Előszó
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem tanszéke, valamint magyar nyelv és irodalom tanszéke, továbbá a Vajdasági Múzeum szervezésében a Tartományi Nemzeti Kisebbségi-,...
Tovább
Előszó
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem tanszéke, valamint magyar nyelv és irodalom tanszéke, továbbá a Vajdasági Múzeum szervezésében a Tartományi Nemzeti Kisebbségi-, Igazgatási- és Jogszabályügyi Titkárság támogatásával 1996. november 21-étől 23-áig három ország, a vendéglátó Jugoszlávia, Magyarország és Szlovákia szakemberei tudományos értekezleten emlékeztek meg a magyarok Pannon-síkságra települése 1100. évfordulójának a mai Vajdaság területével kapcsolatos vonatkozásairól.
Ebben a kötetben az ezen a tanácskozáson magyarul, illetve szerbül elhangzott előadások teljes vagy bővített szövege jelenik meg az előadás eredeti nyelvén, továbbá rövid tartalmi kivonatuk az összejövetel másik előadási nyelvén. A közleményeket angol nyelvű rezümé zárja.
A tudományos értekezlet szakközi jellegű volt. Az előadások tudományágak szerint csoportosítva hangzottak el. A tanulmánykötet szerkesztőbizottsága is ugyanezt a sorrendet követte. Így a tanulmányok a következőképpen követik egymást: történelem, régészet és muzeológia, nyelvészet, történetírás, irodalom és néphagyomány, végül pedig a millennium megünneplése a mai Vajdaság területén. A kiadvány összesen harmincnyolc tanulmány szövegét tartalmazza.
Európa a magyar honfoglalás idején című bevezető tanulmányában Jovanka Kalic ennek a nem csupán a magyarság szempontjából sorsdöntő eseménynek az európai előzményeit, a kontinens korabeli állapotát és népeit érintő következményeit tárja fel. Végkövetkeztetése szerint a magyarok Pannon-síkságra települése, a közös otthon Európa részére jelentős, a szerbek számára pedig különösen fontos esemény volt.
A szerbek számára ez az esemény nem utolsósorban azért volt nagy horderejű, mert mint azt Sima Cirkovic Határkövek az Isztrósz mentén című tanulmányában Konsztantinosz Porfürogénnétósz műve alapján megállapította, a későbbi magyar-szerb határvonal a Száva és annak torkolatától a Duna a honfoglalás korabeli magyar-bizánci határvonalat követte. Ez pedig többé-kevésbé megegyezik a mai Vajdaság területének déli határával.
A honfoglaló magyarok és a korabeli szomszéd államok viszonyának alakulását tárgyalja a három következő tanulmány. Kapitánffy István a magyar-bizánci viszony alakulásával foglalkozik Bíborbanszületett Konstantin császár a magyarokról című tanulmányában. Gyura Hardi a magyar-kazár, Font Márta pedig a magyar-orosz kapcsolatokat elemzi ebben a korban.
Vissza