Előszó
A mezőgazdasági termelés elsődleges célja egyre nagyobb növényi hozamok megfelelő minőségben és egyre kisebb fajlagos költségekkel történő előállítása anélkül, hogy a termelési tevékenység hatására az adott és a környező terület talajaiban kedvezőtlen változások következnének be.
Talajkészleteink Magyarország természeti erőforrásainak jelentős hányadát képezik, racionális hasznosításuk mezőgazdaságunk egyik alapvető feladata.
A talaj legfontosabb jellemzője a termékenység, az a specifikus tulajdonság, hogy a talaj, víz, levegő és növényi tápanyagok egyidejű jelenlétét teszi lehetővé, s képes ily módon a természetes növényzet vagy a termesztett növények talajökológiai igényeit - többé vagy kevésbé - kielégíteni.
A talaj több természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) együttes hatását integrálva biztosít „életteret" a mikroorganizmus-tevékenység, „termőhelyet" a növények számára.
A talaj feltételesen megújuló erőforrás, és mint ilyen a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. A növényi hozamok előállítása során nem semmisül meg, nem változik meg szükségszerűen és alapvetően. Megújulása azonban nem megy végbe automatikusan.
A talajtermékenység megőrzése és fokozása állandó tevékenységet követel, amelynek legfontosabb két területe az agrotechnika és a melioráció. Végül a talaj a bioszféra nagy pufferkapacitással rendelkező eleme, amely - egy bizonyos határig - képes mérsékelni, tompítani a talajt érő - természeti tényezők vagy emberi tevékenység által okozott - hatásokat. A talaj termékenységét a talajtulajdonságok együttese, illetve a talajban végbemenő anyag és energiaforgalmi folyamatok határozzák meg.
A talajok jellemzéséhez, a talajban lejátszódó folyamatok jobb megismeréséhez, a különböző beavatkozások szükségességének meghatározásához, sorrendiségének elbírálásához, módszereinek kidolgozásához (tervezés, kivitelezés, ellenőrzés) megfelelő tartalmú és részletességű helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokra van szükség a talajszelvény minden szintjéből és rétegéből.
A helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok eredményét (számszerű értékkel vagy határértékekkel meghatározott kategóriákkal) a talajtérképek tartalmazzák. A talajtérkép mint tematikus térkép, a talajról szerzett információkat területre vetítve ábrázolja.
A gyakorlati igényeknek leginkább a nagyméretarányú, 1:10 000-es léptékű talajtérkép felel meg. Ez közvetlenül vagy célvizsgálatokkal kiegészítve alkalmas a mezőgazdasági üzemek talajadottságainak rögzítésére, a talajtani-, agrokémiai igények kielégítésére.
Így különösen:
-- A korszerű földértékeléshez:a talajok termékenységét kifejező termőhelyi értékszámok megállapításához.
Vissza