Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyv 3.

Előszó

Részlet a könyvből:
Nándorfehérvár 1456. évi török ostromához több történeti mítoszunk fűződik. A legismertebb talán a Dugovics Titusz személyéhez hozzákapcsolt esemény, azonban nemrég az nyert bizonyítást, hogy ő nem több egy XIX. században megalkotott figuránál. Bár Nándorfehérvár több mítosztól megfosztatott, mégis maradt még említésre méltó történeti ténye, "diadalmas viadalma". Mert ez a vár nem az 1456. évi nándorfehérvári ostrom alkalmával nézett először szembe a szultán vezette török haderővel, hanem 1440-ben. Ennek ellenére erről az ostromról a történeti szakirodalom vagy nem vagy jóval kevesebb szóval emlékezik meg. Kiindulópontként számunkra talán a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain 1911-ben dr. Wertner Mór által írt áttekintés szolgálhat. Wertner négy részben, okleveles források alapján tekintette át e korszak magyar hadjáratait, amely munkában helyet kaptak az ostrom idejének okleveles forrásai is. Sajnos itt is érvényes az, amit Pálosfalvi Tamás még 2000-ben is megállapíthatott. Nevezetesen az, hogy a XV. század közepének politikatörténete - és hozzátehetjük, hadtörténete is - a magyar középkor legkevésbé feltárt területe." Minden bizonnyal 1456 jogos dicsősége beragyogja és túlragyogja a 16 évvel korábbi várostromot. Mályusz Elemér 1980-ban megjelent tanulmányában mutatott rá erre a hiányosságra: „vannak történelmünknek olyan mozzanatai, amelyek a kutatók figyelmét fontosságuk ellenére nem vonták magukra (...) tudósok és laikus olvasók Belgrád 1440. évi ostromát alig-alig méltatva figyelemre, átsiklanak a török-magyar élethalál küzdelem legfelemelőbb mozzanatán" Ezzel nemcsak a későbbi kutatás maradt adós, hanem már a kortársak is. Ahogy Engel Pál megjegyezte: „Míg a vár 1456. évi ostromára (...) az egész világ figyelt, erről az ostromról nem jegyeztek fel többet néhány szűkszavú mondatnál." Legutóbb Kubinyi András hasonlóan írt: "II. Murád 1440 áprilisában hat hónapig tartotta ostrom alatt a Tallóci Jován által védett Nándorfehérvárat. Sajnos erről alig tudunk valamit."
Hiánypótló vállalkozásba kezdtem, mert tudomásom szerint erről az ostromról külön, önálló munka nem született. A témával a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, még medievisztika szakos doktoranduszként kezdtem foglalkozni. Először, Hódmezővásárhelyen a Vásárhelyi Történelmi Kör előadássorozata keretében. 2010 márciusában tartottam előadást az ostrom 570 évvel ezelőtti évfordulója tiszteletére. Majd 2010 májusában kutatásaim akkori eredményeit Szegeden közzétettem. Szegedi tanulmányomat követően, 2010 decemberében a Várak, kastélyok, templomok című folyóiratban tematikus lapszámot szenteltek Nándorfehérvárnak, amelyben már az 1440-es ostromról is néhány szó esett. Vissza