Praxisjog

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 15
Bevezetés 17
I. A működtetési jog kialakulásának történeti előzményei
Az egészségügyi alapellátás fejlődési szakaszai Magyarországon 19
Az egészségügyi alapellátás alapjait megteremtő első jogi szabályozás megszületésétől 1945-ig 19
A közegészségügyi szolgálat megteremtése 19
További állomások az egészségügyi alapellátás fejlődésében 21
A hatósági orvosi szolgálatok államosítása 22
Az egészségügyi alapellátás helyzete 1945 után 24
Egészségügyi alapellátás az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény szellemében 25
Rendszerváltás az egészségügyben 28
Az egészségügyi vállalkozások, az orvosi magángyakorlat folytatásának lehetőségei 1989 után 29
Az egészségügyi alapellátás átfogó reformja, a háziorvosi szolgálatok kialakítása 31
Az új egészségügyi törvény alapellátást érintő rendelkezései 35
Privatizációs törekvések és célok az egészségügyben, különös tekintettel az alapellátásra 39
II. Külföldi kitekintés
- Az alapellátás (elsődleges ellátás) helye és szerepe az egyes európai és angolszász típusú egészségügyi ellátórendszerekben 51
Svédország és Dánia 51
Németország 56
Általános szabályok 56
Az orvosi praxis főbb jellemzői 60
Az orvosi csoportpraxis 63
Az orvosi praxis elidegenítése 66
A praxis elidegenítéséről szóló szerződés 68
A praxis vételárának meghatározása 70
Szemelvények az angolszász modellekből 73
Egyesült Államok 73
Egyesült Királyság 75
Összefoglalás 77
III. Az egészségügyi alapellátás rendszere a hatályos jogszabályok tükrében 81
Az egészségügyi alapellátás mint kötelező önkormányzati feladat 82
Az önkormányzati szerződés jelentősége 84
A háziorvos, házi gyermekorvos és fogorvos kötelező feladatai 87
Szervezett ügyeleti rendszer biztosítása az alapellátásban 89
Szakmai és területi elvek 89
A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ellátás folyamatos biztosításának formái 91
A háziorvosok, házi gyermekorvosok kötelező részvétele az ügyeleti szolgálatban 94
A háziorvos mint önkormányzati képviselő, polgármester vagy alpolgármester 95
A háziorvosként dolgozó önkormányzati képviselő összeférhetetlensége 95
Alkotmánybírósági döntés: a háziorvosok is lehetnek önkormányzati képviselők 96
A háziorvos mint polgármester vagy alpolgármester 98
Az egészségügyi alapellátással összefüggő engedélyezési eljárás, az egészségügyi alapellátás szakmai felügyelete 98
Általános szabályok 98
Az egészségügyi szolgáltató elnevezése és tájékoztató táblája 98
Egyéni egészségügyi vállalkozó 99
Az egészségügyi tevékenységet végző dolgozó alkalmassági vizsgálata 100
Előzetes, illetve időszakos alkalmassági vizsgálat 101
Az alkalmasság megállapításának kritériumai, feltételei 102
Alkalmassági vizsgálat eredménye és igazolása 102
Engedélyezési eljárás 103
A működési engedély iránti kérelem, az engedélyezési eljárás 104
A működési engedély és fajtái 107
Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának ellenőrzése 110
Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyelete 111
Az egészségbiztosítás hatósági felügyelete 113
Az egészségügyi alapellátás finanszírozása 115
A finanszírozási szerződés megkötésével összefüggő lényeges kérdések 115
A háziorvosi ellátások társadalombiztosítási finanszírozásához szükséges elszámolás szabályai 120
A háziorvosi ellátások társadalombiztosítási finanszírozásának mértéke 123
A fogorvosi ellátások társadalombiztosítási finanszírozásának mértéke 129
A háziorvosi, illetve fogászati ügyeleti ellátás finanszírozása 131
A finanszírozási szerződés teljesítésének ellenőrzése 132
Egyéb támogatási formák az egészségügyi alapellátásban 136
Eszköz- és ingatlantámogatás 137
A vizitdíj 140
Térítésmentes ellátások 140
Vizitdíj megfizetése mellett nyújtható ellátások 145
Térítési díj ellenében nyújtott ellátások 146
Díjfizetés mellett igénybe vehető háziorvosi szolgáltatások 147
A vizitdíj megfizetése 147
A vizitdíj befizetésének módozatai 149
A vizitdíj befizetésének igazolása, a vizitdíj visszafizetése 152
A háziorvosi ellátást közvetlenül nem érintő vizitdíjjal kapcsolatos kérdések 154
IV. Az egészségügyi alapellátás európai jogi aspektusai 157
Európai integráció és az egészségügy 157
Munkaidő-szervezés egyes kérdései az uniós és a hazai szabályozás tükrében 159
Munkaidő-szervezés egyes kérdései az uniós szabályozás tükrében 159
Jogharmonizáció - a magyar szabályozás 162
A 2003. évi LXXXIV. törvény 162
A 233/2000. (XII. 23.) kormányrendelet 165
Az ügyeleti idő és az ügyeleti munkaidő l65
A pihenőidő l66
Az Alkotmánybíróság döntése 167
Új ügyeleti szabályozás az egészségügyben 169
Az ügyeleti díj mértéke a hazai bírói gyakorlatban 173
Az Európai Bíróság ítéleteinek hatásai, az irányelv módosítására irányuló lépések 174
V. Reformkísérletek az egészségügyi alapellátásban 177
Az egészségügyi alapellátás működésének kísérleti formái:
a praxisközösségek és a csoportpraxisok 177
Irányított betegellátási modellkísérlet - Fejkvóta típusú finanszírozási rendszer 182
Az ellátásszervező szerepe az irányított betegellátásban 186
Az ellátásszervező kiválasztása 186
Az ellátásszervező feladatai 187
Az IBR felépítése, működése 189
Ellátásszervezési szerződés 189
Szolgáltatási, illetve együttműködési szerződés 190
Az IBR finanszírozási mechanizmusa, annak ellenőrzése 191
Az IBR-ből kilépő ellátásszervező, háziorvos vagy más egészségügyi szolgáltató jogi helyzete I94
Az ellátásszervező adatkezelésére vonatkozó speciális rendelkezések 194
VI. A működtetési jog bevezetését megelőző elméleti viták, az egészségügyi alapellátás magánosítása tárgyában született reformkoncepciók 199
A háziorvosi privatizáció alapkérdései - megoldási javaslatok, kidolgozott modellek 199
A FAKOSZ által kidolgozott modell 199
Az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott modell és annak hiányosságai 201
A Magyar Orvosi Kamara által javasolt modell 206
A Bordás-Fodor-féle törvénytervezet 210
Törvényjavaslatok a parlament előtt 2l6
A T/1849, számú törvényjavaslat és parlamenti vitája 2l6
A T/2095, számú törvényjavaslat és parlamenti vitája 221
Az Öotv. hatálybalépését követő jogértelmezési és jogalkalmazási „káosz" 225
VII. A működtetési jog mint önálló vagyoni értékű jog fogalmának, lényeges sajátosságainak elemzése 233
A praxisjog mint az orvos személyéhez kapcsolódó jogosultság 234
A praxisjog mint önálló vagyoni értékű jog 237
A praxisjog mint önálló vagyoni értékű jog helye a polgári jog rendszerében 239
A praxisjog elhatárolása más vagyoni értékű jogoktól 243
A praxisjog elidegeníthetősége, forgalomképessége 245
A jogokon fennálló tulajdonjog elméleti megítélése 246
A praxisjog mint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog 252
A működtetési jog folytatása 254
A működtetési jog örökölhetőségének kérdése a hatályos rendelkezések tükrében 254
A működtetési jog folytatásának elhatárolása más hasonló jogintézményektől 259
Személyes gyógyszertár-működtetési jog - hozzátartozói személyi jog 259
Lakásbérleti és helyiségbérleti jog folytatása 261
Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása 262
A háziorvos halálával felmerülő további ellentmondások, problémák 265
A működtetési jog mint vagyoni értékű jog helye a házassági vagyonközösségben 266
A vagyoni értékű jogok helye a házassági vagyonjogban 266
A működtetési jog helye a házassági vagyonjogban 267
A praxisjog mint „sajátos know-how" 267
A praxisjog mint a házastársi vagyonközösség része 270
A praxisjog mint a jogosult háziorvos különvagyona 272
VIII. A működtetési jog
megszerzésére és megszűnésére vonatkozó lényegi rendelkezések, jogalkalmazási problémák 275
A működtetési jog megszerzése 275
Jogszerzés alanyi jogon 276
Területi ellátási kötelezettség nélküli korlátozott praxisjog 278
A működtetési jog megszerzése betöltéssel 280
Tartósan betöltetlen háziorvosi körzet 280
Új körzet létesítése esetén 282
A működtetési jog megszerzése elidegenítéssel 289
A működtetési jog mint vagyoni értékű jog birtokba adása 290
Az átruházás egyéb feltételei 294
A működtetési jog átruházásánál felmerülő további szempontok 296
A működtetési jog (praxis) értéke 298
A szabad orvosválasztás és az adatvédelem érvényesülése a működtetési jog elidegenítése esetén 303
A működtetési jog mint biztosíték 309
A működtetési jog megterhelésének lehetősége, a hatályos rendelkezések alkalmazhatósága 309
A praxisjog engedélyezése 315
A praxisjog megszűnése 320
IX. Összegzés és javaslatok 325
Megállapítások 325
A működtetési jogot érintő lényeges jogszabályok módosítására irányuló javaslatok 326
Az Öotv. módosítására irányuló javaslatok 326
A Vhr. módosítására irányuló javaslatok 327
A működtetési jog alkalmazása során felhasznált további jogszabályok módosítására irányuló javaslatok 328
Felhasznált irodalom 331
Munkaanyagok, jegyzőkönyvek 336
Felhasznált jogszabályok jegyzéke 339
Tárgymutató 343

Témakörök