Bevezetés a külkereskedelembe

Tartalom

A KÜLKERESKEDELEM GAZDASÁGI FUNKCIÓJA, SZABÁLYOZÁSA ÉS SZERVEZETE 10
1. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM KIALAKULÁSA, SZABÁLYOZÁSA ÉS SZERVEZETE 11
1.1. A nemzetközi árucsere kifejlődése 12
1.1.1 A világkereskedelem kialakulása 12
1.1.2. Nemzetközi árucsere a kapitalizmus előtt 13
1.1.3. A kereskedelem funkciójának módosulása a kapitalizmusban 15
1.2. A külkereskedelmi politika fogalma és eszközei 16
1.2.1. A külkereskedelmi politika fogalma 16
1.2.2. A vámok 18
1.2.3. Külkereskedelempolitikai irányzatok 21
1.3. Korunk világkereskedelmének szerkezete 25
1.3.1. A világkereskedelem megoszlása országcsoportok szerint 25
1.3.2. A világkereskedelem áruösszetétele 27
1.3.3. A világkereskedelem volumene és fejlődésének irányai 29
2. A VILÁGPIAC KIALAKULÁSA, KERESKEDŐTÍPUSOK, NEMZETKÖZI ADÁS-VÉTELI ÜZLETEK 31
2.1. A piac fogalma, a modern világpiac kialakulása 32
2.1.1. A piaci alapkategóriák és a klasszikus piac 32
2.1.2. Az árutőzsdék működése, a tőzsdei üzletek 33
2.1.3. A modern világpiac kialakulása 37
2.2. A nemzetközi árucserét lebonyolító kereskedők szakosodása 40
2.2.1. Az áruk útja a nemzetközi adásvétel során 40
2.2.2. Sajátszámlás kereskedőtípusok 41
2.2.3* Közvetítő kereskedők 44
2.3. Üzlettípusok a nemzetközi kereskedelemben 46
2.3.1. Nemzetközi adásvételi üzletek 46
2.3.2. Kapcsolásos és közvetett üzletek 49
2.3.3. A nemzetközi munkamegosztást közvetítő modern üzleti kapcsolatok 51
3. MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMÉNEK JELLEMZÉSE, SZABÁLYOZÁSA ÉS SZERVEZETE 55
3.1. Magyarország külkereskedelmének jellemző vonásai 56
3.1.1. A külkereskedelem jelentősége 56
3.1.2. Külkereskedelmünk áruösszetétele és viszonylati szerkezete 58
3.1.3. Külkereskedelmi politikánk az egyes országcsoportokkal 61
3.2. A magyar külkereskedelem szabályozása 63
3.2.1. A külkereskedelmi monopólium 63
3.2.2. Külkereskedelmünk gazdasági és adminisztratív szabályozása 65
3.2.3. Az export kollektív ösztönzése 69
3.3 A magyar külkereskedelem vállalati szervezete 71
3.3.1. Külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok Magyarországon 71
3.3.2. A külkereskedelmi szakvállalatok belföldi szerződéses kapcsolatai 74
3.3.3. A termelés és a külkereskedelem kapcsolatainak tartalma 78
4. A KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT FELÉPÍTÉSE 81
4.1. A vállalat alapvető célja és munkájának szervezése 82
4.1.1. A vállalati munkaszervezés elvei 82
4.1.2. A vállalati munka szabályozása 83
4.1.3. Az áruosztályok 85
4.2. A piaci munkát előkészítő és segítő szervek 87
4.2.1. Az államközi és a piackutató munka 87
4.2.2. A közgazdasági és műszaki szervek 88
4.2.3. A propagandamunka 90
4.3. Az üzletek lebonyolítása és a központi szervek 92
4.3.1. A lebonyolítás és szállítmányozás 92
4.3.2. A pénzügyi és számviteli munka 93
4.3.3. A központi szervek 96
A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK ELŐKÉSZÍTÉSE, MEGKÖTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA 97
5. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK ELŐKÉSZÍTÉSE 98
5*1. A piacok kiválasztása 99
5.1.1. A külkereskedelmi üzletek előkészítésének célja . 99
5.1.2. A lehetséges piacok meghatározása 101
5.1.3. Az államközi kapcsolatok vizsgálata 103
5.2. Tájékozódás a piacon 104
5.2.1. A kereslet és kínálat vizsgálata 104
5.2.2. Az összehasonlító árelemzés 106
5.2.3. Az elérhető.ár meghatározása 109
5.3. Az üzleti kapcsolatok kialakítása 112
5.3.1. Az értékesítési láncolat vizsgálata 112
5.3.2. A cégkapcsolatok kiválasztása 116
5.3.3. A piacszervezés módja, ügynök alkalmazása 118
6. AZ AJÁNLATI MUNKA 123
6.1. Az ár és a feltételek összefüggése 124
6.1.1. A fuvarköltség és a kárveszélyviselésének módozatai 125
6.1.2. A nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos fizetések lebonyolítása 132
6.1.3. A szállítási határidő 138
6.2. Az ajánlati ár kialakítása 140
6.2.1. Költségfajták a nemzetközi kereskedelemben 140
6.2.2. Az eladó ráfordításainak összegezése 141
6.2.3. Az alsó és felső limit összevetése 143
6.3. Az ajánlat tartalma és típusai
6.3.1. Az ajánlat tartalma és az áru megismertetése 144
6.3.2. Az ajánlati munka szempontjai 147
6.3.3. Az ajánlat típusai
7. AZ ALKU 151
7.1. Az alku fogalma 152
7.1.1. Az alku célja 152
7 .1.2. Az eladó szempontjai az alku folyamán 153
7.1.3. A vevő szempontjai az alku folyamán 154
7.2. Az alku típusa 155
7.2.1. A közvetlen áralku 155
7.2.2. A közvetett áralku 157
7.2.3. Az alkuérvek forrásai 159
7.3. Az árengedmények 160
7.3.1. Az árengedmény fogalma 160
7.3.2. Mennyiségi árengedmények 162
7.3.3. Egyéb árengedmények 164
8. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TELJESÍTÉSE 167
8.1. A szerződés fogalma és tartalma 168
8.1.1. A szerződés megkötése és írásos formái
8.1.2. A szerződés láthatatlan tartalma 171
8.1.3. A szerződés feltételei 172
8.2. A megkötött üzletek lebonyolítása 175
8.2.1. A szerződés teljesítését bizonyító okmányok 175
8.2.2. Az áru beviteléhez szükséges okmányok 178
8.2.3. A vevő informálása a szerződés teljesítéséről 179
8.3. A szállítás utáni teendők 130
3.3.1. A helyszíni szerelés 180
8.3.2. A garanciális eladás 181
8.3.3. A szerviz 182
9. KOCKÁZATI PAJTÁK A KÜLKERESKEDELEMBEN 184
9.1. A piaci kockázat 185
9.1.1. A piaci kockázat fogalma 185
9.1.2. A külkereskedelmi üzletpolitika 186
9.1.3. A piacpolitika szempontjai 188
9.2. A szerződés teljesítésében rejlő kockázatok 190
9.2.1. Az átadás-átvétel kockázata 190
9.2.2. A fizetés megtagadása 193
9.2.3. A kockázatvállalás mértéke 194
9.3. Külső körülményekből fakadó kockázatok 195
9.3.1. Az árfolyamkockázat 195
9.3.2. A hitelezés kockázata 196
9.3.3. A vagyonkockázat 197
10. A REKLAMÁCIÓ 198
lo.l. A hibás teljesítés fogalma 199
10.1.1. A reklamációk forrásai 199
10.1.2. A reklamációk felmerülése 200
10.1.3. A fuvarozás alatt bekövetkező károk 200
10.2. A mennyiségi és minőségi reklamációk felmerülése 202
10.2.1. A reklamációk megalapozottságának vizsgálata 202
10.2.2. A mennyiségi és.minőségi reklamációk forrásai 203
10.2.3. Reklamációk kifizetetlen tételeknél 205
10.3. A reklamációk rendezése 205
10.3.1. Javítás, csere, árengedmény 205
10.3.2. A külkereskedelmi munka hibáinak rendezése 2o8
. Jogi szankciók 2o9
FÜGGELÉK 213
A gyakorlati külkereskedelmi munkához szükséges ismeretek 214
Összefoglaló kérdések 213
Fogalmak és szakkifejezések 222

Témakörök