Kémia és építőanyagok III.

Tartalom

FÉMEK 5
1.1 A fémekről általában 5
1.1.1 A fémek jellemzése, felosztása 5
1.1.2 A fémek szerkezete 5
1.1.3 A fémek korróziója 10
1.1.4 A fémkorrózió megelőzésének a módjai általában 19
1.2 A vas és az acél 21
1.2.1 A vas és acél jelentősége.
Az acélgyártás fejlődése 21
1.2.2 A nyersvasgyártás 24
1.2.3 Acélgyártás 28
1.2.4 A vasötvözetek szövetszerkezete 33
1.2.5 Az acél alakítása és öntése 38
1.2.6 A vas és az acél hőkezelése 47
1.2.7 A vas és az acél tulajdonságai 50
1.2.8 Vas- és acélfajták 72
1.2.9 Acélszerkezetek kapcsolása 93
1.2.10 Az acél védelme korrózió ellen 106
1.2.11 Az acél (és alumínium) védelme tűz ellen 121
1.3 Az alumínium 122
1.3.1 Alumíniumgyártás. Az alumíniumtermelés hazai helyzete 122
1.3.2 Az alumínium és ötvözetei 124
1.3.3 Az alumínium tulajdonságai 129
1.3.4 Aluminiumszerkezetek kapcsolása 130
1.3.5 Az alumínium korróziója és védelme 134
1.4 Az építőiparban használt egyéb fémek 136
1.4.1 Az ólom 136
1.4.2 Az ón 136
1.4.3 A horgany 137
1.4.4 A réz és ötvözetei 138
1.4.5 Forraszok 140
2. SZERVESKÉMIAI ALAPISMERETEK 141
2.1 A szerves kémia fogalma, önálló tárgyalásának indokolása 141
2.2 A szerves vegyületek felosztása, elnevezésük, leírásuk 145
2.3 Polimerek kémiája 151
2.3.1 Polimer fogalma 151
2.3.2 Polimerek előállítása 155
2.3.3 Polimerek fizikai állapotai 157
3. MŰANYAGOK 161
3.1 A műanyagokról általában 161
3.2 Az építőiparban használt műanyagok az előállításukra szolgáló kémiai folyamatok szerint 162
3.2.1 Polimerizációs műanyagok 162
3.2.2 Poliaddiciós műanyagok 165
3.2.3 Polikondenzációs műanyagok 166
3.2.4 Természetes alapú műanyagok 167
3.3 A műanyagok feldolgozása 168
3.3.1 Hőre keményedő műanyagok formázása 168
3.3.2 Hőre lágyuló műanyagok formázása 170
3.3.3 Különleges műanyagfeldolgozási technológiák 171
3.4 Üvegszálerősitésü műanyagok 174
3.4.1 Az üvegszál 174
3.4.2 Egyéb erősítő anyagok 177
3.4.3 A műgyanták 178
3.4.4 Az üvegszál felületi kezelése és az üvegszálgyanta tapadása 178
3.4.5 A hatékony üveghányad 179
3.5 A műanyagok építőipari felhasználása 179
3.5.1 Műanyaghabok 179
3.5.2 Tekercselt lemezek 180
3.5.3 Műanyagkötésű táblák és lemezek 182
3.5.4 Műanyagcsövek 183
3.5.5 Hézagzáró kittek és egyéb anyagok 183
3.5.6 Extrudált épületszerkezeti elemek 186
3.5.7 Müanyagsaruk 189
3.5.8 Tartószerkezetek műanyagból 190
3.5.9 Műanyagok a habarcs- és betontechnológiában 193
3.5.10 Műgyanta ragasztók 195
3.6 Műanyagok tulajdonságai 199
3.6.1 Műanyagok szilárdsági és alakváltozási tulajdonságai 199
3.6.2 A tartós terhelés hatása 203
3.6.3 Fárasztó terhelés 206
3.6.4 Műanyagok öregedése 207
3.6.5 ÜM-ok vegyszerállósága 209
3.6.6 Műanyagok éghetősége 209
3.7 Műanyagok kapcsolása 210
3.7.1 Hegesztés 210
3.7.2 Toldás ragasztással 210
3.7.3 Illesztés mechanikai kapcsolóelemekkel 213
4. FESTÉK 215
4.1 A festék fogalma 215
4.2 Pigmentek 215
4.2.1 A pigmentek fontosabb jellemzői 215
4.2.2 A pigmentek felosztása 217
4.2.3 Szervetlen pigmentek 217
4.2.4 Szerves pigmentek 219
4.3 A festékek kötőanyagai 220
4.3.1 Vizes kötőanyagok 220
4.3.2 Olajos kötőanyagok 222
4.3.3 Lakkok 223
4.4 A festékek egyéb anyagai 225
4. 4.1 Oldószerek 225
4.4.2 Hígítók 226
4.4.3 Lágyítók 226
4.4.4 Alapozók 227
4.4.5 Szárítók 228
4.4.6 Ülepedésgátlók 228
4.4.7 Fungicid anyagok
4.4.8 Pácok 229
4. 4. 9 Egyéb anyagok 229
4. 5 A festékek fontosabb jellemzőinek a vizsgálata 229
4.5.1 A festék vizsgálata 229
4.5.2 Lakk- és festékfilm vizsgálata 230
5. ÉPÍTŐFA 233
5.1 A fa építőipari jelentősége 233
5. 2 A fa szerkezete, felépítése, fafajták 234
5.2.1 A fa szerkezete, felépítése 234
5.2.2 A fa vegyi összetétele
5.2.3 Fontosabb hazai fafajták 238
5.3 Fatermékek 240
5.3.1 Erdőgazdasági fatermékek
5.3.2 Faragással készített fatermékek 241
5.3.3 Fűrészipari fatermékek 241
5.3.4 A furnér 242
5.4 Javított fatermékek 244
5.4.1 Rétegelt lemezek 244
5.4.2 Faforgácslapok 245
5.4.3 Farostlemezek 246
5.4.4 A fagyapot 248
5.4. 5 A fabeton 248
5.4.6 A természetes fa nemesítése 248
5.5 A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai 249
5.5.1 A természetes fa fizikai tulajdonságai 249
5.5.2 A fa mechanikai tulajdonságai 253
5. 5.3 Egyéb tulajdonságok 260
5.5.4 Faforgácslemezek tulajdonságai 260
5.5.5 Farostlemezek tulajdonságai 261
5.6 Fahibák, Fabetegségek
5.6.1 A fatörzs alaki és felépítési hibái 262
5.6.2 Térfogatváltozás okozta hibák 263
5.6.3 Rovarok okozta hibák 264
5.6.4 Növényi károsítók okozta hibák 264
5.7 Faanyagvédelem 266
5.7.1 A fa természetes tartósságának növelése 267
5.7.2 Vegyszeres védekezés 268
5.8 Felületkezelés, felületbevonás 272
5.8.1 Felületkezelés munkaműveletei 272
5.8.2 Felületkezelő anyagok 272
5.8.3 Felületkezelés 276
5.8.4 Felületbevonó anyagok 277
5.8.5 Forgácslapok és farostlemezek bevonása 279
5.8.6 Erezetnyomás 280
FEKETE KÖTŐANYAGOK ÉS BITUMENES SZIGETELŐANYAGOK 281
6.1 A fekete kötőanyagokkal kapcsolatos fogalmak 281
6.2 A bitumenfajták előállítása 283
6.2.1 Az ásványolaj 283
6.2.2 A bitumen előállítása 286
6.2.3 A hígított bitumen előállítása 287
6.2.4 Hézagkiöntő gumibitumen előállítása 288
6.2.5 Bitumenemulzió gyártása 288
6.3 A bitumenfajták szállítása 288
6.4 A bitumenfajták tulajdonságai rés vizsgálatuk 289
6.4.1 Kémiai tulajdonságok 289
6.4.2 Fizikai tulajdonságok 290
6.4.3 A bitumenek vizsgálata 291
6.4.4 A hígított bitumenek tulajdonságai és vizsgálatuk 295
6.4.5 Kationaktív bitumen emulzió tulajdonságai és vizsgálata 296
6.5 A bitumen felhasználása 296
6.5.1 A bitumen az útépítésben 296
6.5.2 A bitumen az építőiparban 298
7. HŐSZIGETELŐ- ÉS HANGTECHNIKAI ANYAGOK 305
7.1 A hőszigetelő- és hangtechnikai anyagok jelentősége 305
7.2 A hő- és nedvességvándorlás fogalma 306
7.2.1 A hővándorlás 306
7.2.2 A nedvességvándorlás 307
7.3 A hővezetési tényezőt befolyásoló tényezők 309
7.4 Hőszigetelő anyagok 313
7.4.1 A hőszigetelő anyagok csoportosítása formájuk és alkalmazási módjuk szerint 313
7.4.2 Hőszigetelő anyagok fajtái 314
7.4.3 A jövő hőszigetelő anyagai 317
7.4.4 Hőszigetelő anyagok tulajdonságai 328
7.5 Az építőanyagok hangtechnikai (akusztikai) tulajdonságai 335
7.5.1 Akusztikai anyagsűrűség 335
7.5.2 Akusztikai porozitás 335
7.5.3 Lineáris áramlási ellenállás 336
7.5.4 A szerkezeti tényező 336
7.5.5 Dinamikai rugalmassági modulus és veszteségi tényező 337
7.6 Hangtechnikai anyagok 340
7.6.1 Léghangelnyelő anyagok 340
7.6.2 Léghanggátló anyagok 343
7.6.3 Rezgésgátló anyagok 345
7. 6.4 Lépéshanggátló anyagok 345
8. az építőanyagok minősítése 347
8.1 A műszaki szabályozás rendszere az építőiparban 347
8.2 A mérési eredmények matematikai értékelése 350
8.2.1 Az anyagvizsgálat és - minősítés feladatai 350
8.2.2 A leíró statisztika alapfogalmai 351
8.2.3 Matematikai eloszlások
8.2.4 A küszöbérték 361
8.2.5 A valószínűségi papír 362
8.2.6 A stochasztikus kapcsolat kifejezése tapasztalati összefüggések segítségével 365
8.3 Az építőanyagok minősítése 371
8.3.1 A mintavétel általános szabályai 371
8.3.2 Az átvételi eljárás a mintavételi jegyzőkönyv 372
8.3.3 A vizsgálati eredmények értékelése 374
8.3.4 Példák 376

Témakörök