1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Területi tervezés, tanácsi tervezés

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 372 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társadalmi, gazdasági fejlődés napjainkban egyre inkább felveti és szükségessé teszi az ország különböző területeinek differenciált fejlettségével és fejlődésével összefüggő kérdések megoldását.... Tovább

Előszó

A társadalmi, gazdasági fejlődés napjainkban egyre inkább felveti és szükségessé teszi az ország különböző területeinek differenciált fejlettségével és fejlődésével összefüggő kérdések megoldását. Ismeretes az a folyamat is, amelynek eredménye a tanácsi mechanizmus átalakulása, a tanácsok önállóságának növekedése. Ezek a tények új formában és megnövekedett hangsúllyal vetik fel a területi és tanácsi tervezés továbbfejlesztésének kérdéseit. A téma tárgyalásának időszerűségét az is aláhúzza, hogy a kormány az utóbbi időben több határozatot is hozott a területfejlesztési politikával és a területi tervezéssel kapcsolatban.
Ez ideig nem jelent meg Magyarországon - de külföldön sem - olyan könyv, amely összefüggően tárgyalná a területi és tanácsi tervezés kérdéseit. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1963-ban adott ki egy könyvet a területi tervezésről (Kőszegi: A területi tervezés főbb elméleti és módszertani kérdései), az abban leírtak jelentős része azonban a mai gazdasági körülmények között csak áttételesen hasznosítható, hiszen számottevő mértékben megváltoztak a tervezés feltételei, rendszere stb. Könyvünk célja az volt, hogy a tudomány és gyakorlat eddigi eredményeit összefoglalva, megfelelő alapot szolgáltasson a területi és a tanácsi tervezés metodikájának kidolgozásához, hangsúlyozottan figyelmet fordítva a két tervezési aspektus összefüggéseire.
Az anyag összeállításakor elsősorban a gyakorlati tervezés kívánalmait tartottuk szem előtt. Az elméleti kérdések tárgyalása csak szűk mértékre korlátozódik. Mind a területi, mind a tanácsi tervezésben alkalmazható módszerek együttes tárgyalása után külön tárgyaljuk mindkét tervezési terület speciális vonásait, tervfajtáit, a tervek rendszerét, tartalmát stb. Bár a hivatkozott minisztertanácsi határozatok az alapvető kérdéseket eldöntötték, úgy érezzük, szükséges ezek részletes tárgyalásán, magyarázatán túlmenően a további lépések lehetőségeire is rámutatni. Vissza

Tartalom

Előszó 11
Bevezető 13
ELSŐ RÉSZ
A területi és tanácsi tervezés rendszere, általános módszertani kérdései 25
I. FEJEZET
A területi és tanácsi tervek fajtái 27
II. FEJEZET
A tervek kidolgozása és koordinálása 36
1. A területi tervek kidolgozásának folyamata 37
2. A tervek tudományos megalapozása 44
3. A tervek koordinálása 48
4. A tervezésben részt vevő szervek feladatai 54
5. Á területi és tanácsi tervek végrehajtásának egyes elvi,
módszertani kérdései, különös tekintettel az érdekviszonyokra 57
III. FEJEZET
A tervezés területi egységeinek meghatározása 60
1. A területi egységek kialakításának alapelvei 60
2. A tervezés területi egységei és a gazdasági növekedés 62
3. A tervezés komplex területi egységei 66
4. Ágazati és egyéb területi egységek 78
IV. FEJEZET
A területi és tanácsi tervezés mutatószámainak sajátosságai 81
1. A mutatószámokkal szemben támasztott követelmények 81
2. A mutatószámok csoportosítása 84
3. A térképek szerepe a tervezés mutatószámainak ábrázolásában 89
V. FEJEZET
A tervezés kiinduló feltételei 91
1. A kiinduló feltételek fogalma és jelentősége a tervezésben 91
2. A demográfiai tényezők 95
3. A termelés dinamikája 96
4. A gazdasági szerkezet 97
5. A gazdasági fejlettség 99
6. A termelőerők hatékonysága 100
7. A népesség életkörülményei 103
8. A területi egyensúly 106
9. A területi kapcsolatok 107
VI. FEJEZET
A tervezési döntések előkészítése 109
1. A területfejlesztési döntések mozgástere és szabadságfoka 110
2. A döntés-előkészítés módszerei 112
VII. FEJEZET
A területi és tanácsi tervezéshez szükséges információk 125
1. A tervezéshez szükséges információk típusai 125
2. Az információs feltételek további javításának a feladatai 127
3. Differenciálódás és integrálódás az információk
keletkezésében és felhasználásában 129
MÁSODIK RÉSZ
A területfejlesztés tervezése 131
VIII. FEJEZET
A területfejlesztési tervek rendszere 133
IX. FEJEZET
Az ipar területi terve 140
1. Az ipartelepítés tervezésének általános kérdései 140
2. Az ipar telepítési tényezői és számításbavételük 142
3. Az ipartelepítési döntés-előkészítés általános
módszertani kérdései 154
4. Az iparfejlesztés övezeteinek és centrumainak kiválasztása 155
5. A súlypontmódszer alkalmazásának lehetőségei
az ipartelepítés népgazdasági szintű tervezésében 161
6. Az iparágak területfejlesztési tervjavaslatainak kidolgozása 163
7. Az ipar területi elhelyezését szabályozó rendszer
fontosabb elemei 170
X. FEJEZET
A mezőgazdaság területi terve 175
1. A mezőgazdaság területi tervezésének általános kérdései 175
2. A mezőgazdasági termelés területi tervezésének fejlődése 178
3. A tervezés területi egységei 179
4. A mezőgazdaság területi tervének főbb célkitűzései 181
5. A tervezés kiinduló tényezőinek elemzése 182
6. A területi terv elkészítésének fontosabb metodikai kérdései 189
7. A mezőgazdaság területi tervének tartalma 194
XI. FEJEZET
A foglalkoztatottság és az életszínvonal területi tervezése 198
1. A népesség foglalkoztatási és jövedelmi viszonyai 198
2. A népesség ellátottsági színvonalának tervezése 203
3. Az életszínvonal területi tervezésének folyamata 204
4. Az életszínvonal területi tervezésével szemben támasztott
követelmények 206
XII. FEJEZET
A településhálózat fejlesztésének terve 209
1. A településhálózat és a népgazdaság fejlődésének kapcsolata 209
2. A településhálózat-fejlesztés tervezésének sajátos vonásai 213
3. A településhálózat fejlesztésének hatása az ágazatok
területi tervezésére 215
XIII. FEJEZET
A kiemelt területek tervezési problémái 216
1. Az agglomerációk fejlesztési kérdései 217
2. Az iparfejlesztéssel szorosan összefüggő speciális területek 218
3. A határmenti területek fejlesztési kérdései 221
4. A kedvezőtlen természeti adottságú agrárterületek 221
XIV. FEJEZET
A gazdasági növekedés regionális vonatkozásai
és a területfejlesztési tervek szintetizálása 226
1. A regionális növekedés tervezésének alapkérdései 226
2. A gazdasági növekedés térbeli rendje, növekedési pólusok 229
3. A területfejlesztés terveinek modellrendszeréről 231
HARMADIK RÉSZ
A területrendezés tervezése 235
XV. FEJEZET
A területrendezési tervek rendszere és tartalma 237
1. A területrendezési tervek kapcsolata a különböző
tervtípusokkal 237
2. A területrendezési tervek hierarchiája és tagolása 241
XVI. FEJEZET
A tervezési-gazdasági körzetek területrendezési tervei 248
1. A tervek, célja, funkciója és részletezettsége 248
2. A tervek tartalma, metodikája 249
3. A tervezés menete és technológiája 252
4. A tervek jóváhagyása, módosítása és végrehajtása 256
XVII. FEJEZET
Az egyéb területrendezési tervek 258
1. Megyei területrendezési tervek 258
2. A budapesti agglomeráció 260
3. Az „ágazati" területrendezési tervek 262
4. A kedvezőtlen természeti adottságú területek rendezési terve 264
5. A fejletlen infrastruktúrájú területek 266
6. Depressziós területek rendezése 267
7. Ipari zónák területrendezése 269
8. Az üdülőterületek rendezése 270
9. A határmenti területek rendezése 272
10. Egyéb, kisebb településegyüttesek rendezése 274
11. Településrendezési tervek 275
12. Hely ki jelölési és beépítési tanulmánytervek 276
XVIII. FEJEZET
A területrendezés tervezésének nemzetközi tapasztalatai,
a hazai fejlődés 279
1. A területrendezés tervezése a tőkésországokban 279
2. A területrendezési tervezés a szocialista országokban 297
3. A területrendezési tervezés hazai fejlődése 303
NEGYEDIK RÉSZ
A tanácsi tervezés 309
XIX. FEJEZET
A tanácsok gazdaságirányító feladatai 311
1. A tanácsi gazdálkodás fejlődése 311
2. A tanácsok gazdasági feladatai 313
3. A különböző szintű tanácsok gazdasági feladatai 316
XX. FEJEZET
A tanácsi tervek rendszere és kidolgozásának folyamata 320
1. A tanácsi tervek rendszere. A népgazdasági és a tanácsi tervek
kapcsolata. Területi koordináció 320
2. A tanácsi tervek kidolgozásának folyamata 325
3. Az egyes tanácsi szervek tervezési feladatai 327
4. A terv végrehajtásának eszközei 329
5. A tanácsi tervek információbázisa 331
XXI. FEJEZET
A tanácsok fejlesztési tevékenységének tervezése 334
1. A tanácsok fejlesztési tevékenységének jellege 334
2. A fejlesztési alap forrásai és felhasználási céljai 336
3. A tanácsi fejlesztések tervezése 340
4. A tanácsi fejlesztéssel kapcsolatos jogkörök 343
XXII. FEJEZET
A tanácsok költségvetése és pénzügyi tervei 348
1. A tanácsi költségvetés 348
2. A tanácsi középtávú pénzügyi terv 351
3. Az éves költségvetés 353
XXIII. FEJEZET
A negyedik ötéves tanácsi terv elkészítésének tapasztalatai,
és a fő célkitűzések 355
1. A negyedik ötéves népgazdasági terv tanácsokra vonatkozó
általános jellemzői 355
2. A tanácsi terv ágazati célkitűzései 357
3. A tanácsi fejlesztési alap forrásainak alakulása 361
4. A népgazdasági és tanácsi fejlesztési célkitűzések egybevetése 363
5. A negyedik ötéves terv készítésének tapasztalatai a tanácsoknál 365
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Területi tervezés, tanácsi tervezés Területi tervezés, tanácsi tervezés Területi tervezés, tanácsi tervezés Területi tervezés, tanácsi tervezés

A borító kissé sérült, kopott.

Állapot:
2.840 ,-Ft
14 pont kapható
Kosárba