Magyar alkotmányjog

Szerző

Dr. Bajáki Veronika

Dr. Gaál Zoltán

Lektor

Budapest

'Dr. Bajáki Veronika: Magyar alkotmányjog ' összes példány

Kiadó:	BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	487 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-03-0284-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az alkotmányjog alapfogalma	7
Az alkotmány polgári fogalma	9
A polgári alkotmányok kialakulása és alapelvei	9
A polgári alkotmányfogalom fejlődése a XIX. és XX. század folyamán	15
Az alkotmányfogalom további kiszélesedése	17
A szocialista alkotmányfogalom	19
A szocialista államszervezési elvek és az alkotmány	19
Az 1918-as szovjet alkotmány létrejötte	21
A Szovjetunió 1936-os alkotmánya és a népi demokratikus országok alkotmányai	24
A szocialista alkotmányok alapelvei	24
Az alkotmányjog fogalma	27
Az alkotmányjog helye a jogágazataok rendszerében	27
Tiszta és áttételes alkotmányjogi normák	30
Alkotmányjog és alkotmány-jogtudomány	32
A Magyar Alkotmány létrejötte és módosításai	33
Az alkotmány létrejöttének történeti előzményei	33
A népi demokratikus fejlődés első lépései	34
Az 1946. évi I. törvény	36
Az 1949. évi XX. tv. létrejötte	38
Az alkotmány módosításai	38
A társadalmi rend és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban	41
A társadalmi rend alkotmányjogi megközelítése	43
A társadalom gazdasági rendjére vonatkozó alkotmányi szabályok	46
A tulajdoni viszonyok szabályozásának alapjai	46
A népgazdaság tervszerű fejlesztésének elve az alkotmányban	53
Az elosztási viszonyok alkotmányos szabályozása	56
Politikai rendszer és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban	58
A politikai rendszer alkotmányjogi megközelítése	58
A marxista - leninista párt vezető szerepének alkotmányos kifejeződése	60
Társadalmi-politikai szerveztek és alkotmányos szabályozásuk	62
Az alkománynak a társadalmi rendet érintő más irányú rendelkezései	72
Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei	73
Az állampolgári jogok megközelítése	75
Az állampolgári jogok polgári felfogása	77
Az "emberi jogok" kialakulása	77
Az "emberi jogok" az első polgári alkotmányban	79
Az állampolgári jogok kialakulása az emberi jogok veresége	81
A állampolgári jogok szocialista felfogása	83
A jogok államelméleti megközelítése	83
Állampolgári jogok az első szocialista alkotmányokban	84
Állampolgári jogok az 1936. évi szovjet alkotmányokban	86
Új tendenciák az 1950-es években	87
Az állampolgári jogok csoportosítása	91
Az állampolgárok szabadságjogai	92
Az állampolgárok egyesülési és gyülekezési joga	93
A szólás- és sajtószabadság	96
A lelkiismereti- és vallásszabadság	98
Az állampolgárok személyi szabadságjogai	100
Gazdasági, szociális, kulturális jogok	102
A munkához és a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jog	104
A pihenéshez való jog	105
Az egészségvédelem és munkaképtelenség esetén a támogatáshoz (társadalombiztosításhoz) való jog	106
Az alkotmány első fejezetében szabályozott állampolgári jogok	107
Az állampolgárok egyenjogúsága	110
Az állampolgárok alapvető kötelezettségei	114
Az állampolgárság	117
Az állampolgárság fogalmának meghatározása, az állampolgársági jogviszony alanyai	119
Az állampolgársági jogviszony tartalma	121
A magyar állampolgárság történetének vázlata	125
Az állampolgárság kialakulásáról általában	125
Az 1879. évi törvény jellemzése	125
A magyar állampolgárság jog fejlődése a felszabadulás után	126
Az állampolgársági jogviszony hatálya	128
Az állampolgársági jogviszony időtartama	129
Az állampolgársági jogviszony területi hatálya	129
Az állampolgársági törvények hatálya	129
A magyar állampolgárság keletkezése	130
Magyar állampolgárság keletkezése születéssel	132
Magyar állampolgárság megszerzése honosítással és visszahonosítással	134
A magyar állampolgárság megszerzése családjogi ténnyel	138
A magyar állampolgárság elvesztése	140
Az állampolgári kötelékből elbocsátás	140
Megfosztás a magyar állampolgárságtól	141
Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek, az állampolgársági bizonyítványok	143
Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek a felszabadulás előtt és a felszabadulás után	143
Az állampolgársági bizonyítványok	145
A kettős állampolgárság kérdései	146
A kettős állampolgárság megszüntetésének, keletkezése megakadályozásának útjai	147
A kettős állampolgárság csökkentésére irányuló egyéb nemzetközi szerződések	149
A szuverenitás	151
Az állami szuverenitás	153
A népszuverenitás	155
A nemzeti szuverenitás	158
A nemzeti szuverenitás eszméjének kialakulása	158
A nemzeti szuverenitás állami-szervezeti formái	159
A szövetségi köztársaság jellemzői	161
Az államterület	162
Az államterület fogalma	164
Az államterület összetevői	164
Az állami szervek rendszere a Magyar Népköztársaságban	169
Az állami szervek rendszere	171
A képviseleti szervek	174
Államigazgatási szervek	175
A bíróságok	176
Az ügyészi szervek	177
A jogforrások	179
A jogforrás fogalma	181
A jogforrás fogalom alkotmányjogi megközelítése	181
A jogszabályképzés formái, fejlődésének irányai, jellegzetességei	183
A törvényi jogalkotás	188
A jogalkotó hatáskör, a jogforrási hierarchia	188
A jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogforrások	191
A szokásjogi jogalkotás	203
A szokásjog és a jogalkalmazói jogalkotás általános kérdései	203
A bíró alkotta jog megítélése a magyar jogforrási rendszerben	205
Más állami szervek gyakorlatának jogforrási jellege	206
A magyar alkotmányjog forrásai	208
A jogszabályok érvényessége és hatályossága	209
A jogforrások érvényessége	209
A jogszabályok hatálya	210
A jogszabályok törvényességének biztosítékai	212
A jogszabályok kihirdetése, közlése	214
A jogszabályok megjelölése	216
A jogszabályok nyilvántartása	217
A nemzetközi szerződések jogforrási jellege	219
A kormányformák	221
Kormányzati tevékenység - kormányzati szervek	223
A polgári kormányformák	225
Az államfői kormányformák	226
A parlamentáris kormányformák	232
A direktoriális (kollegiális-képviseleti) kormányformák	234
A burzsoá kormányformák és a fasiszta politikai rendszer	235
A szocialista kormánynormák	237
A legfelsőbb képviselet a szocialista kormányzati szervek rendszerében	239
A legfelsőbb képviselet helyettesítő szerv	241
A kormány	243
A népképviselet és a választójog	245
A választási rendszer fogalma	247
A választási alapelvek	250
A választójog általánossága	250
A választójog egyenlősége	255
A választójog közvetlensége	265
A szavazás titkossága	266
A képviselet és a választójog fejlődése a felszabadulás után	268
Többpártrendszerű képviselet a felszabadulás után	269
A képviselet és választójog fejlődése a fordulat éve után	271
A hatályos választási rendszer kialakulása	274
Az egyéni választókerületekre való áttérés	274
Az egyéni kerületi választási rendszer hatása a képviselet tartalmára	275
Az érdek és a képviselet	276
Új tendenciák az 1970. évi III. törvényben	278
A választási eljárás egyes szabályai	283
A választók névjegyzékének összeállítása	283
A választást lebonyolító szervezet	285
A szavazás módjára és eredményének megállapítására vonatkozó rendelkezések	287
A fővárosi és a megyei tanácstagok választása	288
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése	289
Az országgyűlés feladatai és hatásköre	291
Az alkotmány rendelkezése az országgyűlés feladatairól	292
Az országgyűlés hatáskörének jogi korlátlansága	294
Az országgyűlés kizárólagos hatásköre	296
Az országgyűlés szervezete és működése	300
Az országgyűlés alakuló ülése	300
Az országgyűlés elnöke	301
Országgyűlési bizottságok	305
Az országgyűlés tanácskozási rendje	307
A törvényjavaslat tárgyalása	309
Az interpelláció	312
Az országgyülési képviselők jogai és kötelességei	314
A mentelmi jog	317
A képviselői összeféhetetlenség	321
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa	325
A prezidiális szervek kialakulása	327
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának szervezete, működése	331
Az Elnöki Tanács feladata, hatásköre	333
Az Elnöki Tanács saját hatásköre	335
Az Elnöki Tanács feladatai az országgyűlés működésével kapcsolatban	335
A népszavazás elrendelése	336
A külügyi tevékenység	337
A kegyelmezési jog	339
A hivatalos bírák választása és felmentése	341
A kinevezési hatáskörök	341
Kitüntetések és címek alapítása, adományozása, hozzájárulás külföldi kitüntetések és címek viseléséhez	342
Alkotmány végrehajtásának ellenőrzése	344
A tanácsok alkotmányos felügyelete	344
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa	347
A kormány alkotmányos helyzetének elméleti, történeti megközelítése	349
A burzsoá kormányok alkotmányjogi helyzete	349
A kormány helyzete Magyarországon a felszabadulást megelőző időszakban	355
A Minisztertanács feladatai és szervezete	355
A Minisztertanács kormányzati tevékenysége	361
Az államigazgatás legfelső irányítása	368
A Minisztertanács aktusai	372
Az alkotmány rendelkezése a minisztériumok létrehozásáról	374
A miniszterek és az államtitkárok felelőssége	378
Az államtitkár alkotmányos helyzete	381
A helyi képviseleti és igazgatási szervek	385
A helyi képviseleti és igazgatási szervek kialakulása	387
A burzsoá önkormányzatok	387
A burzsoá magyar önkormányzatok	390
A helyi szervek a szocialista államban	392
A tanácsok megalakulása és fejlődése	394
A tanácsokra és szerveikre vonatkozó elvi rendelkezések	397
A tanácsok a szocialista államszervezet alkotórészei	397
A tanácsok népképviseleti szervek	398
A tanácsok önkormányzati jellege	399
A tanácsi szervezet államigazgatási jellege	401
A tanácsok rendszere	402
A területi-szervezeti beosztás	402
A tanácsok országos rendszere	403
A területi-szervezeti beosztás megváltoztatásának szabályai	405
A tanácsok feladatai és hatásköre	409
A feladatkör és hatáskör szabályozása	409
A tanácsok általános feladatai	411
A különböző tanácsi szintek feladatai és hatásköre	414
A helyi tanácsok feladatai	414
A Fővárosi Tanács feladatai	415
A megyei tanács feladatai és hatásköre	416
A hatáskörök átruházása	417
A tanácsok gazdasági szervező munkája	419
A tanácsok tervei	420
A tanácsok költségvetése	420
A fejlesztési alappal történő gazdálkodás	422
A tanácsi vállalatgazdálkodás	423
A tanács gazdasági koordinációs szerepe	424
A tanácsok szervezete és működése	426
A tanács testületi működése. A tanács tagjai	428
A végrehajtó bizottság	431
A tisztségviselők	433
A tanács bizottságai	434
A szakigazgatási szervek	435
Az igazságszolgáltatás szervezete	437
A bíróság a burzsoá állami szervek renszerében	439
A bíróság Magyarországon a felszabadulás előtt	440
A bíróságok Magyarországon a felszabadulás után	442
A bíróságok feladata	444
A magyar szocialista igazságszolgáltatás alapelvei	446
Az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján	446
Az igazságszolgáltatás egysége	446
A társasbíráskodás	447
A népi ülnökök részvétele	447
A bírák választása és a bírói függetlenség	448
A védelem joga	450
A nyilvánosság	450
Az anyanyelv használatának biztosítása	450
A jogorvoslati jogosultság	451
A Magyar Népköztársaság bírósági szervezete	452
A járásbíróság	452
A megyei bíróság	453
A munkaügyiu bíróság	453
A katonai bíróság	454
A Legfelsőbb Bíróság	455
A Legfelsőbb Bíróság szervei	456
A bíróságok keretében működő egyéb szervek	457
A társadalmi bíráskodás	458
Az igazságügyi igazgatóság	459
Az ügyészség szervezte és tevékenysége	461
Az ügyészségek kialakulásának történeti áttekintése	463
Az ügyészség a tőkés államokban	463
Az ügyészség Magyarországon a felszabadulás előtt	463
A szocialista ügyészség kialakulása	464
A szocialista ügyészség kialakulásas és fejlődése Magyarországon	465
Az ügyészség szervezete	467
Az ügyészi szervezet az állami szervek rendszerében	467
A Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége	468
Megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség	469
A járási, városi, fővárosi kerületi ügyészségek	469
A katonai ügyészi szervezete	470
Az ügyészség tevékenysége	471
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet	471
Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban	472
A büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete	473
Az általános törvényességi felügyelet	474
Az ügyészi munka módszerei	476
Az ügyészek jogállása	478