Építőanyagok és kémia

Előszó

Hazánkban először jelenik meg építőanyag tárgyú tankönyv egyetemi hallgatók számára. Ez a könyv az építő- és építészmérnök-hallgatók számára készült. Mivel az Építészmérnöki Karon a tantárgy óraszáma kisebb, mint az Építőmérnöki Karon, ezért az előadásokon a tananyagot a kar igényeinek megfelelően csökkentjük. Tantárgyunk alapozó szaktárgy. Egyrészt arra törekedtem, hogy megadjam a szükséges elméleti alapot az építőanyagok tudatos felhasználásához, másrészt azt igyekeztem elérni, hogy a szaktárgyak előkészítéséhez a hallgatók kellő gyakorlati ismeretanyagot ismerjenek meg. Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy az építőanyag-iparban és az építőiparban a technológiai folyamatok minőségileg változtak és változnak. Megváltozott az építőanyagok köre is. Pl. nemcsak a betont tekintjük építőanyagnak, hanem a belőle előállított előre gyártott beton- és vasbeton-elemeket is. A tananyagban ezt a fejlődést figyelembe vettem. A tananyag felépítése során feltételeztem a középiskolában oktatott kémia ismeretét. A tananyag megértéséhez szükséges kémiát ott ismertetem, ahol arra szükség van. A könyv első négy fejezete általános anyagismereti témaköröket tartalmaz: építőanyagok felépítése és szerkezete, általános anyagtulajdonságok és vizsgálatuk, méréstechnika és az építőanyagok minősítése. A könyv 5-15. fejezete anyagcsoportonként tárgyalja az építőanyagokat: építőkövek, szervetlen kötőanyagok, betonok, habarcsok, építési kerámiák, építészeti üvegek, mesterséges kövek, fémek, műanyagok, építőfák, bitumenes kötőanyagok. A tárgyalás során megismertetem a hallgatókat az egyes építőanyagok népgazdasági jelentőségével, szerkezeti felépítésével, előállításának technológiájával, fajtáival, tulajdonságaival és azok befolyásolhatóságával, minősítésével, korróziójával, korrózió elleni védelmével, végül alkalmazási példákat hozok fel. A szigetelőanyagok és a festékek jelentősége indokolta, hogy ezeket - a fenti tárgyalásmódtól eltérően - a felhasználási terület szerint ismertessem. Vissza