A szerkesztők előszava | |
Bevezetés | 1 |
Bevezetés | 3 |
Bibliográfia | 8 |
Gazdasági rendszerek és intézményi elemzés | 9 |
Szabó: Miért van szükség intézményekre? | 10 |
Együttműködés és konfliktus | 11 |
Fogoly dilemmája típusú helyzetek | 13 |
Horváth: A hatalom és az állam | 16 |
Az erőszakos koordináció | 17 |
Szabó: Kísérletek az intézmény fogalmának szabatosabb meghatározására | 18 |
Barna: Az intézmények stabilitása és változása | 23 |
Az intézményi hiszterézis | 25 |
Az intézmények tervezhetősége és változtathatósága | 26 |
Gedeon: A gazdasági rendszer | 28 |
Gedeon: A gazdasági rendszer legfontosabb intézményi elemei | 30 |
A tulajdon mint magántulajdon | 30 |
A piac és az állam mint a gazdasági koordináció alapvető intézményei | 32 |
Barna: A gazdasági rendszerek osztályozásáról | 35 |
Egyes tipizálási módszerekről röviden | 38 |
Peters tipológiájáról | 41 |
Barna: Az összehasonlító gazdaságtan mint önálló diszciplína | 43 |
Szabó: Institucionalizmus és az összehasonlító gazdaságtan | 44 |
Homo oecomomieus vagy homo sociologicus? | 46 |
Az új intézményi közgazdaságtan: az individualizmus elfogadása és kitágítása | 47 |
Barna:Az összehasonlító gazdaságtan és az átmenet közgazdaságtana | 48 |
Barna: Példa eltérő intézményi megoldások kvantitatív összehasonlítására | 50 |
Barna: Nemzetgazdaságok versus világgazdaság | 55 |
Bibliográfia | 57 |
Gedeon: A modern kapitalizmus | 61 |
A modern kapitalizmus alapvető intézményei | 61 |
Tulajdon a vegyes gazdaságban | 61 |
A magántulajdon evolúciója | 62 |
Állami szektor a modern piacgazdaságban | 65 |
Magánvállalatok és állami vállalatok | 66 |
Az állami kiadások növekedését kiváltó tényezők | 69 |
Kínálat oldali gazdasági magyarázatok az állami aktivitás növekedésére | 73 |
A politikai rendszer közgazdasági elemzése | 75 |
A bürokráciaelmélet | 75 |
A választók és a fiskális illúzió | 77 |
Az érdekcsoportok | 78 |
Választási és pártrendszerek. Történeti-institucionalista magyarázatok | 79 |
Egyéb, intézményi tényezők | 81 |
A viágpiac hatásának figyelembevétele | 82 |
A jóléti állam | 84 |
A jólét vegyes rendszere | 84 |
A jóléti állam tevékenységi köre | 87 |
Univerzalitás és szelektivitás | 87 |
Az állami szociálpolitika "eredményessége" | 88 |
Az állam jóléti tevékenységének kudarca? | 88 |
A tőkés piacgazdaság történeti típusai | 91 |
A piac által vezérelt gazdaság | 94 |
Az állam által vezérelt gazdaság | 95 |
A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság | 95 |
Az állami beavatkozás eltérő típusainak történeti kialakulása | 98 |
A korai iparosítás modellje | 99 |
A megkésett iparosítás modellje | 100 |
A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság történeti útja | 101 |
Makroökonómiai szabályozás és keynasianizmus | 102 |
Tömegtermelés és keynasianizmus | 103 |
Keynasianizmus és a társadalmi koalíciók | 105 |
A keynasianizmus és az állam teljesítőképessége | 105 |
A 30-as évek proto-keynesianizmusa | 106 |
A keynasianizmus nemzeti változatai a II. világháború után | 110 |
Az angolszász országok | 111 |
Németország | 114 |
Skandinávia | 115 |
A keynasiánus gazdaságpolitika válsága, és ami utána következik | 117 |
Bibliográfia | 119 |
A modern kapitalizmus gazdasági rendszerei | 121 |
Az angolszász liberálkapitalizmus gazdasági rendszere | 123 |
Barna: Az angolszász liberalizmus ideológiájáról | 124 |
Horváth: Az angolszász modell működését befolyásoló társadalmi-intézményi feltételek | 126 |
Bara: Az Egyesült Államok társadalmi-gazdasági rendszerének néhány sajátos vonása | 141 |
A "big business" | 141 |
A szakszervezetek szerepe a társadalmi alkufolyamatokban | 144 |
A kormányzati politika és intézmények az Egyesült Államokban | 147 |
Az állami szabályozás | 150 |
Az állam mint munkaadó és tulajdonos | 151 |
Horváth: A tőzsdei kapitalizmus | 152 |
Bibliográfia | 165 |
Bassa: Japán, az önvédelem gazdasági rendszere | 167 |
A szigetország természeti, kulturális és történelmi adottságai | 167 |
A II. világháborút követő gazdasági fejlődés és gazdságpolitika | 172 |
Japán gazdasági rendszerének fő tartópillérei | 179 |
A kilencvenes évek - kihívások előtt a japán életmódbeli sajátosságok | 188 |
Összefoglalás: egyedi-e Japán? | 195 |
Bibliográfia | 197 |
Mosolygó: A francia államkapitalizmus | 199 |
Az állami szektor kialakulása | 199 |
Privatizácós irányváltás: 1986-tól napjainkig | 206 |
A makroökonómia állami irányításának filozófiája | 211 |
A francia gazdaság intézményi rendszere | 212 |
A francia nemzetgazdasági tervezés | 216 |
Adó- és árpolitika | 220 |
A francia államkapitalizmus mint modernizációs kísérlet | 223 |
Mellékletek az 5. fejezethez | 225 |
Bibliográfia | 229 |
Falusné: A németországi szociális piacgazdaság | 231 |
Az elméleti háttér | 232 |
A koncepció megvalósulása. A rendszer sajátosságai a gyakorlatban | 234 |
A tulajdonviszonyok | 235 |
A gazdaság szabályozása. Az állam szerepe | 237 |
A piac működése | 238 |
A társadalmi érdekegyeztetés | 241 |
A jóléti rendszer | 242 |
Növekedés. Célok és eredmények | 245 |
Bibliográfia | 262 |
Kocsis: A szociális partnerség az osztrák gazdasági rendszerben | 264 |
Az osztrák gazdaság fejlődése a II. világháború után | 266 |
A szociális partnerség intézménye | 270 |
Változó prioritások az osztrák gazdaságpolitikában | 282 |
A szociális partnerség és az osztrák gazdaság modernizálása | 289 |
Bibliográfia | 297 |
Könczei: Svédország, a jóléti állam példája | 299 |
Svédország politikai rendszere | 299 |
A svéd gazdaság fő jellemzői | 307 |
A svéd jóléti állam sajátosságai | 312 |
Bibliográfia | 321 |
Kocsis: A modern kapitalizmus perspektívájának néhány dimenziója | 325 |
Mezoszintű gazdasági integrációk | 325 |
A modern gazdaság fejlődése és az ökológiai kihívás | 339 |
Az állam kudarca a környezetvédelemben | 348 |
A mezoszféra előretörése a modern gazdaságokban és az ökológiai kihívás | 354 |
Bibliográfia | 357 |
Szocialista és posztszocialista gazdasági rendszerek | 361 |
Türei: A szocialista gazdasági berendezkedés alapjai | 363 |
A szocializmus általános jellemvonásai | 364 |
A szocialista tulajdonviszonyok | 367 |
Koordinációs mechanizmus | 373 |
A tervezés | 377 |
A tervutasításos irányítás kudarcai | 386 |
A pénz és a piac szerepe a hagyományos tervgazdasági rendszerben | 388 |
A pénz és a piac szerepe a hagyományos tervgazdasági rendszerben | 388 |
Tervezés és a gazdaság direkt bürokratikus koordinációja | 390 |
A hagyományos szocialista gazdaság autart jellege | 391 |
Az árrendszer | 393 |
Jövedelemelosztás és redisztribúció | 396 |
A szocialista hiánygazdaság | 403 |
Szabályozási mechanizmusok az erőforráskorlátos gazdaságban | 408 |
A beruházási folyamat | 412 |
Foglalkoztatás a szocialista gazdaságban | 417 |
Inflációs feszültségek és tendenciák | 420 |
Hatékonyság, versenyképesség | 422 |
A szocialista rendszer gyors növekedésének forrásai | 423 |
A hagyományos szocialista rendszerek koherenciája | 428 |
Bibliográfia | 431 |
Hámori: A magyar piaci szocializmus. A megreformált szocialista rendszer | 433 |
A szocializmus versenypiaci modellje - a piaci szocializmus elméleti előfutárai | 433 |
Búcsú a tervgazdaságtól - a tervmutatók eltörlése | 440 |
Változások a tulajdonjogok gyakorlásában | 447 |
Működik-e piaci önszabályozás a piaci szocializmusban? | 460 |
Disztribúció és redisztribúció | 468 |
Bibliográfia | 479 |
Csaba: A szocialista rendszer összeomlása és az átalakuló gazdasági rendszerek | 483 |
Rendszerátalakulás és/vagy modernizáció | 483 |
Tranzíciós válság és kilábalás | 503 |
Verseny, piac, rendszerváltozás | 520 |
Bibliográfia | 524 |
Tálas: A kínai reformszocializmus gazdasági rendszere | 549 |
A reformszocializmu előzményei és kialakulása | 550 |
A reformszocializmus politikai gondolatának megjelenése | 556 |
A reformszocializmus kifejlődése | 559 |
A kínai reformszocializmus gazdasági rendszerének intézményi alapstruktúrája | 560 |
A kínai gazdaság fejlődése | 571 |
A kínai reformszocializmus kilátásai | 579 |
Bibliográfia | 584 |
Összefoglalás | |
Csaba:A gazdaságelmélet, az összehasonlító közgazdaságtan és a rendszerváltozás összefüggései | 585 |