Közigazgatási jog II.

Tartalom

A szerkesztő előszava 19
1. FEJEZET: AZ ELJÁRÁS ÉS AZ ELJÁRÁSJOG FOGALMA, A HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE HAZÁNKBAN 21
1. Eljárásfajták a közigazgatásban 23
2. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és elhatárolása más eljárásoktól 25
2.1. Fogalmi elemek általában 25
2.2. Hatóságieljárás-típusok az általánosság szintjén 26
2.3. Hatósági eljárás-e a közigazgatási per? 27
2.4. A hatósági eljárás meghatározása 29
2.5. Hatósági és nem hatósági eljárások csoportosítása 33
3. A közigazgatási hatósági eljárásjog 34
4. A közigazgatási hatósági eljárás mai rendjének kialakulása Magyarországon - vázlat 37
4.1. A kiegyezéstől az 1901. évi XX. törvényig 37
4.2. A közigazgatás „rendezése" és a kodifikáció iránti igény 40
4.3. Eljárásjog az Et. előtti években és az Et. (amit később tévesen Áe.-nek neveztek) 42
4.4. Az Áe. 44
4.5. A Ket. előkészítése és megalkotása 45
2. FEJEZET: A HATÓSÁGI ELJÁRÁSI JOGVISZONY FOGALMA ÉS TÁRGYA:
A HATÓSÁGI ÜGY A KET. SZERINT 51
1. A Ket. szerinti hatósági eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy 53
1.1. Az eljárási jogviszony általában 53
1.2. A hatósági ügy 55
2. Az általános szabályok és a különös eljárási szabályok viszonya 59
2.1. Az általános és a speciális szabályokról általában 59
2.2. A kivett eljárások 61
2.3. Eljárások, ahol a Ket. másodlagos (szekundér) - a külön tartott vagy ún. részlegesen kivett eljárások 62
2.4. A privilegizált eljárások 64
2.5. Az egyéb különös eljárási szabályok 65
3. Az eljárási jogviszony alanyai (a törvény szervi és személyi hatálya) 68
3.1. A hatóságok 68
3.1.1. Államigazgatási hatóságok, 69
3.1.2. Helyi önkormányzati hatóságok 70
3.1.3. helyi önkormányzatok tisztségviselői és alkalmazottai mint hatóságok 71
3.1.4. A hatósági ügy intézésére feljogosított nem közigazgatási szervek 71
3.1.5. Egyéb szempontok 72
3.2. Az ügyfél 72
3.2.1. Az általános ügyfélfogalom 73
3.2.2. Különös ügyfélfogalom 75
3.2.3. A hatóság mint ügyfél, a kvázi ügyfél jogállás 77
3.2.4. A társadalmi szervezet mint ügyfél 79
3.3. Ügyfélképesség és eljárási képesség 80
3.4. Jogutódlás a hatósági eljárásban 81
3. FEJEZET: AZ ALKOTMÁNYOSSÁG KÖVETELMÉNYE ÉS AZ ELJÁRÁS ALAPELVEI 87
1. Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek 89
2. A törvényesség elve és összetevői 92
2.1. A törvényesség elve 92
2.2. Hivatalbóliság elve 92
2.3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve 95
2.4. A tényszerűség elve és a döntési korlátok 98
2.5. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv 99
2.6. A kárfelelősség elve 100
3. A tisztességes eljáráshoz való jog ás összetevői 101
3.1. A tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos alapjai 101
3.2. A tisztességes eljáráshoz való jog a Ket.-ben 102
3.3. A törvény előtti egyenlőség elve és a megkülönböztetés tilalma 106
3.4. A pártatlan eljáráshoz való jog 108
3.5. Az ügyfélnyilvánosság elve és tájékoztatási kötelezettség 109
3.6. A költségtakarékosság elve 110
4. Az anyanyelvhasználat elve 112
4.1. Hivatalos nyelvek 112
4.2. Magyar állampolgárok által használható nyelvek 113
4.3. Külföldiek nyelvhasználati joga 114
4.4. Kiegészítő szabályok 115
5. A jogorvoslati jog és a Ket. jogorvoslati rendszere 116
5.1. A közigazgatás kontrolljának fogalomrendszere, a jogorvoslat 116
5.2. A Ket. jogorvoslati rendszere 119
4. FEJEZET: A HATÓSÁGRA (MINT AZ ELJÁRÁS RÉSZTVEVŐJÉRE) VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 125
1. Bevezetés 127
2. A joghatóságról általában 128
3. A joghatóság magyar ügyfél esetén 130
4. Joghatóság nem magyar ügyfél esetén 132
5. Eljárás külföldön 134
6. A hatáskör, a hatósági jogkör 135
6.1. A hatáskör és a hatósági jogkör fogalma 135
6.2. A hatáskör megállapítása 136
6.3. A hatáskör-átruházás tilalma 138
6.4. A hatáskörelvonás tilalma és rokonjelenségei 139
7. Az illetékesség (a „területi hatáskör") 141
8. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés 144
9. Hatásköri, illetékességi összeütközés (vita) 147
10. Az eljárási kényszer 149
11. Az ügyintézési (elintézési) határidő 150
11.1. Az ügyintézési határidő általános mértéke 150
11.2. Eltérő határidők 152
11.3. Az ügyintézési határidő „nettó" jellege 153
11.4. Testületek eljárása 154
11.5. A határidő meghosszabbítása 155
11.6. A szakhatósági határidő 156
12. A hatóság (a közigazgatás) hallgatása 157
13. Az eljárási feltételek relatív áttörése 161
14. Jogsegély a hatósági eljárásban 162
14.1. Belföldi jogsegély (megkeresés) 162
14.2. Nemzetközi jogsegély (külföldre irányuló vagy onnan érkező megkeresés) 163
15. A kizárás 165
15.1. A kizárásról általában 165
15.2. A kizárással érintettek 167
15.3. A kizárás okai 168
15.3.1. Abszolút kizárási okok 169
15.3.2. A relatív kizárási ok 170
15.4. Eljárás és döntés a kizárás kérdésében 172
5. FEJEZET: AZ ÜGYFÉLRE ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZEREPLŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 177
1. Az ügyfél képviselete 179
1.1. A képviseletről általában 179
1.2. A törvényes képviselet 181
1.3. A meghatalmazotti képviselet 184
1.4. Az ügygondnoki képviselet 187
1.5. A képviselet vizsgálata 187
1.6. A hatósági közvetítő 189
2. Az eljárási cselekményekre irányadó határidők számítása 191
3. Igazolási kérelem 196
3.1. Az igazolás jogorvoslat-e 196
3.2. Az igazolási kérelem benyújtása 197
3.3. A kérelem tartalma 198
3.4. Az igazolás joghatása 199
3.5. Fellebbezés az igazolás során 200
4. Az eljárás irataiba való betekintés 202
4.1. Az ügyfél iratbetekintési joga 203
4.1.1. Az eljárás iratai; általános feltételek a betekintéshez 203
4.1.2. A betekintés korlátai 204
4.1.3. Döntés a betekintésről; jogorvoslat 207
4.2. Harmadik személyek iratbetekintési joga 208
4.3. Egyes iratok hozzáférhetővé tétele 209
5. Az idézés 210
5.1. Az idézés fogalma 210
5.2. Az idézés helye, ideje 211
5.3. Kimentés és egyéb szabályok 213
5.4. Engedetlenség az idézéssel szemben 214
6. Az értesítés 216
7. Az eljárás akadályozásának következményei 218
7.1. Az eljárási bírság fogalma, jellemzői 218
7.2. A törvényben meghatározott, bírsággal sújtható jogellenes mozzanatok 218
7.3. A bírságszankció szubjektív oldala 220
7.4. A bírság összege, kiszabása 221
6. FEJEZET: A HATÓSÁGI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁSI FELTÉTELEK 225
1. A hatósági eljárás szakaszai, az eljárás tagozódása 227
2. Az eljárás megindítása 229
3. Az eljárást megindító kérelem 231
3.1. A tulajdonképpeni kérelem 231
3.2. Más hatóság kezdeményezése 232
4. Panaszfajták 234
4.1. A panasz mint tulajdonképpeni kérelem: 234
4.2. Kérelemnek nem minősülő panaszok 236
5. A kérelem formája, tartalma 239
6. A hiánypótlás 244
7. Az eljárás megindítása hivatalból 246
8. Értesítés az eljárás megindításáról 247
9. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 251
9.1. Az eljárási előfeltételek (akadályok) megjelenése 251
9.2. Eljárásmegtagadási okok 252
10. Az eljárás megszüntetése 258
10.1. A megszüntetés kötelező esetei 259
10.2. A megszüntetés mérlegeléses esetei 262
11. Az eljárás felfüggesztése 263
11.1. A felfüggesztés célja és jogi hatásai 263
11.2. A felfüggesztés esetei 264
11.2.1. Kötelező felfüggesztés 265
11.2.2. Lehetséges felfüggesztés 265
7. FEJEZET: A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA ÉS A BIZONYÍTÁS 271
1. A tényállás tisztázása 273
1.1. A hivatalbóli eljárás elve 273
1.2. A tényállástisztázás fogalma 273
1.3. A tényállástisztázás célja és módjai 274
1.4. A tényállástisztázás hiánya 274
2. A bizonyítási rendszer alapfogalmai 276
2.1. A bizonyítás fogalma 276
2.2. A kötött és a szabad bizonyítási rendszer 276
2.3. A bizonyítás tárgya 277
2.4. A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher 278
2.5. A bizonyítási eszközök és a bizonyítékok 279
2.6. Lefoglalás a bizonyítás során 280
3. Ügyfél nyilatkozata 281
3.1. A nyilatkozattételhez való jog 281
3.2. Adatszolgáltatási kötelezettség 282
3.3. A hatósági adatkérés korlátozása 282
4. Irat 283
4.1. Az irat fogalma, típusai, beszerzésének szabályai 283
4.2. Az okiratok 283
4.3. A külföldön kiállított és a nem magyar nyelvű irat; az aránytalanul nehezen beszerezhető irat 286
5. A tanú és hatósági tanú 288
5.1. A tanú fogalma és kötelezettségei 288
5.2. A kizáró okok 289
5.3. A tanú meghallgatása 290
5.4. A védett tanú és a hatósági tanú 291
6. Szemle 293
6.1. A szemle fogalma és fajtái 293
6.2. Értesítés a szemléről és a szemle lefolytatása 294
6.3. A szemletárgy felmutatása és vizsgálata 295
7. Szakértő 296
7.1. A szakértő kirendelése és a szakértő kiválasztása; kizáró okok 296
7.2. A szakértő kötelezettségei és jogai 297
7.3. Az igazságügyi szakértő feladata, a vizsgálat és a szekértői vélemény 298
8. Tolmács 300
9. Tárgyalás és közmeghallgatás 301
9.1. A tárgyalás 301
9.2. Közmeghallgatás 302
10. Egyezségi kísérlet 304
10.1. Az egyezségi kísérlet esetei 304
10.2. Az egyezségi kísérlet következményei 305
11. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 306
12. Bizonyítékok ismertetése 308
12.1. A bizonyítékok ismertetésének célja és feltételei 308
12.2. A bizonyítékismertetés mellőzése 308
8. FEJEZET: A HATÓSÁGI DÖNTÉSEK, HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSOK, A DÖNTÉSEK KÖZLÉSE ÉS A SEMMISSÉG 311
1. A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata 313
2. A hatósági döntés és a közigazgatási jogviszonyok 315
2.1. Általában 315
2.2. A hatósági döntés és a jogérvényesülés két módja 316
2.3. A hatósági döntések anyagi jogi hatásairól 318
2.3.1. A hatósági határozat összefüggése az anyagi jogviszonyokkal 318
2.3.2. A végzés összefüggése a jogviszonyokkal 321
2.4. A hatósági döntés kapcsolata a hatósági eljárási jogviszony keletkezésével 322
3. A hatósági döntés mint közigazgatási aktus 324
3.1. Az aktus fogalom használata 324
3.2. Hatósági cselekmények és hatósági aktusfajták áttekintése 326
3.3. A hatósági döntés jogi hatás szerinti csoportosítása 326
3.4. Eljárást kezdeményező aktus 335
3.5. Hatósági intézkedés 335
4. Döntéstípusok és jogi kötöttség (döntések és a mérlegelés) 337
4.1. Jogilag teljesen kötött, mérlegelési lehetőség nélküli hatósági döntés 338
4.2. Mérlegelési jogkörben hozott hatósági döntés 338
5. A hatósági döntés formája és tartalma általában 341
6. A hatósági határozat 343
6.1. Alakszerű határozat 343
A) (Alakszerű) Teljes határozat 343
B) Egyszerűsített határozat 346
6.2. Nem alakszerű (alakszerűtlen) határozat 347
A) A jegyzőkönyvbe foglalt határozat 347
B) Az ügyiratra feljegyzett határozat 348
C) A jogszerű hallgatással hozott határozat 348
D) Az okiratba foglalt határozat 348
7. A végzés 350
7.1. Alakszerű végzés 350
A) Alakszerű teljes végzés 350
B) Egyszerűsített végzés 352
7.2. Nem alakszerű végzés 352
7.3. Végzések csoportosítása a jogorvoslatok szempontjából 352
8. A döntésekre (határozat, végzés) vonatkozó közös szabályok 354
9. A hatósági szerződés 356
9.1. A hatósági szerződés létrejötte 357
9.2. A hatósági szerződés alanyai és tartalma 358
9.3. A hatósági szerződés módosítása és a szerződésszegés 359
9.4. A szerződés érvénytelensége, a szerződés megszűnése teljesítés nélkül; a Ptk. alkalmazása 360
10. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 362
10.1. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás közös szabályai 362
10.2. Hatósági bizonyítvány 364
10.3. Hatósági igazolvány 367
10.4. Hatósági nyilvántartás 368
11. A döntések közlése 371
11.1. A közlés általános szabályai, a közlés módja és a közlés napja 371
11.2. Postai úton történő kézbesítés 372
11.3. Hirdetményi úton történő közlés 376
11.4. Kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés 377
11.5. Közlés szóban, távközlési eszköz útján, illetve elektronikus dokumentum formájában 378
11.6. Hatósági kézbesítő útján történő közlés 379
11.7. Nyilvános közzététel 379
12. Semmisség a közigazgatási hatósági eljárásban 380
12.1. A semmisségi szabályok jogi természete 380
12.2. A semmisségi okok 382
12.3. A semmisségi okok jogkövetkezménye és időbeli alkalmazhatósága 385
9. FEJEZET: A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS 395
1. A felügyelet és az ellenőrzés fogalma 397
2. A felügyelet- és ellenőrzéstípusok áttekintése 398
3. A hatósági ellenőrzés és a jogérvényesülés 401
3.1. A jogérvényesülés módjai és a hatósági ellenőrzés kapcsolata 401
3.1.1. Önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés és a hatósági ellenőrzés 401
3.1.2. Jogalkalmazás útján megvalósuló jogérvényesülés és a hatósági ellenőrzési jogviszony 403
3.2. A hatósági ellenőrzés a hatósági (felügyeleti) jogviszony tartalmában 403
3.3. A hatósági ellenőrzés keretében megállapított jogsértés és a hatósági jogviszony összefüggése 404
4. A hatósági ellenőrzési jogviszonyról általában 405
4.1. A hatósági jogalkalmazás és a hatósági ellenőrzés alapvető különbségei 405
4.2. Hasonlóságok és összefüggések 406
5. A hatósági ellenőrzés hatálya alá tartozó döntések 407
6. A hatósági ellenőrzés a tevékenység feletti felügyelet fogalmával összefüggésben 408
6.1. A hatósági felügyelet fajtáihoz igazodó ellenőrzéstípusok 409
6.1.1. Általános jellegű hatósági felügyelet - hatósági ellenőrzés 409
6.1.2. Az általános jellegű hatósági felügyelet sajátos típusa 410
6.1.3. Speciális jellegű hatósági felügyelet - hatósági ellenőrzés 410
6.1.4. A piacfelügyelet - piacfelügyeleti ellenőrzés 411
6.2. A hatósági felügyelet típusaihoz igazodó hatósági ellenőrzés fajtáinak összefoglalása, összefüggései 412
7. A hatósági ellenőrzés általános sajátosságai és célja 414
8. A hatósági ellenőrzés általános szabályozási rendje 416
8.1. A hatósági ellenőrzés megindítása 416
8.2. Az ellenőrzés tárgya és az ellenőrzés alá vont jogalany, ügyfél 417
8.3. A hatósági ellenőrzés eszközrendszere, hatóság jogosítványai a hatósági ellenőrzés körében 417
9. A hatósági ellenőrzési cselekmények, azon belül az aktusok rendszere általában 420
10. A helyszíni ellenőrzés 422
10.1. A helyszíni ellenőrzés alanyai 422
10.2. Az ügyfél garanciális eljárási jogai, azaz a Ket. szabályaiban biztosított ügyféli jogok a helyszíni ellenőrzés keretében 422
10.3. A hatóság eszközei, jogosítványai a helyszíni ellenőrzés keretében 424
11. Az ellenőrzés eredményeként hozható aktusok 426
10. FEJEZET: JOGORVOSLATOK KÉRELEMRE 433
Bevezetés 435
A jogorvoslati jog és a jogorvoslati kérelem 435
A jogorvoslat szabályozási elvei a Ket.-ben. 436
1. A fellebbezés 439
1.1. Fellebbezéssel megtámadható döntések köre 440
1.2. A fellebbezési jogosultság 441
1.3. A fellebbezési határidő 442
1.4. A fellebbezési jogról való lemondás 442
1.5. A fellebbezés előterjesztése 443
1.6. A fellebbezés benyújtásának joghatása; az „azonnali" végrehajthatóság 443
1.7. A fellebbezés elbírálása 446
1.8. A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján 446
1.9. Fellebbezési eljárás 447
1.10. A fellebbezés elbírálására jogosult szerv 449
1.11. A fellebbezés visszavonása 451
2. Újrafelvételi eljárás 452
2.1. Az eljárás megindítása 452
2.2 Az újrafelvételi kérelmet elbíráló szerv és jogköre 453
2.3. Az újrafelvételi eljárás hatása a jogerős határozat végrehajtására 454
3. Méltányossági eljárás 456
3.1. A méltányossági eljárás megindítása 456
3.2. Méltányossági eljárásra jogosult szervek 457
4. A bírósági felülvizsgálat 459
4.1. A hatósági döntések bírósági felülvizsgálata, elhelyezkedése a jogorvoslati rendszerben 459
4.2. A bírósági felülvizsgálat Ket.-ben foglalt szabályai 460
4.3. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának Pp.-ben foglalt rendelkezései 472
4.4. A bizonyítás a perben és a bíróság döntése 492
4.5. Jogorvoslat a bíróság döntése ellen 496
4.6. A közigazgatási nemperes eljárások 497
11. FEJEZET: A HIVATALBÓLI JOGORVOSLATOK 501
1. A döntés módosítása, visszavonása 503
1.1. Hivatalbóli és a fellebbezési kérelem alapján történő módosítás, visszavonás 504
1.2. A Ket.-ben hivatalbóli jogorvoslati eszközként szabályozott módosítás, visszavonás és az anyagi jogi visszavonás, módosítás elhatárolása 505
1.3. A módosítás, visszavonás általános, alapvető jellemzői 506
1.4. A módosításra, visszavonásra irányuló döntés-felülvizsgálati eljárás 506
1.5. A módosítás, visszavonás esetei, típusai 507
1.6. A módosítás-visszavonás alkalmazásának feltételei 508
1.7. Milyen döntések hozhatók a módosítás-visszavonás során? 511
1.8. Jogorvoslatok 512
2. A felügyeleti eljárás 514
2.1. A hatósági eljárás feletti felügyelet, a felügyeleti szerv 514
2.1.1. A közigazgatási szervek közötti felügyelet és a hatósági eljárás feletti felügyelet eltérései 514
2.1.2. A felügyeleti szervek köre 515
2.1.3. A hatósági eljárás, a hatósági döntések feletti felügyelet körében; a felügyeleti jogkör tartalma 516
2.2. A felügyeleti eljárás alapvető, általános jellemzői 517
2.3. A felügyeleti eljárás esetei, típusai 517
2.4. Megsemmisítés és megváltoztatás a felügyeleti eljárásba (feltételek) 519
2.5. Döntések és egyéb cselekmények a felügyeleti eljárásban; jogorvoslat a felügyeleti döntés ellen 521
2.5.2. A döntés megsemmisítése, megváltoztatása esetén a károk, költségek rendezése, eredeti állapot helyreállítása 521
2.5.3. A felügyeleti szerv reformatórius jogköre alóli kivétel 522
2.5.4. Jogorvoslat 523
2.6. Felügyeleti eljárás összefüggése más jogorvoslatokkal 524
2.6.1. Felügyeleti eljárás-fellebbezés 524
2.6.2. Felügyeleti eljárás - bírósági felülvizsgálat 525
2.6.3. Felügyeleti eljárás - döntés módosítása, visszavonása 525
3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján 527
4. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése 530
4.1. A döntés kijavítása, kicserélése 530
4.2. A döntés kiegészítése 530
5. Ügyészi törvényességi felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásban 532
5.1. Az ügyész feladatai a közigazgatási eljárásban 532
5.2. Az ügyész közigazgatási eljárásjogi helyzete 533
5.3. Az ügyész intézkedési lehetőségei a közigazgatási hatósági eljárásban 535
5.4. Az ügyészi óvás feltételei 535
5.5. Az ügyészi óvás címzettje és feladatai 537
5.6. Az ügyészi óvás joghatásai 538
5.7. A felszólalás és a figyelmeztetés 540
12. FEJEZET: JOGERŐ ÉS VÉGREHAJTHATÓSÁG A HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN 543
1. A jogerő jogelméleti fogalma 545
1.1. A jogerő jogtörténeti fogalma 545
1.2. A jogerő normatani fogalma 545
2. A jogerő jogdogmatikai fogalma 547
2.1. Alaki jogerő, vagy a határozat megtámadhatatlansága 548
2.5. Anyagi jogerő, vagy a határozat megváltoztathatatlansága 550
2.6. A jogerő, mint a határozat végrehajthatósága 552
3. A jogerő fogalma a közigazgatási jogon kívül 554
4. Jogerő és végrehajthatóság a közigazgatási hatósági eljárásban 556
4.1. A közigazgatási határozat alaki jogereje 557
4.2. A közigazgatási határozat alaki jogerőre emelkedésének joghatásai 560
4.3. A közigazgatási határozat alaki részjogereje 560
4.4. A közigazgatási határozat anyagi jogerejét befolyásoló tényezők 562
4.5. A közigazgatási határozat anyagi jogerejének beállása 564
4.6. A közigazgatási határozat végrehajthatósága 565
4.7. A közigazgatási határozat előzetes végrehajthatósága 567
4.8. A közigazgatási határozat végrehajthatóságának felfüggesztése 568
4.9. A közigazgatási határozat végrehajthatóságának elévülése 569
4.10. A közigazgatási végzés jogereje és végrehajthatósága 570
13. FEJEZET: A VÉGREHAJTÁS A HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN 575
1. A végrehajtás fogalma, feltételei és folyamata 577
1.1. A végrehajtás fogalma 577
1.2. Vagyoni és személyi végrehajtás 578
1.3. A végrehajthatóság feltételei 579
1.4. A végrehajtás mint a hatósági eljárás szakasza 580
1.5. A végrehajtás folyamata 581
2. A végrehajtás elrendelése 582
3. A végrehajtás-foganatosító szervek és a végrehajtás foganatosításának módjai 584
3.1. A végrehajtást foganatosító szervek 584
3.2. A végrehajtás módozatai 585
4. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása 586
4.1. Kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás 587
4.2. Munkabérre vezetett végrehajtás 590
4.3. Ingóvégrehajtás 592
4.4. Ingatlan-végrehajtás 598
4.5. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése 604
4.6. Fizetési kedvezmény pénzfizetési kötelezettség végrehajtása során 606
4.7. Késedelmi pótlék 607
5. Meghatározott cselekmény végrehajtása 609
6. Meghatározott ingóság kiadása 611
7. Külföldi határozat végrehajtása és magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása 612
7.1. Külföldi határozat végrehajtása 612
7.2. Magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása 613
8. A végrehajtás felfüggesztése 614
9. Végrehajtás megszüntetése 617
10. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 618
11. Biztosítási intézkedések 620
14. FEJEZET: AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG 623
1. Az eljárási költség fogalmának elemei, sajátosságai, típusai 625
1.1. Ket.-ben meghatározott eljárási költségek 625
1.2. Az eljárási illeték 627
1.2.1. Általános és különös tételű eljárási illeték 628
1.2.2. A hatósági eljárás eljárási illetékének megfizetése alóli mentesülés esetei 628
1.3. Az igazgatási szolgáltatási díj 629
1.4. Egyéb eljárási költségek 630
2. Az eljárási költség viselése 631
2.1. Az eljárási költségek viselésének általános szabályai 631
2.2. Az eljárási költség viselésének sajátos, különös szabályai az ellenérdekű ügyfelek között folytatott hatósági eljárásban 632
3. Az eljárási költség viselésére vonatkozó hatósági döntés 634
4. A költségmentesség 636
15. FEJEZET: AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS 639
1. Az e-kormányzás és az eEurope akcióprogram 641
1.1. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer 643
2. Az elektronikus aláírás, az elektronikus dokumentumok 645
2.1. Az elektronikus aláírás fajtái 646
2.2. Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások 647
2.3. Az elektronikus dokumentumok és azok jogi hatása 648
2.4. Az elektronikus aláírás a Ket. szabályozásának rendszerében 650
3. Az elektronikus ügyintézés és a hagyományos ügyintézés kapcsolata a hatósági eljárásban 652
3.1. A hagyományos és az elektronikus ügyintézés összefüggései a hatósági eljárásban a Ket. alapján: 653
3.2. Az elektronikus ügyintézés Ket.-ben meghatározott alkalmazásának köre, érvényesülése a hatósági eljárásban 653
4. Az elektronikus ügyintézés módozatai: elektronikus aláírás és az ügyfélkapu 655
4.1. Ügyintézés elektronikus aláírás felhasználásával 655
4.2. Elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézés 656
5. Az elektronikus Ügyintézés folyamata a közigazgatási hatósági eljárásban 657
5.1. Az ügyfél azonosítása 657
5.1.1. Az ügyfél azonosítása elektronikus aláírás és az ügyfélkapu egyedi azonosítója alapján 659
5.2. Az elektronikus irat fogadása 660
5.3. Az irat hivatalos érkeztetése, visszaigazolás és az irat megérkezéséhez fűződő jogkövetkezmények beállta 661
5.4. Az elektronikus dokumentumok közlése 662
6. Az adatvédelemmel, és az informatikai biztonsággal kapcsolatos követelményrendszer az elektronikus ügyintézés körében 663
7. Az informatika] rendszerben bekövetkező átmeneti és tartós üzemzavar 665
8. Az elektronikus tájékoztató szolgáltatás 666
9. Más elektronikus eszköz útján történő ügyintézés 668
16. FEJEZET: AZ ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYOZÁS ÉS KODIFKÁCIÓ EURÓPAI ÁTTEKINTÉSE (ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOG) 671
1. Európai közigazgatási eljárási jog és a közösségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata 673
1.1. Európai igazgatás - megosztott igazgatás 673
1.2. Az Európai Unióról és Közösségekről 674
1.3. A jogállamiság szerepe 675
1.4. A megsemmisítési eljárás 676
1.5. A direkt és az indirekt végrehajtás 677
1.6. Az eljárásjog alapelveinek és alapvető rendelkezéseinek forrásai 678
1.7. A helyes hivatali magatartás kódexe 679
1.8. A nem felülvizsgálható aktusok 681
1.9. Az eljárási alapelvek 681
2. A közigazgatási eljárások joga Németországban 683
2.1. A német és az osztrák eljárásjogi szabályozás jellege 683
2.2. Alapvető jogintézmények a német eljárási kódexben 684
3. A közigazgatási hatósági eljárásjog Ausztriában 687
3.1. Ausztria, mint a hatósági eljárásjog kodifikációjának úttörője, a hatályos szabályozás jellege 687
3.2. A hatályos szabályozás alapvető jogintézményei 688
4. Közigazgatási eljárásjog Angliában 690
4.1. A közigazgatási jog fogalma 690
4.2. A főbb közigazgatási döntéshozó szervek (tribunálok, agencyk, testületek és a helyi önkormányzatok) 691
4.3. A közigazgatási eljárás bíró alkotta eljárási szabályai - a natural justice 692
4.3.1. Az ultra vires 692
4.3.2. A natural justice szabályai 693
4.4. Törvényi eljárási szabályok (satutory procedures) 695
5. Az Egyesült Államok szövetségi eljárásjogi kódexe (APA) és az ausztrál közigazgatási jogi törvény 696
5.1. Az APA megalkotásának előzményei 696
5.2. Az APA főbb céljai és rendelkezései 697
5.3. Az ausztrál közigazgatási jogi törvény 698
6. A közigazgatási eljárásjog Franciaországban 699
6.1. Elméleti alapok 699
6.2. A fórumok kialakulása és rendje 700
6.3. A közigazgatási jogorvoslatok 701
6.4. A peres jogorvoslatok 701
6.4.1. Objektív típusú eljárások 702
6.4.2. Szubjektív típusú jogorvoslatok (contentieux de pleine juridiction) 703
7. A „visegrádi" országok eljárásjoga (Csehország, Szlovákia és Lengyelország) 704
7.1. Szlovákia és Csehország - bevezető 704
7.2. A közigazgatási eljárások joga Szlovákiában 705
7.2.2. Alapfogalmak 706
7.3. A közigazgatási eljárások joga Csehországban 707
7.3.2. Alapfogalmak 708
7.4. A közigazgatási eljárások joga Lengyelországban 709
7.4.2. Alapfogalmak 709
Név- és tárgymutató 715
Jogszabályok 725

Témakörök