1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kisgazdaságok jogi iránytűje

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Mi a különbség ingatlan, föld és telek között? A földtulajdonost milyen jogok illetik meg? Mit kell tudni a háztáji földhasználatról? Milyen létesítmények helyezhetők el a lakó- és az üdülőterületen? Milyen állatok tarthatók a lakó- ill. üdülőtelkeken? Ki készítheti el az állampolgárok építkezéseihez a szükséges terveket? A munkabér megállapítása, elszámolása és kifizetése. Miként lehet értékesíteni a kisgazdaságokban előállított élelmiszereket? Ki minősül adóköteles földhasználónak és kit terhel az adófizetési kötelezettség? Melyek a gépjárműadó fizetésére vonatkozó szabályok? Melyek a szerződéskötés legfontosabb szabályai? Milyen kedvezmények nyújthatók a termékértékesítési szerződésben?
Ilyen, a kistermelőket számtalan esetben érdeklő kérdésekre kap részletes választ az olvasó az elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók számára összeállított könyvből.

Tartalom

I. Földjog 5
1. Miért kell ismerni a földhasználattal kapcsolatos alapfogalmakat? 6
2. Mi a különbség ingatlan, föld és telek között? 6
3. Milyenek lehetnek a földek elhelyezkedésük és rendeltetésük szerint? 7
4. Mit tartalmaz az egységes ingatlannyilvántartás? 10
5. Milyen művelési ágakban lehetnek a kistermelőknek földjeik? 11
6. Milyen tulajdoni formák vannak Magyarországon? 14
7. Milyen jogok illetik meg a földtulajdonost? 15
8. Mi a telki szolgalom? 17
9. Mit tekintünk mezőgazdasági ingatlannak (földnek) a földforgalom szempontjából? 18
10. Mennyi föld lehet magánszemély tulajdonában? 18
11. Milyen igazolásról, nyilatkozatról kell gondoskodni földvásárláskor? 21
12. Mire kell ügyelni földvásárláskor? 22
13. Mi az eljárás külterületi és zártkerti föld vétele esetén? 23
14. Mit ír elő a jogszabály belterületi földszerzés esetén? 25
15. Miként lehet elbirtoklás címén tulajdonjogot szerezni? 25
16. Mit kell tudni a háztáji földhasználatról? 28
17. Ki és miképpen jogosult illetményföld-használatra? 29
18. Miként lehet állami földet tartós használatra igénybe venni? 30
19. Mi jellemzi a haszonbérletet? 34
20. Mikor beszélünk haszonélvezetről? 35
21. Hogyan jegyzik be a jogokat és a tényeket az ingatlan-nyilvántartásba? 35
22. Mikor kell az ingatlan-nyilvántartást módosítani? 35
23. Hol és miként lehet az ingatlan-nyilvántartási határozatok ellen fellebbezni? 37
24. Hová kell fordulni földmérési munkáért, térképmásolatért? 37
25. Mik a kistermelők földvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei? 38
26. Mire kell ügyelni szőlő és gyümölcsös telepítésekor? 40
27. Milyen főbb vadvédelmi előírásokat kell ismerniük a kistermelőknek? 41
28. Miként lehet traktort és teherautót üzemeltetni? 42
II. Építésügy 44
29. Mit tartalmaz az Országos Építésügyi Szabályzat? 45
30. Milyen alapvető következményeknek kell eleget tenni a létesítmények elhelyezésekor? 45
31. Milyen létesítmények helyezhetők el lakó- és üdülőterületen? 46
32. Milyen telkeken helyezhetők el a lakó-, illetőleg üdülési létesítmények? 47
33. Hogyan helyezhetők el a lakó-, illetőleg üdülési létesítmények az építési telkeken? 48
34. Mi az elő-, oldal- és hátsókert? 49
35. Milyen épületek minősülnek melléképületnek és ezeket hol és hogyan lehet elhelyezni? 50
36. Mit nevezünk melléklétesítménynek? 51
37. Milyen védőtávolságot kell betartani a melléképületek és a melléképítmények elhelyezésekor? 52
38. Milyen távolságokat kell betartani a személygépkocsi-tároló elhelyezésekor? 52
39. Milyen speciális szabályokat kell betartani pince, személygépkocsi-tároló és állattartó épület létesítésekor? 55
40. Hogyan kell kiszámítani a lakó- és üdülőtelek beépítési százalékát? 55
41. Melyek az I. és a II. építési övezetek leglényegesebb sajátosságai? 56
42. Melyek a III. és a IV. építési övezetek legjellemzőbb sajátosságai? 57
43. Melyek az üdülőterületi építési övezetek jellemzői? 58
44. Milyen építési övezetek vannak a fővárosban? 60
45. Mi a teljes, illetve a részleges közművesítettség? 62
46. Hol és hogyan lehet kerítést és támfalat létesíteni? 62
47. Milyen állatok tarthatók a lakó-, illetőleg üdülőtelkeken? 65
48. Milyen létesítmények helyezhetők el külterületi és zártkerti földrészleteken? 66
49. Milyen sajátos rendelkezések vannak a Balaton és a Velencei-tó
környékén levő külterületi és zártkerti földekre? 67
50. Milyen módon lehet a lakó- és üdülőtelkeken, valamint a külterületi (zártkerti) földrészleteken növényeket telepíteni? 67
51. Hogyan történik az építési telkek kialakítása? 69
52. Melyek a telekrendezés fajtái és ezek főbb jellemzői? 70
53. Hogyan történik a telekrendezés? 71
54. Mit kell tudni az elvi és a végleges telekrendezési engedélyről? 72
55. Miért kell kártalanítást fizetni és kit terhel a kártalanítás kötelezettsége telekrendezés esetében? 74
56. Hogyan lehet végrehajtani a telekrendezésről szóló határozatot? 75
57. Mikor kell a külterületi földrészletek alakításához az építésügyi hatóság engedélyét kérni? 76
58. Hány lakó-, illetőleg üdülőtelek lehet egy személy vagy család tulajdonában? 76
58. Hány lakó-, illetőleg üdülőtelek lehet egy személy vagy család tulajdonában? 76
59. Milyen építési telek számít lakó-, illetőleg üdülőteleknek a telektulajdon szempontjából? 77
60. Ki igazolja, hogy az építési telek milyen teleknek minősül? 78
61. Kit kell tulajdonosnak tekinteni a telektulajdon szempontjából? 79
62. Mely hatóság és milyen esetben adhat felmérést a tulajdonszerzési korlátozás alól? 79
63. Mikor érvényes a telektulajdon szerzésére vonatkozó szerződés? 80
64. Szerezhet-e lakótelek-tulajdont a család köréből kiváló nagykorú gyermek? 81
65. Milyen településeken és mennyi időn belül kell elidegeníteni a
mértéken felüli telektulajdont? 82
66. Milyen telekre és mennyi időre adható felmentés vagy halasztás az elidegenítési kötelezettség alól? 83
67. Milyen szabály vonatkozik a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó személy többletingatlanára? 84
68. Milyen telek ajánlható fel az államnak? 84
69. Milyen építési munkákhoz kell az állampolgárnak építési engedélyt kérni? 85
70. Milyen építési munkák végezhetők csupán bejelentés alapján? 86
71. Mely építési munkák végzéséhez nem kell építési engedély, s nem szükséges az építésügyi hatóság tájékoztatása sem? 87
72. Melyik hatóságtól kell kérni az építési engedély megadását, illetőleg a bejelentés tudomásulvételét? 88
73. Milyen mellékleteket kell az állampolgároknak csatolniuk az építési engedély iránti kérelmükhöz? 89
74. Ki készítheti el az állampolgárok építkezéseihez szükséges terveket? 90
75. Mikor kell az állampolgárok által végzett építési munkákra használatbavételi engedélyt kérni? 90
76. Miként intézkedhet az építésügyi hatóság az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő építkezés esetében? 91
77. Mi az építésrendészeti bírság és mennyi annak a mértéke? 92
78. Milyen sajátos szabályok vonatkoznak folyó-, csatorna-, víztároló- és tóparti ingatlanokra? 93
III. Munkajog 97
79. Milyen kapcsolatban lehetnek a kertművelők és a kisállattartók a gazdálkodó szervezetekkel? 97
80. Milyen alkalmazási formákra kerülhet sor a szakcsoport keretében? 100
81. A szakcsoporti dolgozók alkalmazása 103
82. A bér megállapítása, elszámolása és kifizetése 104
83. Hogyan lehet szakcsoporti tagot megbízni rendszeres vagy alkalmi feladat elvégzésével? 107
84. A különmunka (túlmunka) díjazása 108
85. Hogyan vállalhat a csak csoporttag tiszteletdíjas munkát? 109
86. Milyen esetben van lehetőség arra, hogy a szakcsoporttag bedolgozója legyen a szakcsoportnak vagy a szövetkezetnek? 110
87. Hogyan képviselheti a szakcsoporttag a szakcsoportot? 112
88. Mikor tekinthető „főfoglalkozásnak" a kertművelés vagy a kisállattenyésztés a szakcsoporton belül? 112
89. Miként vehetik igénybe a „főfoglalkozású" szakcsoporttagok a társadalombiztosítási szolgáltatásokat? 113
90. Mikor kérheti a nyugdíjaztatását főfoglalkozású szakcsoporttag? 114
91. Hogyan vehető figyelembe a termelőszövetkezeti tagoknál az otthon végzett munka a nyugdíj megállapításakor? 115
92. Kiknél és mikor vehető figyelembe az alkalmi vagy a rendszeres
különmunka és a bedolgozás a nyugdíj megállapításakor? 117
93. Fennáll-e a társadalombiztosítási kötelezettség megbízásos munkaviszony esetén? 118
IV. Egészségügy 120
94. Milyen összefüggésben van a kertművelés és az állattartás az egészségünkkel? 120
95. A növényvédő szerek forgalmazása, tárolása és felhasználása 121
96. Mire és miért kell ügyelni a növényvédelmi munkálatok végzésekor? 124
97. Milyen rendeletek tartalmaznak kötelező előírásokat kisállattartásra? 126
98. Mik a mezőgazdasági termékek és termények házilagos feldolgozásának egészségügyi követelményei? 128
99. Miként lehet értékesíteni a kisgazdaságokban előállított élelmiszereket? 130
V. Adóügy 133
100. Milyen jogalapjai lehetnek a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója fizetési kötelezettségnek? 134
101. Ki minősül adóköteles fölhasználónak és kit terhel az adófizetési kötelezettség? 134
102. Melyek a földhasználat utáni adómentességek? 136
103. Milyen adókedvezmény jár szőlőfelújítás esetén? 139
104. Hogyan kell kiszámítani a földhasználat után fizetendő adót? 140
105. Milyen feltételek mellett kapnak adókedvezményt a mezőgazdasági szakszövetkezetek és szakcsoportok tagjai, valamint az idős korúak? 143
106. Mely esetekben van helye adóelengedésnek elemi kár miatt és hogyan kell ezt kérni? 145
107. Milyen esetben kell az árbevétel alapján külön jövedelemadót fizetni? 146
108. Hogyan kell megállapítani a külön jövedelemadót? 146
109. Milyen kedvezmények adódnak az árbevétel alapján fizetendő külön jövedelemadóból? 149
110. Melyek a lovak (öszvérek) utáni adózás főbb szabályai? 151
111. Milyen bejelentési kötelezettség áll fenn a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának megállapításával kapcsolatban? 152
112. Milyen esetekben keletkezik a kistermelőknek általános jövedelemadó fizetési kötelezettségük? 155
113. Hogyan kell értelmezni a saját termény stb. nyílt árusítási üzletben való értékesítésével kapcsolatos adókötelezettséget? 156
114. Melyek a virágkertészetből származó jövedelem adóztatásának főbb szabályai? 157
115. Melyek az adóköteles jövedelem bejelentésének a szabályai üzleti árusítás, virágkertészet, kísérleti és díszállatok adóztatásakor? 159
116. Milyen termények és termékek értékesítése esetén keletkezik forgalmiadó-fizetési kötelezettség? 161
117. A bortermeléshez fűződő adókötelezettség 162
118. Milyen bejelentési kötelezettsége van a termelőnek a borforgalmi adóval kapcsolatban? 164
119. Melyek a községfejlesztési hozzájárulás főbb szabályai? 166
120. Melyek a házadóval adóztatott épületek, mi az adó alapja és mértéke? 168
121. Melyek az új családi lakóházak adómentességének szabályai? 170
122. Melyek a házadókedvezmények főbb szabályai? 171
123. Ki köteles házadót fizetni és van-e bejelentési kötelezettsége? 175
124. Melyek az ebadó fizetésére vonatkozó rendelkezések? 176
125. Melyek a gépjárműadó fizetésére vonatkozó rendelkezések? 178
126. Mely adóhatóságokkal lehet kapcsolatuk a mezőgazdasági kistermelőknek? 181
127. Milyen formában küld értesítést az adóhatóság a fizetendő adóról és hogyan kell ezt befizetni? 183
VI. Polgári jog és termékforgalmazás 185
128. Ki szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket? 185
128. Mi a birtokvédelem? 187
130. Mit tartalmaznak a felelős őrzés szabályai? 189
131. Mikor szerezhet valaki tulajdonjogot a talált dolog felett? 190
132. Mire kötelezik az együttműködő kistermelőket a közös tulajdon szabályai? 191
133. Melyek a szerződéskötés legfontosabb szabályai? 193
134. Hogyan lehet pénzt kölcsönbe adni? 196
135. Hogyan lehet egy szerződést érvényteleníteni? 196
136. Megállapíthatnak-e a kistermelők egymás közötti megállapodásaikban kötbért? 197
137. Mit tartalmaznak a jótállás szabályai? 198
138. Mit jelent a kezességvállalás? 199
139. Milyen általános szabályok vonatkoznak a szerződések teljesítésére? 200
140. Milyen jogkövetelményekkel jár a szerződésszegés? 201
141. Mi az elévülés? 203
142. Mit tartalmaznak a kártérítés általános szabályai? 204
143. Milyen biztosítási lehetőségek közül választhat a kistermelő? 206
144. Miként köthetnek a kistermelők vállalkozási megállapodást? 208
145. Miként írja elő a jogszabály az adásvételben érdekelt felek jogait és kötelességeit? 209
146. Mit értünk szavatosságon az állatok értékesítésekor? 210
147. Mikor és hogyan lehet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötni? 210
148. Milyen kedvezmények nyújthatók a termékértékesítési szerződésben? 217
149. Milyen állami támogatásban részesülhetnek a kistermelők? 223
150. Milyen esetekben igényelhető a kistermelői hitel? 224
151. Miként lehet helyiségbérleti megállapodást kötni? 225
152. Mit tartalmaznak a megbízás szabályai? 227
153. Mi a fuvarozó és a feladó felelőssége? 230
154. Mikor lehet bizományi megállapodást kötni? 232
155. Melyek a termelői gyümölcspálinka-bérfőzés és takarmányőrlés feltételei? 233
156. Miben különbözik az ajándékozás a tulajdonszerzés egyéb formáitól? 234
157. Melyek az öröklési jog általános szabályai? 235
158. Hogyan kell a határidőket számítani? 241
Függelék 243-271
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Kisgazdaságok jogi iránytűje Kisgazdaságok jogi iránytűje

A borító töredezett, rajta tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
1.240 ,-Ft
6 pont kapható
Kosárba