé tegyem, mit gyakran csak az által érhettem el, hogy egészen mellőztem azon közbevetett magyarázó mondatokat, mik Baur műveinek olvasását általában igen nehézkessé teszik, holott a figyelmes olvasóra, nézve feleslegeseknek mondhatók, miután azon fogalom, mit újra meg újra megmagyarázni vagy körülirni akarnak, a maga helyén ugy is kellőleg meg van magyarázva. Nem különben mellőztem némelyeket a kevésbé érdekes jegyzetek közül. Vissza

Tartalom

A fordító előszava V
Bevezetés 1-3
ELSŐ KORSZAK.
A hetedik század elejétől VII. Gergelyig.
Bevezetés az első korszakba 4-5
ELSŐ SZAKASZ.
A keresztyénség viszonya a pogánysághoz és a nem-keresztyén vallásokhoz.
1. Pogány népek megtérítése 12
A németek apostolai 6
A szászok megtérítése 8
A szlávok megtéritése. Methodius 10
2. A muhammedanismus és viszonya a keresztyénséghez 12-15
A gnosticus-manichaus-féle irányok dualismusa. A pauliciánok 15-18
MÁSODIK SZAKASZ.
A dogma.
I. A d o g m a t i k a i f e j l ö d é s i r á n y a 23
A korszak jellemzése 19
1. Kísérletek a hittan rendszeres előadására. Damaskusi János ekdosisa. Hispalisi Isidor sententiái 19
2. A nyugati dogmatika kifejlődése. Annak realismnsa. Scott Erigena rendszere 20
3. Ezen korszak materialis supranaturalismusa a dogmatikai irányzatban, a cultus és a hierarchia kifejlődésében 23
II. A dogmatikai viták 24-47
1.A monotheletismus és az adoptianismus feletti vita 24-28
A két vita közös érdeke 24
A monotheleta vita. A 680-i konstantinápolyi egyetemes zsinat.
A monotheleták és a chalcedoni symbolum. Az akarat kettőssége
és az alany egysége. A vita főmozzanata 24
Az adoptianus vita. Az adoptianok és ellenfeleik érvei. Az egyház határozata 26
2. A praedestinatio feletti vita 28-37
A vita-kérdés. Hasonlósága a monotheleta vitához 28
Gottschalk tana 29
Ellenfelei, Rabanus és Hinkmar 29
A praedestinatianok. Servatus Lupus. Lyoni Remigus 31
Hinkmar négy tétele. A vita további folyama és kimenetele 32
A vita mozzanata. Hatása. Az augustinismus gyengülése 32
Scott Erigena mint Gottschalk ellenfele. Az ő praedestinatio-elmélete. A szabadság, bűn és büntetés fogalma. Rendszerének iránya. Ellenfelei. Troyesi Prudentius, Lyoni Florus, Remigius és Hinkmar 34
3. Az urvacsorai tan felett folyt viták 38-47
Paschasius Radbertus. Ő a dogma fejlődését előbbre viszi, az ő transsubstantiatio-tana 38
Ratramnus ellenkező urvacsora-tana 40
Az átváltozási tan és a kor tudalma 41
Toursi Berengar és ellenfele Lanfrank 42
Berengar támadása az átváltozási tan ellen. Ennek kárhoztatása és végsorsa 43
Ezen korszak urvacsora-tanának jellemzése. A katholikus dogma supranaturalismusa 45
HARMADIK SZAKASZ.
A hierarchia.
1. A pápaság története 48-56
A sajátképi pápaság előállása. Rómának Konstantinápoly tói való függési viszonya felbomlik. A longobárdok. A pápák és a frank uralkodók. Pipin adománya. Károly. A pápaság és a császárság. A pápaválasztás 48
A kilencedik század pápái. A Johanna pápanőről való monda. I. Miklós, II. Adorján, VIII. János 51
A pápaság a tizedik században. A viszonyok Rómában. X., XI., XII. János. A tusculánok. I. Ottó császárrá koronáztatása. VIII. Leo. XIII. János. Johannes Crescentius. V. Gergely és III. Ottó. II. Silvester. III. Ottó terve, hogy a császári kormányt Rómába áthelyezze 53
A pápaság a tizenegyedik században. VIII. és IX. Benedek. Reformkezdeményezések III. Henrik alatt. Hildebrand szerzetes és IX. Leo. II. Miklós. Rendelete a pápaválasztásról. A pápaság Hildebrand vezetése alatt 55
2. A hierarchiai rendszer 56-7i
A pápaság és a nyugati császárság. N. Károly felsősége. I. Ottó. III. Henrik. A pápaság felsősége felé hajlás. IX. Leo 56
A pápaság kifejlése a hierarchiai szervezetben. A Pseudoizidor-féle
egyházjog. A püspökök helyzete. A birói eljárás ellenök. A pápához való felebbezés és az érseki jogok. A pápa mint universalis episcopus 58
A chorpüspökök 63
Az egyházjog régi és uj rendszere. I. Miklós és Pseudoizidor 63
A kath. egyház fejlődésének belső elve. A hagyomány 67
A Pseudoizidor-féle decretalisok eredete és célzata 68
Rheimsi Hinkmar, az érseki jogok védője. Harca soissonsi Rothaddal és laoni Hinkmarral. A frank püspökök a pontigói zsinaton 876-ban 70
Arnulf rheimsi érsek Armuf orleansi püspök és a franczia püspökök ellen. A rheimsi zsinat 991-ben 72
3. Az egyház viszonya az államhoz 74-83
Az egyházi vagyon. A Pipin alatti saecularisatio. A javadalom-ügy. A püspökök hűbéri esküje. A bottal és gyűrűvel való felruházás. A regaliák. A püspökök mint hűbéresek és hűbérurak. Politikai helyzetök. A püspökök kettős jellege 74
A clericusok és laicusok ellentéte. A kánoni életmód. Metzi Chrodegang. Székeskáptalan. Coelibatus. A mailandi clerus ellentállása 78
A laicusok függési viszonya a clerustól. Az új házassági jog. A tized. Az interdictum. Donatio Constantini 81
NEGYEDIK SZAKASZ.
A keresztyén kultusz és a keresztyén erkölcsiség.
1. A keresztyén kultusz 84-92
A szentek és képek tisztelete. A görög császárok. A konstantinápolyi 754-iki és a nicäai 787-iki zsinatok 84
A képimádás elleneinek és barátainak érvei. A képvita dogmatikai jelentősége. Damaskusi János 86
A képimádás elleneinek harca, s a képek elvetése általában 87
A frank egyház közvetitő állása a képvitában. N. Károly és a libri
Carolini. A képek ellenei a frank birodalomban és a pápák mint a képek barátai 89
A miseáldozat és az átváltozási tan. Paschasius Radbertus 90
A latin mint egyházi nyelv. A prédikáció. N. Károly 92
1. A keresztyén erkölcsiség 93-105
A korszak erkölcsi állapota. N. Károly kora és ennek érdemei. Tizedik és tizenegyedik század 98
Az istenitéletek. Lyoni Agobard Az istenbéke. N. Károly törvényszékei 94
A ker. kegyesség müvei. Búcsújárások Palaestinába 96
A bűnbánat és annak művei. Damiani Péter bűnbánati elmélete. A libri poenitentiales. A bűnbánati gyakorlat átalakulása. A pénzbüntetés és az indulgentia. Erkölcsi ítélet 98
Szerzetesi élet. A klastromok. A cluny zárda. clunyak és a camalduliak. Minden lelkek ünnepe 101
A hierarchia és a szerzetesi ascetikai irányzat. A clunyi congregatio. III. Ottó és
II. Silvester 104
MÁSODIK KOKSZAK.
VII. Gergelytől a reformátióig.
Bevezetés. A korszak általános jelleme 106-107
ELSŐ SZAKASZ.
Az egyház helyzete a pogány világgal és a keresztyén hit ellenségeivel szemben.
1. A missiók és a keresztyénség terjesztésére tett kisérletek 108-109
A keresztyénség terjesztése északi Németországon és a balti tartományokban 108
A dominikánusok és franciskánusok missiói kísérletei keleti Ázsiában 109
2. A keresztes hadjáratok és a hitetlenek elleni háború 109-112
A keresztes hadjáratok előállása és lefolyása 109
A keresztes hadjáratok jelleme és eredménye 110
3. A dualistikus szektákhoz való ellentét 113-121
A bogomilek. Tanok és elterjedésök 113
A katharok. Hazájok és elterjedésök 115
A katharok tanrendszere 116
A nyugati katharok közötti pártok. Az albanensek és concorrecensek 117
A katharr rendszer gyakorlati oldala 118
Az eretnekség üldözése. III. Ince. Az albigens háború 120
MÁSODIK SZAKASZ.
A hierarchia.
1. A papák VII. Gergelytől a reformatióig 122-156
Az egyház reformja 122
VII. Gergely. A papok nősülésének és a simoniának megtiltása. Harca IV. Henrikkel 124
VII. Gergely megítélése és jellemzése 126
Gergely utódai. Az investitnra harca. A wormsi concordatum. A harc eredménye 131
Átmeneti korszak. A pápaság és clairvauxi Bernhard 134
A pápák harca a Hohenstanfokk 1. I. Frigyes. IV. Adorján. III. Sándor. A normann birodalom és VI. Henrik 135
III. Ince és az ifjú Frigyes. Sváb Fülöp. IV. Ottó. II. Frigyes. III. Honorius. IX. Gergely. IV. Ince 138
A harc jelleme és stadiumai. A Hohenstaufok vége 143
VIII. Bonifacius. IV. Fülöp francia király. A pápaság veresége 114
XI. Benedek. A pápák Avignonban. XXII. János és bajor Lajos 117
A szakadás. A párisi egyetem. Gerson János. A pisai, constanzi és
baseli zsinatok. Az egyházi reform és a pápaság. A concordatumok 149
A pápaság fejlődésének eredménye 154
2. A pápaság hatalmának tetőpontján 156-185
A pápaság viszonya a császársághoz. A pápaválasztás. II. Miklós decretuma. A lelki hatalom felsősége. IV. Ince a donatio Constantini felől 156
A pápa mint episcopus universalis ecclesiae. A püspökök az egyházi gyűléseken 160
Az egyházalkotmány két rendszere. A pápa mint Péter és Krisztus helytartója. A csalhatatlanság. A pápai és zsinati rendszer 161
Az egyház belső ellenmondása. Gerson elmélete 167
Paduai Marsilius és de Janduno János a pápai absolutismus ellenei 169
A pápák beavatkozása a tartományi egyházakba. A felebbezések kiterjesztése 169
A pápai legátusok 169
A javadalmak és püspökségek adományozása a pápák által 170
A pápai birvágy. Az annaták. A hierarchiai rendszer következménye 172
Az egyház alárendelt körei 173
1. A püspökök viszonya a fejedelmekhez. A püspökök választása. Jus regaliae és spolii. A püspökök politikai állása 174
2. Az egyházi javak és azok megadóztatása 170
3. Az egyházi biróság ügye. A clarendoni constitutio J77
A clerus belső szervezete. A püspökök és segédeik. A székeskáptalan.
Kísérletek a vita canonica visszaállítására. Határozatok a papok nősülése ellen 178
A clerus uralma a laicusok felett. Házassági törvények. Egyházi átok
és interdictum. A fülbe gyónás. Inquisitio. A bibliai olvasás megtiltása 180
III. Ince egyházi reformja 184
HARMADIK SZAKASZ.
A dogma.
1. A hierarchia és scholastika 180-208
A scholastika lényege. Canterburyi Anselm. Elégtételi elmélet. Ennek ontologiai bizonyitéka. A gondolkozás és lét egysége 186
Realismus és nominalismus. Anselm és Roscelin. Az universaliák.
Champeauxi Vilmos. Abälard. Az ellentét közvetítése. Aquinói
Tamás és Duns Scotus 193
Duns Scotus ismeret-elmélete. A realismus felbomlása 198
Hit és tudás. Anselm és Abälard 200
A mystika. Clairvauxi Bernhard. A victorinusok: Hugo, Richard, Walter. Harcok a scholastika ellen. Salisburgi János 203
Aristoteles jelentősége a scholastikára nézve 205
Lombard Péter sententiái 206
2. A scholastika hittani rendszere 208-236
Aquinoi Tamás theologiai Summája 208
Rendszerének supranaturalistikus jelleme. Ész és kijelentés 210
Isten léte és lényege. Determinismus 211
A scholastikusok háromsági tana. Anselm és Tamás 214
Tamás tana a világról. A világ viszonya istenhez. Praedestinatio. Szabadság. Csuda 215
Tamás tana az angyalokról, az emberről, eredeti állapotról és bünről 218
A scholastikusok christológiája. Lombard Péter és Tamás nihilianismusa 219
A váltság és kiengesztelés tana. Anselm, Tamás 220
Tamás tana az egyházról, kegyelemről és megigazulásról. A kegyelem nemei 221
A sacramentumok. A hetes szám levezetése Tamásnál 224
Az egyes sacramentumok Tamásnál. Keresztség. Confirmatio. Úrvacsora. Transsubstantiatio 226
A kehely-elvonás scholastikusi igazolása. A miseáldozat 228
A bűnbánat sacramentuma. Gyónás, absolutio és az egyház kulcshatalma.
Indulgentiák 229
Az utolsó kenet sacramentuma. Papszentelés, házasság. 232
Feltámadás. Tisztító tüz. Isten szemlélete Tamásnál 234
Tamás helyzete az egyházi tanhoz 236
3. A scholastika hanyatlása és felbomlása 237-260
Duns Scotus és irányzata 237
Tamás és Duns Scotus ellentéte. A theologia elve mindkettőnél 238
Duns Scotus tana az akarat szabadságáról és a praedestinatioról 239
Az ő istenfogalma és a Tamásé 240
Duns Scotus rendszere. Az ő subjectiv realismusa. Az önkény fogalma 242
A kegyelemről való tan. A scholastika álláspontjának felbomlása 244
Durandus de S. Porciano. Az ő theologia-fogalma és a Tamásé 247
Átmenet a nominalismusra. Ennek megujulása Occam Vilmos által 250
A scholastika felbomlása a nominalismus által. A tekintély elv jelentősége 251
A scholastikusok tana a sacramentumokról és a transsubstantiatioról. Tamás és Duns Scotus elmélete. Kealismusok 253
Occam nominahsticas transsubstantiatio-tana. A scholastika utolsó stadiumában 257
NEGYEDIK SZAKASZ.
A keresztyén kultusz és a keresztyén erkölcsiség.
I) A keresztyén kultusz 270
A középkori egyház kultusza és művészete 261
A szentek és Mária tisztelete. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe és dogmája 263
A miseáldozat és az úrnapja 265
A kehely elvonása és annak dogmatikai igazolása 266
A prédikáció 268
II) A keresztyén erkölcsiség 270-275
A korszak erkölcsi jelleme. A clerus erkölcstelensége és a reactio az ellen 270
A bün és erény egyházi felfogása. Az alsóbb és magasabb erény 273
1. A scholastikus erkölcstan 275-300
Abälard ethikája 275
Fogalma a bűnről és erkölcsi beszámitásról 276
Ethkájának második része. Bűnbánat, gyónás. Az indulgentia elvetése 278
Ethikájának tudományos jelentősége 280
Aquinói Tamás scholastikus erkölcstana 281
Az akarat és a jó. A rosz 286
Az erénytan. A négy sarkerény és a három theologiai erény. A lelki adományok, dona 286
A bűnök, halálos és megbocsátható bűnök 287
A praecepta és consilia evangelii. A különböző állapotok. A tökély állapota. A contemplativ és activ élet. A religiosi 291
A társadalmi élet viszonya. Tamás erkölcstanának jelleme és jelentősége 293
A casuistika. Guilielmus Peraldus. Raymundus a Pennaforti 294
A constanzi zsinat tárgyalásai a zsarnokgyilkoságról. Gerson. A kor uralkodó nézete. Aquinói Tamás 296
Grabo Máté. Gerson a szerzetesek és a consilia felől 299
2. A korszak erkölcsi jelleme az indidgentia és bünbocsánat tekintetében 300-308
Az egyház indulgentia-gyakorlata. Az indulgentia és a keresztes hadak. A jubileumévek. Az indu gentia utolsó következménye 300
A töredelmességi gyakorlatok. A korbácsvezeklés és a korbács-menetek. Az egyház közbelépése. A korbácsolók és a korbácsdalok alaphangulata. Jacobus de Benedictis 304
3. A szerzetesség 308-336
A szerzetesség a korszak első felében. VII. Gergely kora és a régibb
barátrendek. A lovagrendek. A clunyak és cisterciták 308
A kolduló szerzetek korszak-alkotása. Az ezekkel rokon kórjelenségek 310
Brixeni Arnold. Floris Joachim apát jövendölései. Az ő világnézlete.
A három világkorszak. A harmadik korszak és a két rend 311
Szent Ferenc és szent Domokos 318
Dominicanusok és franciscanusok. Viszonyuk a pápához és egyházhoz 320
A franciscanusok szigorúbb és szelidebb pártjának ellentéte. Sz. Ferenc tisztelete és sebhelyei. Bonaventura. Bartholomaeus Albicius. Ubertinus de Casali 322
Sz. Ferenc és Joachim jóslásai. A spirituálisok apokalyptikus irányzata. Introductorius in evang. aeternum. A franciscanusok szakadása. Olivi Péter János és a spirituálisok. Támadásai a pápa és az egyház ellen 394
A spiritualisok összeütközései a pápákkal és ezek megoldása. IX. Gergely, III. Miklós, XXII. János a franciscanusok szegénységi alapelvéről és az apostoli szegénységről. A kolduló szerzetek szegénységi alapelvének erkölcsi értéke 329
A szerzetesség és a kolduló szerzetek társadalmi jelentősége. A tertiariusok és szabadabb egyletek. A közélet testvérei 333
Az eretnek szekták 336-359
A katharok 335
A waldensek. Szegénység és prédikáció. Összeütközésök az egyházzal. Az irás elve. Bűnbocsánat és megigazulás. A tisztitó tűz elvetése. A sacramentuniok. Belső
egyházi élet 338
A waldensek elterjedése és üldöztetése. III. Ince kisérlete, hogy a waldenseket az egyházzal egyesitse. Ezek vitája az egyházzal 345
A szabad szellem férfi- és nőtestvérei. Benai Amalrich és az amalriciánok 348
Az apostoli testvérek. Segarelli Gerhard. Novarai Dolcino. Világnézlete és jövendölései. A szekta erkölcsi jelleme 352
Ezen szekták közös vonása. A waldensek reformátori irányzata 357
5. A reformatio előfutárai 359-377
Wicliff és Huss. Wicliff élete. Támadása a pápaság és a hierarchia ellen 359
Wicliff tana a szent Írásról, az urvacsoráról és a bünbánatról. Támadása az indulgentia ellen. Erkölcsi és dogmatikai alapnézete. Trialogus. Wicliff és Luther 362
Wicliff összeütközése az egyházzal. A Lollhardok és üldöztetésök 367
Huss és a constanzi zsinat. Prágai Hieronymus. Huss és Wicliff. Az elsőnek Tractatus de ecclesia cimü müve. Az egyházról való tana. Támadása a pápaság ellen. Praedestinatio. Huss és Luther 369
A hussiták. Calixtinusok és taboriták. Krisztus törvényének testvérei 373
Wesel János. Hieronymus Savonarolla 375
Befejezés 377

Dr. Baur Ferdinánd Christián

Dr. Baur Ferdinánd Christián műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Baur Ferdinánd Christián könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A középkori keresztyén egyház A középkori keresztyén egyház A középkori keresztyén egyház A középkori keresztyén egyház A középkori keresztyén egyház A középkori keresztyén egyház A középkori keresztyén egyház A középkori keresztyén egyház

A gerinc vászonnal pótolt, a könyv kötése megtört. A borító kissé kopott, foltos. Néhány lap enyhén foltos. A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
24.000 ,-Ft
192 pont kapható
Kosárba