Fizikai kémiai példatár

Előszó

Egyetemeinken szerzett oktatási tapasztalat azt mutatja, hogy a kémiai szaktárgyak közül az egyik legnagyobb nehézséget a hallgatók számára a fizikai kémia okozza. Ez annak tulajdonítható, hogy a hallgatók részére tanulmányaik első éveiben meglehetősen szokatlan és nehéz feladatot jelent a kémiai anyagok sajátságait, átalakulásaik feltételeit, módját és mértékét meghatározó törvényszerűségek és az ezek leírására sokszor gondolatkísérletek alapján levezetett összefüggések megértése és alkalmazása. A tapasztalat azt is mutatja, hogy az említett kérdések megértésével kapcsolatosan felmerülő nehézségek könnyebben leküzdhetők, ha egy-egy problémakör elméleti tételeinek megismertetése után a hallgatók ugyanazon tétel bemutatását egy feladat megoldásának formájában is látják, majd önállóan saját maguk is több feladatot oldanak meg az adott témakörből. Az elméleti összefüggések, törvényszerűségek konkrét - a gyakorlatban is előforduló - esetekre való alkalmazása ilyen jellegű feladatok megoldása révén nemcsak az elméleti tételek megértését segíti elő, hanem azoknak a gyakorlati problémák megoldására való alkalmazásához szükséges készség kialakulását is. A példatár elkészítésével e tekintetben kívánunk a hallgatóknak segítséget nyújtani.
Amikor a példatár megírására a Művelődésügyi Minisztérium Kémiai Szakbizottságától megbízást kaptunk, magyar nyelven egyetlen példatár sem állt rendelkezésre a fizikai kémia tárgykörében. Azóta azonban fordításban kettő is megjelent. Úgy véljük azonban, hogy az általunk írt példatár mégis hasznos lesz, mert felépítésében követi a fizikai kémiai elméleti előadások hazánkban kialakult programjának menetét, továbbá a hallgatók által hivatalos tankönyvként leginkább használt kézikönyv - Erdey-Gruz Tibor: A fizikai kémia alapjai - tematikai beosztását. Éppen ezért feleslegesnek is tartottuk az egyes fejezetek bővebb elméleti bevezetését, mindössze csupán mintegy emlékeztetőül és a példatár használatának megkönnyítése érdekében foglaltuk össze a legfontosabb összefüggéseket és megállapításokat az egyes fejezetek elején.

Szeged, 1968.

A szerzők Vissza