Sugáregészségügy, sugárvédelem

Tartalom

1. fejezet
A sugárvédelem fizikai alapjai 7
1. Az atom szerkezete 7
1.1. Az atommag szerkezete 8
1.2. Az elektronhéj szerkezete 9
2. A röntgensugárzás előállítása, tulajdonságai 10
2.1. Fékezési röntgensugárzás 10
2.2. Karakterisztikus röntgensugárzás keletkezése 12
3. Radioaktivitás 12
3.1. Stabil és radioaktív magok 12
3.2. Aktivitás. A bomlás sebessége 13
3.3. Alfa-bomlás, alfa-sugárzás 13
3.4. Béta-bomlás, béta-sugárzás 14
3.5. Izomer átalakulás 15
4. Ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 15
4.1. Töltött részecskesugárzások kölcsönhatása az anyaggal 15
4.2. Fotonsugárzások kölcsönhatása az anyaggal 16
4.2.1. Fotoeffektus 16
4.2.2. Compton-szórás 17
4.2.3. Párkeltés 17
4.3. Neutronsugárzás kölcsönhatása az anyaggal 18
5. Dózisfogalmak 18
6. A sugárzások mérése 19
A sugárzásmérők típusai 19
Gázionizációs detektorok 19
Ionizációs kamra 20
Geiger-Müller (GM) számláló 20
Félvezető detektorok 20
Szcintillációs számláló 20
Termolumineszcens dózismérő (TLD) 21
2. fejezet
A sugárvédelem általános kérdései 22
1. A biológiai hatásokkal kapcsolatos dózisfogalmak 22
1.1. Lineáris energiaátadás. Relatív biológiai hatékonyság 22
1.2. Dózisegyenérték 23
1.3. Effektív dózisegyenérték 24
1.4. Lekötött dózisegyenérték, lekötött effektív dózisegyenérték 25
1.5. Kollektív dózisegyenérték, kollektív effektív dózisegyenérték 25
2. Az ionizáló sugárzás és az élő anyag közötti kölcsönhatás 26
2.1. A folyamat hatásmechanizmusa 26
2.2. A sugárzás hatását módosító tényezők 27
3. Az embert érő sugárártalom osztályozása 29
3.1. A sugárhatás jellege 30
3.2. Az emberi sugárártalom forrás szerinti osztályozása.
Külső és belső sugárterhelés 30
3.2.1. Az emberi test belső szennyeződése 30
3.2.2. A külső sugárterhelés hatása 31
3.3. Az ionizáló sugárzás által okozott ártalmak 32
3.3.1. A bőr sugárégése 32
3.3.2. Sugárbetegség 32
A sugárbetegség diagnosztikája, gyógyítása 33
3.3.3. A sugárhatás késői következményei 34
Krónikus sugárdermatitis 34
Sugár-cataracta 34
A sugárzás hatása az embrióra, magzatra, teratológiai elváltozások 34
3.3.4. A rosszindulatú daganatok 35
3.3.5. A genetikai ártalmak 35
4. A sugárvédelem célja, alapelvei 36
4.1. Az indoklás elve 36
4.2. Az optimálás elve 36
4.3. Dóziskorlátozás 36
4.3.1. Az elsődleges határértékek 37
4.3.2. A másodlagos határértékek 37
4.3.3. A származtatott határértékek 37
4.3.4. Engedélyezett határértékek 37
4.3.5. A dóziskorlátozások rendszere 38
5. A sugárvédelem gyakorlati kérdései 41
5.1. Személyi feltételek 41
5.2. Személyi dozimetria 42
5.3. A belső sugárterhelés mérése 43
3. fejezet
Az ember, a társadalom és a környezet kapcsolata az ionizáló sugárzással 45
1. Az ember és környezet. A környezeti sugárvédelem feladata 45
1.1. A természetes források 45
Kozmikus sugárzás 45
Ősi eredetű (primordiális) radioaktív izotópok 46
1.2. Környezet sugárzási szintjének növekedése mesterséges forrásokból 46
Különleges források is hozzájárulnak a sugárzási szint kialakulásához 47
1.3. Orvosi kezelés sugárterhelése 48
2. Sugárbalesetek 49
3. A sugárvédelem munkahelyi szervezete 50
4. A sugárvédelmi hatóságok felépítése, feladatai 50
5. Hatályos jogszabályok, előírások 52
4. fejezet
Az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazása 54
1. A sugárforrásokra vonatkozó általános követelmények 54
1.1. Zárt radioaktív sugárforrás 54
1.1.1. Alapfogalmak 54
1.1.2. Zártságvizsgálat 54
1.1.3. Sugárforrástartó (munkatartó) 55
1.2. Nyitott radioaktív készítmény 55
2. Védekezés a külső sugárterhelés ellen 55
2.1. A védekezés általános módszerei és szabályai 56
2.1.1. Idővédelem 56
2.1.2. Távolságvédelem 56
2.1.3. Sugárelnyelő rétegek alkalmazása 56
2.2. Neutronsugárzás elleni védelem 57
Radioaktív neutronforrások sugárzási tere 57
3. Védekezés a belső sugárterhelés ellen 57
3.1. A belső sugárterhelés 58
3.2. Általános előírások 58
3.3. Izotóplaboratórium 58
Az izotóplaboratóriumok kialakításának és felszerelésének általános feltételei 59
Az izotóplaboratórium típusának megfelelő kialakítása 59
Dekontaminálás 59
4. A radioaktív izotópok orvosi alkalmazása 60
4.1. A nyitott sugárforrások felhasználása 60
4.1.1. Az in vivo vizsgálatok egyik területe az izotópdiagnosztika 60
4.1.2. Az in vivo eljárások másik területe a terápia nyitott izotópokkal 63
4.1.3. In vitro módszerek 63
4.2. A zárt sugárforrások alkalmazási területe a sugárterápia 63
4.2.1. Teleterápia 64
Sugárágyú 64
4.2.2. Brachytherapia 66
4.3. Sugárvédelem 67
4.3.1. A nyitott izotópot alkalmazó munkahelyek sugárvédelme 67
4.3.2. Zárt sugárforrásokat és gyorsító terápiás készülékeket alkalmazó munkahelyek sugárvédelme 68
Teleterápia 68
Brachyterápia 68
4.4. Hulladékkezelés 69
Radioaktív hulladék osztályozásának szempontjai 69
Keletkezési hely 70
Halmazállapot 70
Aktivitáskoncentráció, dózisteljesítmény 70
Felezési idő 70
A radioaktív hulladék gyűjtése, átmeneti tárolása a keletkezés helyén 71
Szilárd hulladék gyűjtése 71
Folyékony hulladék gyűjtése 71
Biológiai hulladék gyűjtése 72
Átmeneti tárolás 72
4.4.2. Radioaktív hulladék kezelése, feldolgozása 72
Általános követelmények 72
Szilárd hulladék feldolgozása 72
Folyékony hulladék feldolgozása 73
4.4.3. A radioaktív hulladék végleges elhelyezése 73
5. fejezet
Radioaktív anyagok szállítása 74
6. fejezet
Az orvosi röntgen alkalmazása 76
1. A röntgensugárzás diagnosztikai alkalmazása 77
Helyiségek 77
1.1. A röntgenberendezések felépítése, szerkezete 78
1.2. Röntgenfelvételi munkahely 79
1.3. Átvilágító munkahely 80
1.4. Ernyőfényképezés 80
1.5. Röntgen-képerősítők 80
1.6. Fogászati röntgenkészülék 81
1.7. Mammográfia 82
1.8. Angiográfia 82
1.9. Számítógépes rétegfelvételezés (Computertomographia) 82
1.10. NMR technika 83
2. Röntgenterápia 83
2.1. A felületi röntgenterápia 84
2.2. A félmély, illetve mélyterápiás készülék 84
3. Sugárvédelem 84
Függelék
Az atomenergia ipar 86
1. Atomreaktorok működése 86
2. Az atomerőművek főbb típusai 87
3. Atomerőművek sugárbiztonsági filozófiája 88
4. Sugárvédelem gyakorlati megvalósulása 90
5. Dolgozók egyéni ellenőrzése 90
6. Az atomreaktorok egyéb felhasználása 91
Ajánlott irodalom 92

Témakörök