Lakásbérlők kézikönyve

Szerző

Budapest

'Dr. Bartus Imre: Lakásbérlők kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	215 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-09-1510-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
A lakásbérlettel összefüggő alapfogalmak	5
Mi tekintendő lakásnak	5
Milyen helyiségek nem minősülnek lakásnak?	6
Melyek a lakás helyiségei, illetőleg melyek a lakáshoz tartozó helyiségek?	7
Melyek a lakás komfortfokozatba sorolásának ismérvei?	7
Mi a lakószoba?	9
Milyen célra használható a lakás?	10
Melyek a közös használatra szolgáló helyiségek és területek?	11
Melyek a tanácsi bérlakások?	11
Mit jelent a bérlőkiválasztási jog?	12
Mikor jogosult a tanácsi bérlakás bérlője újabb tanácsi lakásra?	12
Hogyan alakul a lakásigény mértéke?	14
Mit jelent az átmeneti lakás kategóriája, illetve hogyan kell ennek bérlőjét kijelölni?	14
Milyen elhelyezésre tarthat igényt az átmenetileg kihelyezett lakás bérlője?	15
Mennyi az átmeneti lakás lakbére?	16
Mi a vállalati bérbeadás?	16
Ki jelöli ki a vállalati bérlakás bérlőjét?	16
Milyen elhelyezésre tarthat igényt a volt bérlő?	17
Mi a szolgálati lakás?	18
Hogyan történik a szolgálati lakás bérlőjének a kijelölése?	18
Milyen elhelyezésre tarthat igényt a szolgálati lakás volt bérlője és annak hozzátartozója?	19
Ki rendelkezik a nem állami lakásokkal?	20
Kinek kell lakás-használatbavételi díjat fizetnie?	21
Mikor van helye beszámításnak a lakás-használatbavételi díjba?	22
Mennyi a lakás-használatbavételi díj?	23
Mikor növelhető, illetve csökkenthető a lakás-használatbavételi díj?	25
Kinek jár szociálpolitikai és egyéb kedvezmény?	26
A lakásbérleti jogviszony keletkezése, tartalma és megszűnése	28
Mi a lakásbérleti jogviszony?	28
Milyen esetekben jöhet létre bérleti jogviszony kifejezett szerződéskötés nélkül?	28
Mi a lakásbérleti szerződés?	32
Kik a lakásbérleti szerződés alanyai?	32
Ki lehet a lakás bérbeadója?	32
Ki lehet a lakás bérlője?	34
Mi a különbség a bérlő, a bérlőtárs (bérlőtársaság) és a társbérlő között?	34
Ki az egyedüli, önálló bérlő?	34
Mi a bérlőtársi jogviszony, kik a bérlőtársak?	35
Hogyan érvényesülnek a társbérletből adódó jogok és kötelezettségek a bérbeadó és a társbérlők, valamint az egyes társbérlők között?	36
Mik a társbérlők egymás közötti jogviszonyának jellemzői	37
Mi a járulékos lakáshasználat	38
Hogyan állapítják meg a felek a lakásbérleti szerződés tartalmát, milyen idő alatt és milyen formában kell megkötni a szerződést?	38
Mit kell tartalmaznia a lakásbérleti szerződésnek?	40
Mire terjed ki a lakásbérleti jogviszony?	40
Mikor kell megállapodni a feleknek a lakbérben és annak mértékében?	41
Mikor keletkezik, illetve szűnik meg a lakbérfizetési kötelezettség?	42
Mikor módosítható a lakbér?	42
Hogyan kell a bérbeadónak a lakást átadnia?	43
Mikor alkalmas a lakás rendeltetésszerű használatra?	43
Melyek a lakásberendezések?	43
Melyek az épület központi berendezései?	44
A bérbeadónak újonnan kifestve, mázolva kell-e átadni a lakást?	45
Mikor tekinthető a lakásberendezés, illetőleg a központi berendezés üzemképes állapotúnak?	45
Hogyan kell eljárni a lakás átadásánál?	45
Ki köteles gondoskodni az átadáskor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről?	46
Mikor szünetel a lakásbérleti jogviszony?	46
Milyen jogai vannak a bérlőnek a bérleti jogviszony szünetelése idején?	47
Milyen teendői vannak a bérlőnek a lakcím megállapításával kapcsolatban?	47
Lehet-e valakinek az állandó mellett ideiglenes lakcíme?	49
Be kell-e jelenteni az ideiglenes lakcím megváltozását?	50
Mikor rendelhető el a lakcímbejelentés hivatalból?	50
Hogyan kell teljesíteni a lakcím bejelentését?	50
Ki a szállásadó?	51
Milyen kötelességei vannak a szállásadónak?	51
Hogyan érvényesül a felmondási jog a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor?	51
Milyen felmondási jog illeti meg a bérbeadót, ha a bérlő a lakásbérleti szerződésben foglaltakat nem teljesíti?	52
Hogyan kell a bérbeadónak a lakásbérleti szerződést felmondani, ha a bérlő a lakbért nem fizette meg?	52
Hogyan kell a bérbeadónak felmondania, ha a bérlő nem teljesíti karbantartási kötelezettségét?	54
Hogyan kell a lakásbérleti szerződést felmondani, ha a felmondás oka nem a lakbér nem fizetése vagy a karbantartási kötelezettség elmulasztása?	54
Mi a gyakorlat a felmondás érvényességének megállapítására, hogyan bírálja el a bíróság a felmondás tárgyát képező cselekményeket?	55
Mi az eljárás, ha a tanácsi, illetőleg a vállalati bérlakás bérlőjének a tulajdonában megfelelő - beköltözhető - lakás van?	56
Mi tekinthető megfelelő lakásnak, és milyen költségtérítésre tarthat igényt a bérlő?	57
Nem állami lakás esetében milyen jogosultságai vannak a bérbeadónak a lakásbérleti jogviszony felmondásával kapcsolatban?	57
Mi a perindítás határideje?	57
Ha a bérbeadó felmondása érvényes, mire kötelezi a bíróság a bérlőt?	58
Mikor tekinthető a közlés hatályosnak?	58
Mikor mondhatja fel az állampolgár a tulajdonában álló lakás bérleti szerződését megfelelő cserelakás ellenében?	59
Mit kell a tulajdonosnak a bérleti szerződés felmondásához csatolnia?	59
Milyen feltételek megléte esetén adhatja ki az illetékes lakásügyi hatóság a bérlőkijelölésre vonatkozó határozatát?	60
Mikor nem kell felajánlati megfelelő cserelakást?	60
Mikor megfelelő a felajánlott lakás?	61
Mikor tekinthető még megfelelőnek a felajánlott lakás?	61
Milyen térítésre tarthat igényt a bérlő a felmondás érvényességének megállapítása esetén?	62
Mi a bírósági kereset elutasításának jogkövetkezménye?	62
Milyen gyakorlat alakult ki a lakás "megfelelőségének" elbírálásánál?	62
Milyen egyéb körülmények befolyásolhatják a felajánlott cserelakás "megfelelőségének" megállapítását?	65
Mikor kérheti bérlőtárs, társbérlő a másik bérlőtárs, társbérlő lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését?	65
Volt házastársak mikor kérhetik a lakásbérleti jogviszony megszüntetését?	66
Hogyan kell kérni a bérlőtárs és a társbérlő bérleti jogviszonyának megszüntetését?	66
Milyen bírói gyakorlat alakult ki a társbérlői és a bérlőtársi jogviszony megszüntetésével kapcsolatban?	66
Milyen esetei vannak a járulékos lakáshasználat megszüntetésének?	67
Hogyan szűnik meg a lakásbérleti jogviszony hatósági és bírósági határozat alapján?	70
Milyen lakásjogi következménye van a kitiltásnak?	70
Mi történik a kisajátított lakások bérlőivel?	71
Milyen kártalanításra tarthat igényt a kisajátított lakás bérlője?	71
Hogyan történik a cserelakás "megfelelőségének" elbírálása?	72
Mely lakások vehetők igénybe közületi elhelyezés során?	73
Milyen kártalanításra tarthat igényt a lakás volt bérlője?	73
Hogyan kell megállapítani a cserelakás "megfelelőségét"?	74
Mikor szűnik meg a bérleti jogviszony az építésügyi hatóság határozata alapján?	74
Milyen kártalanításra tarthat igényt a megszűnt lakás bérlője?	75
A bíróság milyen jogerős ítélete nyomán szüntethető meg a bérleti jogviszony?	77
Mi a teendő "többletlakás" szerzése esetén?	77
Kinek a javára mondhat le a bérlő a bérleti jogviszonyáról?	79
Mikor érvényes a lemondás?	80
Milyen összegű térítésre tarthat igényt a bérleti jogviszonyáról lemondó bérlő?	81
Milyen jogi helyzetet teremt a lemondás?	82
A lakásbérleti jogviszony folytatásáról	83
Kik jogosultak a bérleti jogviszony folytatására a bérlő halála után?	83
A bérlő halála esetén milyen sorrendben folytatják az arra jogosultak a bérleti jogviszonyt?	84
Mikor folytathatja az eltartó a bérleti jogviszonyt?	85
Hogyan alakul a bérleti jogviszony folytatása a bérlőtárs halála esetén?	86
Folytatható-e a szolgálati és a vállalati bérlakásra fennálló bérleti jogviszony?	86
Hogyan és mely hatóságtól kell kérni a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerését?	87
Mikor jóhiszemű a jogcím nélküli lakáshasználat?	88
Mikor kell kiutalni a megüresedett tanácsi bérlakást a jogcím nélküli személynek?	88
Mikor megengedett a megüresedett tanácsi bérlakás kiutalása a jogcím nélküli személynek?	89
Milyen elhelyezésre tarthatnak igényt a jóhiszemű jogcím nélküli személyek?	90
Ki gondoskodik a jóhiszemű személyek elhelyezéséről?	91
Mikor nem tarthat igényt elhelyezésre a jóhiszemű személy?	92
Mikor tarthat igényt pénzbeli térítésre a jóhiszemű személy?	93
Kik a jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személyek?	93
Mikor minősíthető valaki utólagos rosszhiszemű lakáshasználónak?	95
Kinek kell gondoskodnia a rosszhiszemű személy elhelyezéséről?	16
Hogyan járnak el a hatóságok az önkéntes beköltözőkkel szemben?	97
Mely szervek rendelik el a lakásból való kiköltöztetést?	97
Mely szervek foganatosítják a lakásügyben hozott határozatok végrehajtását?	98
Hogyan történik a végrehajtás, ha azt a lakásügyi hatóság foganatosítja?	99
Milyen elvek alapján rendezi a bíróság a volt házastársak lakáshasználatát?	100
Hogyan rendezi a bíróság a lakáshasználatot a házasság felbontása, illetve a házassági életközösség megszűnése után?	100
Kinek és mikor ítélhet meg a bíróság kárpótlást?	101
Hogyan rendezi a bíróság az önálló lakáshasználati joggal nem rendelkező volt házastársak helyzetét?	101
A lakásbérleti jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei az épület, illetve a lakás karbantartása során	102
Mit jelent a bérbeadó szavatossági felelőssége?	102
Mire terjed ki a bérbeadó karbantartási kötelezettsége?	103
Melyek a házkezelői szolgáltatások?	103
Hogyan köteles a bérbeadó a házkezelői szolgáltatásokat ellátni?	104
Mi a háziszemét, és ki köteles elszállításáról gondoskodni?	104
Milyen rendelkezések vonatkoznak a kapu nyitására és zárására?	105
Mely esetben kell a bérbeadónak kapukulcsot biztosítania?	105
Kinek adható kapukulcs?	106
A bérbeadó hogyan köteles biztosítani a személyfelvonó használatát?	106
Ki kaphat felvonókulcsot?	106
Melyek a kapukulcs és felvonókulcs használatára vonatkozó előírások?	107
Milyen térítést kell fizetni a kulcsért, mikor szűnik meg, illetőleg mikor csökkenthető a fizetési kötelezettség?	108
Ki mentesül a kapupénz, illetve a felvonódíj fizetési kötelezettsége alól?	108
Kit illet meg a házkezelői szolgáltatásokból származó bevétel?	109
Mit jelent a lakás átalakítása, illetve korszerűsítése?	109
Milyen jogai vannak a bérlőnek a lakás átalakítása, illetve korszerűsítése során?	109
Milyen költségek számolhatók el az átalakításnál, illetve a korszerűsítésnél?	111
Mit értünk kontár, illetőleg "házilagos" munkavégzés alatt?	111
Milyen munkálatok elvégzése után illeti meg a bérlőt a bérbeszámítási jog?	112
Mikor kell igényelni a bérbeszámítási jog elismerését?	113
Milyen részletekben érvényesíthető a bérbeszámítási jog?	114
Hogyan történik OTP-kölcsöntartozás esetében a bérleti jogviszony megszűnése után a még beszámítható összeg megtérítése?	114
Mikor illeti meg a bérlőt a lakbér mérséklése, illetőleg elengedése?	114
Mikor és hogyan kell igényelni a bérmérséklést?	115
Milyen egyéb bérmérséklési jog illeti meg a bérlőt?	116
Milyen munkálatok végzését köteles a bérlő tűrni?	116
Melyek a bérlő lakáskarbantartással kapcsolatos kötelezettségei?	117
Milyen kötelezettségei vannak a bérlőnek a burkolatok, az ajtók és a lakásberendezések karbantartásával kapcsolatban?	118
Kinek a feladata a lakás féregtelenítése?	118
Hogyan kell eljárni a lakás visszaadásakor?	119
A lakásberendezések felújításával, illetőleg cseréjével kapcsolatos költségeket hogyan köteles viselni a bérbeadó, illetőleg a bérlő?	120
Milyen költségek számolhatók el lakásberendezés felújításánál és cseréjénél?	120
A felmerült költségeket hogyan kell a másik félnek megtéríteni?	121
Hogyan kell eljárni a lakásberendezések felújításánál, cseréjénél, ha a bérbeadó tanácsi ingatlankezelő szerv?	121
Hogyan kell átadni a kicserélt, illetve felújított lakásberendezést?	122
Hogyan és mikor kell teljesítenie a bérbeadónak és a bérlőnek az őt terhelő karbantartási kötelezettséget?	122
Hogyan köteles a bérbeadó, illetőleg a bérlő a feladatkörébe tartozó munkát elvégezni?	123
Mikor jogosult a bérbeadó helyett a bérlő, illetőleg a bérlő helyett a bérbeadó a munkát elvégezni, és mi a térítés mértéke, időtartama?	124
Az albérlet, az ágybérlet és a fizetővendég-látás	125
Mit értünk albérlet alatt?	125
Hogyan kell az albérleti szerződést megkötni?	126
Mely lakások esetében szükséges az albérletbe adáshoz más személy hozzájárulása?	127
Milyen tilalmak vonatkoznak az albérlet létesítésére?	127
Mit és milyen feltételek mellett jogosult használni az albérlő?	128
Mikor szűnik meg az albérleti jogviszony?	129
Mikor mondhatja fel a bérlő az albérleti szerződést?	129
Mi az ágybérlet?	130
Hogyan kell ágybérleti szerződést kötni?	130
Mikor jön létre érvényesen az ágybérleti szerződés?	131
Mikor szűnik meg az ágybérleti jogviszony?	131
Milyen elhelyezésre tarthat igényt az albérlő az albérleti jogviszony megszűnése után?	132
Mi a fizetővendég-látás?	133
Milyen korlátozások érvényesülnek a fizetővendég-látás során?	133
Mit kell meghatározni a szerződésben?	134
Mikor szűnik meg a szerződés?	135
Mi történik akkor, ha a vendég a szerződés lejártával vagy felmondás ellenére nem távozik el?	135
Bérbeadható-e a lakás közületi szervek dolgozói elhelyezésére?	136
Hogyan alakul a tanácsi bérlakások lakbére?	136
Mennyi az egyéb állami lakások bére?	138
Mennyi a nem állami szervek és az állampolgárok tulajdonában álló lakások bére?	138
Mennyi lehet az albérleti díj?	139
Mennyi lehet a bútor- és ágyneműhasználati díj?	140
Milyen költségek számíthatók fel az egyéb szolgáltatásokért?	140
Mennyi lehet az ágybérleti díj?	141
Milyen következménnyel jár a törvényes mértéket meghaladó bérleti, albérleti és ágybérleti díj kikötése?	141
Milyen díjat fizetnek a jogcím nélküli használók?	142
Mennyi a kapunyitás és -zárás, valamint személyfelvonó havi és esetenkénti használati díja?	143
Mennyi az egyes lakásberendezések használati díja?	144
Lakáscsere és a lakás elhagyása	146
Mi a lakáscsere társadalmi rendeltetése?	146
Milyen szabályok vonatkoznak a lakáscsere-szerződés megkötésére?	147
Kinek kell hozzájárulnia a lakáscseréhez?	147
Mikor szükséges a lakásügyi hatóság hozzájárulása a cseréhez?	150
Mikor köteles és mikor jogosult megtagadni a cseréhez való hozzájárulást a lakásügyi hatóság?	150
A bérlővel együtt lakó személyeknek el kell-e költözniük a lakásból?	152
Kérhető-e pénzbeli térítés a lakáscserénél?	153
Ki dönt a lakáscserékkel kapcsolatos vitás ügyekben?	153
Milyen következménye van a lakás elhagyásának?	154
Mikor nem tekinthető a lakás elhagyottnak?	155
A lakáshasználatot szabályozó bírósági határozatok és azok végrehajtása. A birtok és a birtokháborítás fogalma	156
Hogyan rendelkezik a bíróság a lakás kiürítése felől?	156
Milyen bírósági határozatok végrehajtása tartozik a bírósági végrehajtásra?	157
Mikor és hogyan kérhető a bírósági határozat végrehajtása?	158
Hogyan kérhető a jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó ellen végrehajtás?	158
Hogyan történik a rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóval szemben a végrehajtás foganatosítása?	159
Hogyan történik a végrehajtás foganatosítása?	160
Hogyan állapítható meg az ún. utólagos rosszhiszeműség?	160
Hogyan történik a bírósági határozat végrehajtása, ha a foganatosítás nem a bírósági végrehajtásra tartozik?	161
Hogyan történik az ágybérletre hozott bírósági határozat végrehajtása?	161
Mi a birtok és kit tekint a polgári jog birtokosnak?	162
Mikor illeti meg a birtokost a birtokvédelem?	162
Mit jelent a jogcím szerinti birtokvédelem és mi az "erősebb jog"?	163
Hogyan háríthatja el a birtokos a birtoksértést?	164
Hogyan lehet a birtokvédelmet a tanács szakigazgatási szervétől igényelni?	164
Mikor és hogyan vehető igénybe a bírói út?	165
A lakásbérlettel kapcsolatos egyéb fontos tudnivalók	168
Mit kell tudni a nem állami tulajdonban álló házfelügyelői lakások, illetve a volt házfelügyelői lakások jogi helyzetéről?	168
Hogyan kell rendezni a volt házfelügyelői lakások helyzetét, ha az arra létesített bérleti jogviszony 1971. július elsején is fennállt már?	169
Hogyan módosítható a lakásbérleti szerződés, illetőleg a lakáshasználat?	169
Hogyan lehet állami tulajdonban álló telken garázst építeni?	171
Hogyan lehet garázst építeni lakásszövetkezeti tulajdonban levő ingatlanon?	172
Hogyan lehet az állampolgárok tulajdonában álló ingatlanon garázst építeni?	173
Hogyan és milyen engedéllyel lehet gépkocsit tárolni?	173
A lakás komfortfokozatának megállapítására milyen hatással van annak fűtési módja, illetőleg meleg vízzel való ellátottsága?	173
Mi tekinthető központi fűtésnek, illetve az azt szolgáltató központi hőellátási berendezésnek?	174
Ki tekintendő fogyasztónak?	174
Mit jelent a központi hőellátási berendezés üzemképes állapota, és kinek kell gondoskodnia az üzemképes állapotban való tartásról?	175
Milyen munkálatokat és kinek az engedélyével végezhet el a bérlő?	175
Mi az üzemben tartás, és mi az üzemben tartó feladata?	176
Mikor nem kell üzemben tartani az üzemképes központi hőellátási berendezést?	176
Hogyan látja el a fogyasztóközösség, illetve a tulajdonos az üzemben tartással kapcsolatos feladatokat?	177
Mi a szolgáltatás kötelező időtartama és mértéke?	177
Nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél hogyan kell biztosítani az üzemben tartást?	178
Milyen díjat kell fizetnie a fogyasztónak?	178
Mi után kell fizetni a fűtési díjat, mi a fűtési díj egysége és mit jelent a fűthető légköbméter fogalma?	178
Hogyan kell kiszámítani a melegvízdíjat?	179
Mellőzhető-e a melegvízdíj külön kiszámítása?	179
Melyek a tényleges üzembentartási költségek?	179
Hogyan kell közölni a szolgáltatás díját, mi a költségvetés, illetve végelszámolás?	180
Hogyan tehet észrevételt a fogyasztó a költségvetés, illetőleg a végelszámolás összegével szemben?	180
Mikor kell kifizetni a fűtési, illetve a melegvízdíjat, és milyen következményekkel jár a nem teljesítés?	181
Milyen jogai vannak a fogyasztónak, ha a szolgáltatás huzamosan szünetel, illetve nem éri el a költségvetésben tervezett időtartamot vagy mértéket?	181
Ki köteles biztosítani a távhőellátási berendezés üzemképes állapotban tartását?	182
Mi a szolgáltatás időtartama, mértéke és díja?	182
Mi után kell fizetni a fűtési díjat?	183
Hogyan kell megfizetni a szolgáltatás díját, és milyen jogai nyílnak meg a fogyasztónak, ha a szolgáltatás nem kielégítő?	183
Mi a lakóbizottságok társadalmi rendeltetése?	184
Melyek a lakóbizottság főbb feladatai?	184
Melyek a lakóbizottságok főbb jogai?	186
Hogyan történik a lakóbizottság megválasztása?	188
Mit szabályoz a házirend?	188
Mely épületekre terjed ki a házirend?	189
Melyek a tilalmazott zajos magatartások?	189
Hogyan végezhető el a takarítás?	190
Hogyan kell összegyűjteni a háztartási szemetet?	190
Hol tárolható a tüzelő?	191
Mikor vehetők igénybe a közös használatra szolgáló helyiségek?	191
Milyen kötelezettségei vannak a lakóépület kezelőjének az ingatlan tisztán tartásával kapcsolatban?	192
Elhelyezhető-e hirdetmény a lakóépületen?	192
Hol és milyen okból szerelhető fel rács?	193
Milyen bútorok és egyéb tárgyak helyezhetők el a lakáson kívül?	193
Hol tárolhatók a bútorok és egyéb tárgyak?	193
Ki jelöli ki és hol a gyermekjátszóhelyet?	194
Milyen szabályok vonatkoznak a gépjárművek tárolására?	194
Milyen következménnyel jár a házirend megsértése?	195
Jogszabálymutató	196
A könyvben felhasznált jogszabályok jegyzéke	196
Függelék	198
A lakással összefüggésben elkövethető bűncselekmények és szabálysértések	198
Magánlaksértés	198
Üzletszerű kéjelgés elősegítése	199
Tiltott szerencsejáték szervezése	200
Garázdaság	200
Verekedés	201
Veszélyes fenyegetés	201
Csendháborítás	202
Lakcím bejelentésének elmulasztása	203
Lakás vagy más helyiség engedély nélküli bérbeadása	203
Bérletre vonatkozó bejelentési kötelesség elmulasztása	204
Önkényes beköltözés	204