Magyar ipargazdaság I.

Tartalom

Előszó
ELSŐ RÉSZ.
Bevezetés
I. A MAGYAR IPAR ÁLTALÁNOS KÖZGAZDASÁGI
VONATKOZÁSAI.
1. Az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös vonatkozásai.
A mezőgazadsági és az ipari árszint egyensúlya. - Az agrárközgazdászok 1936. évi nemzetközi kongresszusának állásfoglalása. - Scott W. R. glasgowi egyetemi tanár álláspontja. -
A mezőgazdaság legközelebb megoldandó feladata műszaki
nyersanyag fokozottabb termelése. - A mezőgazdaság termelési költségeit csökkenteni kell. - A népsűrűség emelkedése
és a mezőgazdaság csökkent vásárlóereje. - A mezőgazdasági
termények mesterséges áralakítása. - A mezőgazdaság mint
fogyasztó. - A mezőgazdaság iparosítása. - A birtokpolitika
és az ipar.
2. Az ipar és a kereskedelem kölcsönös vonatkozásai.
A kereskedelem szerepének megváltozása az új gazdasági
rendszerben. - A nemzetközi kereskedelem összezsugorodása. - Az áruforgalom jelentőségének emelkedése a belföldi
forgalomban. - Az ipar és a kereskedelem ellentétes felfogása
a gazdasági szabadságról. - Az ipar detailárusítása. - Ellentétek a kereskedelem és a szövetkezetek között az iparcikkek
árusítása tekintetében. - A keresedők tőkeereje. - Az árurészletügyletek. - A kereskedők érdekképviselete és a gyáripari érdekképviselet közötti ellentétek. - A kézműipar és a
kereskedelem között felmerült ellentétek szabályozása.
3. Az ipar népmozgalmi vonatkozásai.
A megcsonkított Magyarország népességi adatai szerint megnövekedett az ipari munkások viszonyszáma. - Csonkamagyarország megnövekedett népsűrűsége iparosodásra utal. -
A mezőgazdasági munkásfelesleg problémája. - A főváros-
nak, mint ipari központnak jelentősége. - Az ipar decentralizálásának kérdése. - A falu és város népességének kicserélődési folyamata. - Az ipar decentralizálásáról tartott
ankét. - Az iparügyi miniszter állásfoglalása az ipar decentralizálása ügyében.
4. A tőkei részesedése a magyar iparban.
A tőke részesedése és eredete az ipari részvénytársaságokban
Nagymagyarországban és a megcsonkított országban. - A
külföldi tőke elhelyezkedésének jelentősége. - A hazai ipari
részvénytársaságok száma. - Az ipari részvénytársaságok
vagyona 1988-ban. - Az ipar és a bankok viszonya.
5. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben.
Magyarország nemzeti jövedelmének megoszlása termelési
ágak szerint 1929-től 1936-ig. - A nemzeti jövedelem megoszlása termelési, ágak szerint 1937-ben és 1988-ban. - Az
ipar részesedésének emelkedése és ennek okai. - A reáltőkeképződés az iparban.
6. Az ipar részesedése a közteherviselésben.
Az ipar és a mezőgazdaság adóterhének összehasonlító adatai. - Fellner Frigyes számításának bírálata. - Az iparfejlesztési támogatás és az adómegterhelés vonatkozásai. - A gyáripar és a kézműipar (kisipar) adóterhének összehasonlító
vizsgálata. - Az ipar közterhe és az adóreform. - Az ipar
adómegterhelésénél a kincstári érdeket megelőzi a közgazdasági érdek.
1. Adópolitikánk ipari vonatkozásai.
Az ipar túladóztatását célzó törekvések. - A társulati adó
1922-iki szabályozása. - A mérlegvalódiság helyreállítása és
az adóalap. - Az 1936. évi adómérséklések nem terjedtek ki
a társulati adóra. - Az 1907:III. t.-cikk alapján engedélyezett
kedvezmények adózási körének megszűkítése. - A lerótt általános forgalmi adó megtérítése az áru kivitele esetén. - A 2%-os minimális társulati adó bevezetése. - Az inségjárulék
és a különadó. - A forgalmi adó 50%-os emelése. - A társulati adó 1932. és 1933. évi 256%-os emelése. - A 600 millió
pengős beruházási hozzájárulás.
II. IPARTÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS,
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ UTOLSÓ SZÁZ ÉV
IPARFEJLŐDÉSÉRE.
3. Visszapillantás iparunk régebbi fejlődésére.
A jobbágygazdálkodás ipara. - „fraternitas" egyházi szövetségek, mint a középkori ipari munkarendszer alapvetői. - A
céhrendszer legelső formája. - A céhrendszer a XVI.-XVIII.
századokban. - A mezőgazdasági iparok története. - Iparunk osztrák Vonatkozásai a mohácsi vész után. - A céhek
megrendszabályozása az 1715. és 1723. évi országgyűlési határozatokkal. Mária Terézia a magyar iparért. - Az udvari
kamara s a miniszteri bankválasztmány szerepe. - Az 1784-
ben életbeléptetett elszigetelési rendszer. - Az 1790-iki országgyűlés LXVII. t.-cikkével kinevezett országos választmány munkája. - A magyarországi iparfejlődésnek 1807-ben
megindult korszaka.
9. A nemzeti iparfejlesztési mozgalom 1840-tőt 1872-ig.
Kossuth és Széchenyi ellentétes felfogása az iparfejlesztésről. Kossuth megalapítja az Iparegyesületet. - Kossuthnak az ipar érdekében kifejtett társadalmi tevékenysége. -
A céhek visszaélései és az iparszabadságra való áttérés. Az
1840:XVII. t.-c. - Az 1859. évi osztrák pátenssel szabályozott
iparrendtartás.- Az 1868:VI. t.-cikkel szervezett Kereskedelmi és Iparkamara feladata.
10. Az első magyar ipartörvény, az 1872:VIII. t.-cikk.
Az első magyar ipartörvény megalkotásának előzményei. -
Az ipartörvény javaslatának indokolása. - Az ipartörvény
hatása.
11. Iparunk fejlődése az első ipartörvénytől a másodikig, 1872-től
1884-ig.
A második országos iparosgyűlés és az 1872:VIII. t.-c. - A
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az iparosság
helyzetéről. - A második ipartörvény előkészítése. - Az
ipartestületek rendeltetése és szervezete. - Az ipartársulatok
rendeltetése. - A második ipartörvényjavaslat képviselőházi
vitája és a javaslatnak elfogadása.
12. Iparunk fejlődése 11884-től a XX. század elejéig.
Az ipar helyzetének alakulása a második ipartörvény (1884:
XVII. t.-c.) hatása alatt. - A Budapesti Kereskedelmi és
Iparkamara felterjesztéseiben foglalt javaslatok az iparososztály megsegítésére. - Az iparosság helyzete 1840-ben. -
Az ipartestületi szellem megerősödése s az 1889. évi országos
ipartestületi gyűlés javaslatai. Az 1889-től 1896-ig bekövetkezett fellendülés. - A millenáris évet követő iparosmozgalom. - Az Iparegyesület 1884. évi emlékirata. - A közszállítások szabályozása. - A hazai ipar térfoglalása a közszállításokban 1887-től 1908-ig. - A hazai ipariskolák elégtelensége. A Baross Gábor által összehívott iparügyi ankét.
13. Iparunk fejlődése 1900-tól 1914-ig.
A kisipar fejlődése. - A követendő iparfejlesztési programm
alapelvei. - A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének
megalakulása és programmja. - Az 1899:XLIX. és az 1907:III.
t.-cikkek. - Az iparfejlesztő törvények hatása. - Az osztrák
bojkottmozgalom. - A magyar társadalom iparpártolási
akciója. - Az 1908-ik év rendkívüli iparfejlődése. - Iparfejlődésünk árufőcsoportok szerint 1898-tól 1910-ig. - Az iparfejlesztési támogatások engedélyezési eljárása. - Javaslatok
az 1915-ben lejáró 1907:III. t.-cikk meghosszabbítása és módosítása iránt. - Az 1907:III. t.-cikk alapján 1914-ig nyújtott iparfejlesztési támogatások kimutatása. - A magyar ipar
termelési értéke árufőcsoportok szerint 1848-ban, 1906-ban
és 1913-ban.
14. Iparunk a világháborúban 1914-től 1918-ig.
Az ipari termelés alkalmazkodása a -háborús helyzethez. -
A felfokozott ipari termelés a háborúban. - Az ipari termelés
egész vonalán keresztülvitt szervezés. - A szabad forgalom
helyreállítása a háború végeztével. - A nyersanyaggondok. -
Közszükségleti cikkek kényszertermelésére vonatkozó kormányintézkedés.
15. Iparunk a háborút követő évek zavaraiban, 1918-tól 1921-ig.
Az ország iparosnépessége Trianon után. - A kisiparos elem
nagytömegű megszaporodása. - A Csonkamagyarországon
megmaradt gyáripar főadatai. - Az utódállamokhoz került
gyáripar ismertetése. A kézműipar helyzete a háborút követő években. - A második ipartörvényt (1884:XVII. t.-c.) módosító törvényjavaslat, mely mint 1922:XII. t.-cikk nyert
szentesítést.
16. Iparunk fejlődése 1921-től 1940-ig.
Az önálló vámterület megvalósulása. - A közszállítási szabályzat 1920. évi módosítása. - Az ipar megsegítése állami
beruházásokkal. - A közüzemek versenyének problémája. -
Az iparfejlesztésről szóló 1907:III. t.-c. revíziója (1931:XXI.
t.-c.). - A karteltörvény (1931 :XX. t.-c.). - A magyar gyáripar fejlődése 1921-től 1986-ig. - A kis- és középipar fejlődése
az 1930. és 1935. évi statisztikai felvétel alapján. - A magyar
ipar és a gazdasági világválság. - Gömbös Gyula gazdaságpolitikája és a magyar ipar. - A kivitel megszerzése. - A
gazdasági világválság enyhülésével bekövetkezett ipari fellendülés. - Az ipar racionalizálása. - Az Ipartestületek Országos Központja (IPOK) megalakítása (1932:VIII. t.-c.). - A
M. Kir. Iparügyi Minisztérium létesítése. - Az országos iparügyi tanács. - A második iparügyi novella (1936:VII. t.-c.).-
Az ipar helyzete 1987-ben. - A Felvidék visszacsatolása ipari
szempontból. - A magyar iparnak a hadfelszerelés szolgálatába állítása, Az ötéves beruházási terv. - A magyar ipar
helyzete az 1938. és 1939. évben. - A gyáripar főbb adatai
ipari főcsoportok szerint 1921-től 1938-ig.
III. IPARI NEVELÉS ÉS SZAKOKTATÁS MAGYARORSZÁGON.
17. Iparoktatási törekvéseik :a XVIII. században.
Elmélet és gyakorlat. - A céhrendszer iparosnevelése. - Az
1723:CXVII. t.-cikk intézkedése külföldi iparoktatók meghívásáról. - Mária Terézia 1777. évi közoktatásügyi rendelete, a „Ratio Educationis". - A helytartótanács 1786-iki rendelete a rajztanfolyamok látogatásáról.
18. A nemzeti ipari szakoktatás kezdete és kifejlődést.
Az 1836. évi országgyűlés az ipar- és reáliskolák felállításáról. - A Pesti kir. József Ipartanoda felállítása 1846-ban. -
A József Ipartanodának technikai főiskolai rangra emelése
1856-ban. - Klauzál Gábornak a céhszabályok módosításáról
szóló rendelete, amely, az inasok iskoláztatásáról szól. - Az
1856-ik évi iparrendtartás 59. §-a. - Az 1864:XXXVIII. t.-c.
(népoktatási törvény) kimondta a tanoncok iskolakötelezettségét.
19. Iparoktatásunk 1884-tól 1914-ig.
Az 1884:XVII. t.-c. (ipartörvény) és a tanoncok iskoláztatása. - Az Országos Iparegyesület tanonciskolái. - Trefort
Ágoston iparoktatási intézkedései. - A Technológiai Iparmúzeum. - Az iskolai műhelyoktatás. - A felső ipariskolák. - Ipari szakiskolák. - Iparosok továbbképzése. - Továbbképző szaktanfolyamok. - Kötelező képesítő mestervizsgák.
20. Iparoktatásunk 1914-től napjainkig.
A gyakorlati iparoktatás szolgálatában álló intézetek. - A
gyakorlati iparoktatás tagozódása..- Az Országos Ipari és
Kereskedelmi Oktatási Tanács. - Az építőiparosok képzése. -
Az építőmesteri képzettség megvizsgálása. - A kőmíves, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálása. - A háború
és a tanoncoktatás. - Az ország megcsonkítása és az iparoktatás. - Az iparos tanonciskolák tanítóinak és tanulóinak
létszáma 1921/22-től 1900/31-ig. - A 8620. M. E. sz. rendelettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utaltatott az iparoktatás. - A gazdasági középiskolák szervezésével
felmerült iparkotatási reform. - Az iparoktatási reform képviselőházi vitája. - A Pécsi M. Kir. Bányászati és Mélyfúrási
Szakiskola. - A bányák szakmunkásainak képzése.
AZ IPAR TAGOZÓDÁSA.
21. Az ipar tagozódása az üzemforma és vegyes szempontok szerint.
Az ipar tagozódása üzemforma szerint: népipar, háziipar,
otthonipar, kézműipar, manufaktura, gyáripar. - A gyáripari
termelés kifejlődése. - Az iparnak a munkaszervezési módszer, a termelés nagysága és egyéb szempontok szerinti tagozódása. - A kézműipar jelentősége. - Az ipari és mezőgazdasági népesség helyes aránya.- Az ipar tagozódására
vonatkozó kifejezések felcserélése és a statisztika.
22. A kisipar (kézműipar, háziipar).
A kézműipar védelmére indított mozgalom. - A kézműipar
és a gyáripar ellentétének önműködő kiegyenlítődése. - A
kézműipar túlsúlya Magyarországon a század elején. - A
kézműipar támogatására irányuló osztrák példa. - A kézműipar védelme Magyarországon. - A háziipar helyzete. - A háziipari tanfolyamok.
23. A nagyipar, (gyáripar).
Az iparos népesség elhelyezkedése a kézműiparban és gyáriparban. - A gyáripar válsága Trianon után. - A gyári jellegű ipartelepek száma és termelési értéke az 1921-1936.
években. - A munkáslétszámnak a munkások alkalmaztatási
minősége szerinti megoszlása az 1921-36. évek alatt. - A
személyi kiadások viszonylagos emelkedése a gyáriparban.
24. A középipar.
A középipari statisztikai felvétel. - A középipar-fogalom
meghatározása. - Haidekker Sándor felfogása. - A középipar iparpolitikai jelentősége. - A középipar kívánságai. - A középipart illető kormánypolitika.

Témakörök