Zárt terek hőérzeti méretezése

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete

Szerző

Dr. Bánhidi László

Lektor

Dr. Fekete Iván

Budapest

'Dr. Bánhidi László: Zárt terek hőérzeti méretezése ' összes példány

Kiadó:	Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	148 oldal
Sorozatcím:	Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából
Kötetszám:	4840
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 327 példányban jelent meg. 70 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható mellékletekkel. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ember és környezetének kapcsolatára vonatkozó (un. environment) kutatások az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerültek.
E kutatások igyekeznek tisztázni az ember kapcsolatát;
- a természettel (un. makroklímás kutatások)
- közvetlen környezetével, ahol él; város, település (un. mezoklímás kutatások)
- a zárt térben kialakult környezettel, ahol tartózkodik (un. mikroklímás kutatások).
Végső soron mindhárom kutatási terület alapja, célja az ember és környezet kölcsönhatásának vizsgálata, elsősorban az ember szempontjából;
- hogyan befolyásolják ezek a tényezők az embert, annak életét,
- hogyan érzi magát az ember a különböző környezetben stb.
Ez utóbbi egyszóval is kifejezhető: milyen a közérzete a különböző körülmények között.
A különböző környezetben tartózkodók közérzetére rengeteg tényező hat, és kellemes vagy kellemetlen közérzeti kialakulása igen sok fizikai, fiziológiái, pszichológiai tényező függvénye. A közérzetet közvetlenül befolyásoló tényezők száma a zárt térben kialakuló mikroklíma esetében viszonylag a legkevesebb. A megfelelő mikroklíma kialakításában pedig döntő szerepe van az épületgépészetnek.
A mikroklímán belül a befolyásoló tényezőknek (pl. a határolószerkezetek geometriai formája, színe, felület kiképzése, a zajhatások stb.) azonban van egy csoportja, amely hőtechnikai, illetve épületgépészeti szempontból megfogható, befolyásolható, és ezeket egy gyűjtőfogalomba sorolhatjuk, mint a hőérzetet befolyásoló tényezőket. E tényezők közé sorolhatók elsősorban a következők: levegőhőmérséklet, környezeti felületek hőmérséklete, levegő sebessége, relatív nedvességtartalom, hősugárzás stb.
Természetesen a hőérzetet befolyásoló tényezők - amelyek a közérzet egyik, de igen fontos tényezőjének tekinthetők - kölcsönhatásban vannak igen sok egyéb befolyásoló tényezővel. Ezért a hőérzeti tényezők tulajdonképpen teljesen "sterilen" nem kezelhetőek, illetve csak a megfelelő hőérzet biztosítása egy zárt téren belül tartózkodó egyén részére, nem garantálja a megfelelő kellemes közérzetet is egyben. Mindenesetre megállapíthatóak olyan hőérzeti normaértékek - valamint a közérzetet befolyásoló egyéb tényezőkre vonatkozó normaértékek -, melyek betartása esetén a zárt térben tartózkodók kellemes hőérzete biztosítható. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 5
2. A hőérzet fogalmáról általában 7
3. A hőérzetet befolyásoló belső fiziológiai tényezők 9
3.1 Az emberi test hőtermelése 9
3.2 Az emberi test hőleadásának módjai 15
4. Az emberi test alkalmazkodása változó mikroklímás viszonyokhoz 20
4.1 A szabályozás módjai és fiziológiai alapjai 20
4.2 Konvekciós hőcsere és bőrhőmérséklet 22
4.3 Sugárzásos hőcsere és bőrhőmérséklet 26
4.4 Párolgásos hőleadás bőrön keresztül 32
4.5 A ruházat hatása 35
4.6 A sugárzásos hőcseréről általában 39
4.61 Sugárzásos hőcsere két, tetszőleges helyzetű test között 40
4.62 A besugárzási tényező értelmezése 46
4.63 Sugárzásos hőcsere két párhuzamos test között, valamint abban az esetben, ha az egyik a másikat burkolja 50
4.7 A napsugárzás hatásának figyelembevétele 51
4.71 Napsugárzás vízszintes felületen 52
4.72 Napsugárzás függőleges felületen 53
4.73 Az üveg (üvegezési rendszerek) napsugárzás áteresztése 55
5. Az emberi test és környezete közötti hőcsere mértékének meghatározási módjai 59
5.1 Hőegyensúlyi egyenletek 65
6. A hőérzeti méretezés néhány további, elsősorban külföldön alkalmazott módszere 71
6.1 Komfortegyenletek 71
6.2 Komfortdiagramok 73
6.3 Mikroklímás mutatószámok 79
6.31 Levegőhőmérsékletet és a környezet felületi hőmérsékletét figyelembe vevő mutatók 80
6.32 Levegő hőmérsékletét, környező felületek hőmérsékletét és a légmozgás hatását figyelembe vevő mutatószámok 86
6.33 A levegő hőmérsékletét, a környező felületek hőmérsékletét, a levegő sebességét és relatív nedvességtartalmát figyelembe vevő mutatók 89
6.34 A levegő hőmérsékletét, relatív nedvességtartalmát és a levegő sebességének hatását figyelembe vevő mutatók 100
6.35 A levegő relatív nedvességtartalmát és a levegő hőmérsékletét figyelembe vevő mutatószámok 102
6.4 Egyéb módszerek 103
6.41 Szubjektív hőérzeti skálák 103
6.42 Egyéb mikroklímás mutatószámok 105
6.43 A fokozott sugárzásnak kitett egyének hőérzetének ellenőrzése 107
7. A különböző rendeltetésű zárt terek hőérzeti méretezésére a hazai épületgépészeti gyakorlatban jelenleg alkalmazott és ismert méretezési módszerek 113
8. Hazai kísérletek ismertetése hőérzeti normaértékek meghatározására 121
8.1 Laboratóriumi kisminta kísérletek 122
8.11 A kísérleti módszerek ismertetése 122
8.12 Hőtechnikai mérések 127
8.13 Fiziológiai mérések 127
8.14 A mérési eredmények feldolgozása 128
8.15 A mérési eredmények értékelése 128
8.2 Helyszíni mérések radiátoros fűtésű tantermek hőérzeti alapértékeinek ellenőrzésére 135
8.3 Összehasonlító helyszíni mérések sugárzó és radiátoros fűtésű iskolai tantermekben 135
8.31 A vizsgálatok célkitűzései és feltételei 135
8.32 A hőtechnikai és hőérzeti vizsgálatok módszere 136
8.33 A sugárzó sávfűtések általános iskolai tantermi alkalmazásának értékelése a hőtechnikai, fiziológiai és gazdaságossági szempontok együttes figyelembevételével 137
9. A különböző rendeltetésű helyiségekben tartózkodók hőérzetének ellenőrzési módszerei 140
Irodalomjegyzék 144