A Balkán-probléma fejlődése

Tartalom

Bevezetés 5-8
1. Az erjedés kora.
A korszak általános jellemzése 9-13
I. Törökország helyzete a párisi kongresszus
után. Megújhodásának külső és belső akadályai. A nyugati hatalmak nem veszik
komolyan vele szemben vállalt kötelezettségeiket. A török-montenegrói háború. A
román kérdés; előzményei. A két fejedelemség egyesítése Cuza Sándor alatt _ _ 13-24
II. Abd ul Aziz reformjai. Újabb bajok. Az
egységes román fejedelemség belső vajudásai. Cuza Sándor bukása. Fülöp flandriai
gróf fejedelemségének : meghiúsítása. Hohenzollern Károly megválasztása. Ausztria
és Oroszország ellenkezése. A königgrátzi
vereség hatása 24-34
III. A szerb kérdés felvetődése. Az oroszok
önző politikája. Obrenovics Milos és Mihály
fejedelmek megbuktatása. Karagyorgyevics
Sándor ausztrofil kormányzata. Növekvő
népszerűtlensége. A nemzeti szkupstina
összehívása. Az Obrenovicsok visszatérése.
Mihály nagyratörő külpolitikája. A török
várőrségek eltávolítása 34-44
IV. A bulgárok elégületlensége a görög patriarohatussal. Elszakadási kísérletek. A
patriarchatus makacssága. A porta beavatkozása. Az önálló bulgár exrchatus
felállítása. Politikai jelentősége 44-48
V. A krétai viszonyok. A nagy fölkelés kezdete és elharapózása. A porta tehetetlensége. Európa magatartása. Oroszország a
Görögországhoz való csatolást sürgeti;
Anglia ellenzi. A diplomáciai harc hónapokig elhúzódik, mialatt a fölkelés mindjobban elfajul. Végre a porta a réglément
organique kiadásával oldja meg a kérdést.
Görögország magatartása. Újabb háború
Montenegróval 48-59
VI. A Balkán-probléma általános jellege a
krimi háborút követő másfélévtized alatt.
Oroszország ideiglenes visszavonulása. Erőgyűjtése. A pánszláv programm kialakulása. Megvalósításhoz első lépés a párisi
béke reviziójának követelése. A meglepett
Európa tanácstalansága. A londoni konferencia. A balkáni akció újrakezdése.
Kedvező előfeltételek. Ignatjev; egyénisége
és politikája. A török birodalom aláaknázása. A hercegovinai fölkelés kezdete. 59-74
2. Háború és béke.
A korszak általános jellemzése 75-78
I. A hercegovinai fölkelés továbbterjedése.
Andrássy nehéz helyzete a bécsi katonai
körökkel és Gorcsakovval szemben. Nem
akar beavatkozni Törökország belső ügyeibe.
Csak a szultán reformiradéjának meghiúsulása után szánja rá magát a reformjegyzék elküldésére. De lépése nem jár
eredménnyel. A fölkelés mindig továbbterjed s átcsap Bulgáriába is. Bulgarian
atrocities. A szaloniki konzulgyilkosság 78-79
II. Abd ul Aziz romlott kormányrendszere.
Megbuktatása. V. Murád trónraemelése.
Szerbia és Montenegró hadüzenete. A diplomaciai helyzet bizonytalansága. A reickstadti összejövetel. A szerbek veresége. V.
Murád letétele. Abd ul Hamid folytatja a
szerb háborút. Gorcsakov beavatkozásra
ösztönzi Andrássyt. De siker nélkül. Ezért
Bismarckot akaija megnyerni. Közben a
szerbek megsemmisítő vereséget szenvednek. A cár közbelépése. A nagyköveti
konferencia. A török alkotmány. A budapesti titkos konvenció. Az orosz hadüzenet 89-104
III. A háború szerencsés kezdete. Az előrenyomulás megakadása. Plevna. Bulgária
megszállása. Átkelés a Balkánon. A török
haderő összeroppanása. Fegyverszünet. A
san stefanoi béke. Anglia és Ausztria-Magyarország magatartása. A berlini kongresszus és főbb határozatai 105-119
IV. A kongresszus határozatainak végrehajtása. Bosznia és Hercegovina megszállása.
A Montenegrónak Görögországnak megítélt határkiigazítással kapcsolatos bonyodalmak. A krétaiak újabb mozgolódása 119-126
V. Az önálló Bulgária megalakulása és berendezkedése. Battenberg Sándor fejedelem.
Küzdelmei. Az orosz befolyás megtörése.
A kelet-ruméliai puccs. A cár haragja.
Milán király jogtalan támadása és csúfos
veresége. Orosz intrikák. Sándor fejedelem
bukása és távozása. Az orosz politika erőszakossága. Ausztria -Magyarország aggodalma. Bismarck magatartása. Koburg
Ferdinánd fejedelemmé választása. Újabb
orosz intrika. Háborús veszedelem. Bismarck határozott fellépése 126-147
VI. A török alkotmányosság bukása. Milán
király hibás kormányrendszere. Lemondása. Románia belső fejlődése. 147-153
3. A hosszú béke kora.
A korszak általános jellemzése 154-157
I. Újabb krétai mozgalmak. Európa magatartása. Görög-török háború. A hatalmak megakadályozzák Törökországot győzelme kiaknázásában. Meghasonlásuk a krétai kérdésben. György herceg kormányzósága 157-164
II. A macedóniai helyzet. A nemzetiségi és
felekezeti ellentétek fokozatos kiélesedése.
A bandaharcok elfajulása. A bulgár és
török kormányok tehetetlensége. Ausztria-Magyarország és Oroszország közbelépése.
Az első reformtervezet. Sikertelensége. A
mürzstegi programm. Alkalmazásba vétele.
Megvalósításának nehézségei. A porta ellenkezése. Flottatüntetés. A nemzetközi csendőrség továbbfejlesztése. Újabb szerződések.
A nemzetközi akció meghiúsulása. Anglia
előtérbe jutása 164-181
III. A nagyszerb eszme kialakulása és megizmosodása. Irodalmi és politikai előzményei.
A radikalizmus gyökerei. A gazdasági helyzet kihatásai. A különböző forrásokból
eredő behatások egyesülése a monarchiaellenes hangulatban. Milán és Sándor fejedelmek képtelensége a beteg közállapotok
orvoslására. A nemzet növekvő elkeseredése. A belgrádi királygyilkosság. Karagyorgyevics Péter trónrajutása. Feltétlen
csatlakozása a monarchiaellenes irányzathoz. A nagyszerb ós délszláv izgatások elhatalmasodása. Vámuniós törekvés Bulgáriával. Meghiúsulása. Vámháború Ausztria-Magyarországgal 181-203
IV. Bulgária gyors fejlődése Ferdinánd uralkodása alatt. Kibékülése Oroszországgal.
Nemzetközi tekintélyének emelkedése. Állásfoglalása a macedón kérdéssel szemben.
Románia haladása gazdasági és szellemi téren. Az agrárkérdés rendezetlensége. A
dákó-román eszme elhatalmasodása 203-215
V. A világpolitikai ellentétek kiéleződése. A
német befolyás erősödése s ennek nyomában az entente-hatalmak elfordulása Törökországtól. Olaszország front változtatása 215-221
4. Viharfelhők.
A korszak általános jellemzése 222-225
I. A szandsák-vasút ugye. A nyomában támadt általános felzúdulás. Az angol befolyás előtérbe jutása. A revali találkozó.
Jelentősége a Balkán-probléma fejlődésében. Az ifjú-török forradalom. Előzményei
és hatása 226-235
II. Bosznia-Hercegovina és Bulgária helyzetének megváltozása az ifjú-török forradalom
következtében. Az annexió; előkészítése és
lefolyása. Hatása az entente-hatalmaknál,
Szerbiában és Törökországban. Az ifjú törökók kardcsörtetésé és bojkottmozgalma.
Iszvolszki frontváltoztatása. Taktikázása a
tervbevett európai konferenciával. Aehrenthal meghiusítja a konferenciát. Azután
megegyezik Törökországgal. A szerb ellenállás fokozódása. Kölcsönös mozgósítás. Az
entente-hatalmak visszavonulása. A szerb
ellenállás leszerelése. Az annexiós válság
jelentősége 235-255
III. Az ifjú-török rezsim belső bajai. Ellenforradalom ; rövid sikere és bukása. Abd ul
Hamid letétele. Újabb válságok. Az ifjútörökök parlamenti veresége 255-264
IV. Az ifjú-török rendszer hatása az albánokra.
Az abc-kérdés elmérgesedése. Általános fölkelés. A következő évben megismétlődik
a fölkelés. Török békepolitika. A rigómezei
szelamlik. Újabb zavarok. Az albán mozgalmak jelentősége 264-274
V. Az annexió hatása Krétára. A lakosság a
nemzetközi csapatok elvonulása után proklamálja a Görögországhoz való csatlakozását, de a hatalmak ellenzik. A macedóniai helyzet 274-282
VI. A Balkán-szövetség történeti előzményei.
Az orosz diplomácia fáradozásai. Törökország visszahúzódása. A bulgár-görög és
a bulgár-szerb szövetség megkötése. Montenegró csatlakozása 282-291
5. Katasztrófa.
A korszak általános jellemzése 292-294
I. A Balkán-háború kitörése. A szövetségesek
sikerei 294-300
II. A központi hatalmak nehéz helyzete. Olaszország magatartása. A monarchia jogos
érdekei. Az albán kérdés felvetődése. A
szerbek és montenegróiak mohósága. Részleges mozgósítás. Az általános feszültség
megenyhülése. A londoni béketárgyalások
megindulása. Sikertelenségök. Az ifjú-török
párt felülkerekedése. A tárgyalások megszakítása 300- 310
II. A nagyköveti konferencia összeülése. Az
albán kérdés nehézségei. Az osztrák-magyar
és orosz ellentét kiélesedése. Hohenlohe
herceg missziója. A válság enyhülése.
Nikita makacssága. A konferencia tehetetlensége. Szkutari elfoglalása. Berchtold határozott fellépese. Szkutari kiürítése 310-323
IV. A béketárgyalások újrakezdése. Az előzetes béke aláírása. A háborús veszedelem
kiújulása. Bulgár-görög és bulgár-szerb
ellentét. A bulgár-román viszály elmérgesedése. A pétervári nagyköveti konferencia.
Románia elégedetlensége. A cár Bulgária
ellen dönt. A háború kitörése. Bulgária
teljes veresége. A bukaresti béke 310-334
V. Az albán határok megállapítása. Szerbia
ellenszegülése. Berchtold fegyverrel akarja
kényszeríteni, de Giolitti és San Giuliano
ellenzik a fegyveres fellépést. Újabb diplomáciai huza-vona. Szerbia vonakodik kiüríteni a megszállott albán vidékeket.
Berchtold háborúval fenyegetőzik. Ez használ; a kiürítés végrehajtása. A Balkán-háború mérlege 334-343
VI. Az albán kérdés bonyodalmai. Wied herceg missziójának meghiúsulása 343-351
VII. Általános feszültség. A világháború diplomáciai előkészítése. A Balkán-probléma
szerepe felidézéséken 351-357
Felhasznált irodalom 358
Betűrendes névmutató 363
Tartalom 376

Témakörök