Geodézia II.

Tartalom

Bevezetés 3
I. Vízszintes mérés 5
1.1 Geodéziai vetületek 5
1.11 Vetülettani alapismeretek
1.12 Kettősvetités elve 7
1.13 Országos felmérés geodéziai vetületei 8
1.131 Vetületnélküli rendszer 8
1.132 Sztereografikus vetületi rendszer 8
1.133 Szögtartó hengervetület 10
1.1331 Ferdetengelyü hengervetületek 12
1.1332 Gauss-Krüger féle vetületi rendszer 15
1.134 Átszámítások az egyik vetületi rendszerből a másik vetületi rendszerbe 17
1.2 Síkgeometriai alapfogalmak 19
1.21 Geodéziai koordináta - rendszerek és összrendezők 19
1.22 Az Irány és Irányszög fogalma 21
1.23 Az irányszög és a távolság számítása koordinátákból 22
1.24 Síkgeometris alapfeladata 25
1.25 Koordináták transzformálása 26
1.251 Tengelyrendszer eltolása 26
1.252 Tengelyrendszer elforgatása 28
1.253 Tengelyrendszer elforgatása és eltolása 28
1.26 Példa az összrendezők számítására 30
1.3 A vízszintes mérés feladatai, elve és osztályozása 13
1.4 Vízszintes alappontok meghatározásának módszerei 35
1.41 Háromszögelés 35
1.411 A háromszögelés alapelve és munkafázisai 35
1.4111 Tervezés és szemlélés 20
1.4112 Háromszögelési pontok kitűzése 39
1.4113 Háromszögelést hálttal mérése 39
1.412 Háromszögelési pont koordinátádnak számítása 40
1.42 Pontkapcsolások 40
1.421 Iránymérések tájékozása 40
1.422 Kódmetszés 42
1.423 Oldalmetszés 44
1.424 Kisháromszögelés 45
1.425 Hátra metszés 46
1.4251 Hátra metszés elve, veszélyes kör 46
1.4252 Hátra metszés számítása koordinátákból 50
1.4253 Elpusztult háromszögelési pontok föld alatti jelének felkeresése 52
1.43 Sokszögelés 53
1.431 Tájékozott sokszögvonal 54
1.432 Tájékozott és ismert alappontban végződő sokszögvonal 56
1.433 Kettősen tájékozott sokszögvonal 59
1.434 Beillesztett sokszögvonal 67
1.435 Zárt sokszögvonal 69
1.436 Sokszögelés végrehajtása 70
1.4361 Sokszögvonalak kitűzése, pontok állandósítása 70
1.4362 A sokszögoldalak hosszának és a torra szögeknek mérése 71
1.4.17 A sokszögvonal méréseinél elkövetett durva hiba megkeresése 72
1.438 Sokszögelési csomópont 71
1.439 A sokszögelés különleges esetei 74
1.4391 Csatlakozás magaspont 74
1.4392 A rövid oldal káros hatásának megszüntetése 76
1.5 A vízszintes részletpontok meghatározásának módszere 78
1.51 Numerikus eljárások 78
1.511 Derékszögű koordináta mérés 80
1.512 Poláris koordináta mérés 90
1.513 Előmetszés 91
1.514 Tahimetria alapelve 91
1.3141 A tahimetria végrehajtása 94
1.5142 Domborzati alapismeretek 95
1.3143 Színtvonalas térkép szerkesztése 101
1.52 Grafikus eljárások 104
1.521 Mérgasztal felvétel 104
1.5211 Grafikus háromszögelés 101
1.5212 Grafikua sokszögelés 105
1.5213 Részletpontok bemérése 107
1.6 Fotogrammetria 107
1.61 A fotogrammetria feladata cs felosztása 107
1.62 Néhány fotogrammetriai alapfogalom ismertetése 108
1.621 A fényképpel kapcsolatos alapfogalmak 108
1.622 Sztereoszkópikus látás 113
1.63 Földi fotogrammetria 117
1.631 A fotóteodolit 117
1.632 A földi képpárok készítésének terepi munkái 118
1.633 A földi fotogrammetria kiértékelése 119
1.634 A földi fotogrammetria kiértékelő műszerei 122
1.6341 Sztereomikrométer 122
1.6342 Sztereokomparátor 124
1.6343 Sztereokomparátorral végrehajtott keresztszelvényezés 126
1.6344 Képpárok automatikus kiértékelése 127
1.64 Légi fotogrammetria 128
1.641 Felvevő kamarák 129
1.642 A fényképezést végző repülőgép 131
1.643 Repülési terv készítése 132
1.65 Egyképes légi fotogrammetria 136
1.651 Képátalakítás szerkesztéssel 137
1.652 Képátalakítás optikai átrajzolással 139
1.653 Képátalakítás képtranszformátorral 140
1.654 As egyképes fotogrammetria fototermékei 143
1.655 Fényképsor és fotomozaik összeállítása 143
1.66 Kétképes (sztereo) légi fotogrammetria 144
1.661 A fényképpárok összefüggései 146
1.662 A sztereofotgrammetria kiértékelése és műszerei 147
1.663 A fotogrammetria alkalmazási területei 141
1.6631 A fotogrammetria térképezési feladatairól 149
1.6632 Fényképinterpretáció 151
2. Térképszerkesztés 154
2.1 A térképekről általában 154
2.2 Az országos felmérés térképeinek szelvény beosztásai 154
2.21 A sztereografikus és henger vetületi szelvény hálózat 155
2.211 Az öles szelvény beosztása 155
2.212 A méteres szelvény beosztása 155
2.213 A Gauss-Krüger féle vetület szelvénybeosztása 157
2.22 A térképek osztályozása és használatuk 161
2.3 A papír méretváltozása 162
2.4 A térképszerkesztés eszközei és használatuk 164
2.41 A hossz-felrakók használata 164
2.42 Koordináta felrakok használata 166
2.43 Szögfelrakók használata 168
2.44 Busszolás felvétel térképezése 170
2.45 Síkrajzi idomok megszerkesztése és ellenőrzése 170
2.46 A térképek kirajzolása 171
2.5 A térképek kisebbítése és nagyítása 171
2.51 Redukáló körző 172
2.52 Pantográf 172
3. A vízügyi ágazat geodéziai feladatai 174
3.1 Vízi létesítmények állapot felvétele 174
3.11 Vonalas vízi létesítmények felvétele 174
3.111 Vízszintes alappont sűrítés 175
3.111 Hosszúoldalú sokszögelés 175
3.1112 A Durnyev-módszer 176
3.1113 A Wolf módszer 181
3. 1114 Háromszög láncolatok 182
3.1115 Mérési alapvonal 185
3.112 Magassági alappont sürítés 187
3.1121 Különleges szintezési eljárások 187
3.11211 Egyidejű kettős szintezések 187
3.11212 Szintezés folyón keresztül 189
3.113 Vonalas vízi létesítmények részletpontjainak vízszintes és magassági felvétele 191
3.1131 Hossz szelvényezés 191
3.1132 Vonalas létesítmények felvétele tahimetriával 197
3.114 Mederfelvételi eljárások nagyobb vízfolyásoknál 197
3.1141 Kötél melletti szelvényezés 198
3.1142 Repülőszelvényezés 199
3.1143 Szondás tahigrafikus szelvényezés 199
3.1144 Visszhangos mélységmérés 204
3.1145 Folyómeder szintvonalas térképe 207
3.1146 Folyó vízszintjének a meghatározása 208
3.1147 Folyamhajózási térképek 208
3.12 Nem vonalas vízi létesítmények állapotfelvétele 211
3.121 Halastavak felvétele 211
3.122 Víztározók, tavak felvétele 212
3.123 Nádasok, mocsarak felvétele 213
3. 13 Műtárgyak felvétele 214
3.131 Zsilipek, duzzasztók, gátak felvétele 214
3.132 Közúti, vasúti hidak felvétele 214
3.133 Csőátereszek felvétele 214
3.134 Vízmércék, csőkutak, fúrások bemérése 215
3.2 Tervezett létesítmények kitűzése 215
3.21 A kitűzés fogalma 215
3.22 Kitűzés vízszintes és magassági értelemben 216
3.221 Szögek kitűzése 216
3.222 Hosszabb távolságok kitűzése 217
3.223 Kitűzési módszerek 218
3.2231 Kitűzés mérési vonalhálózatról 218
3.22311 Poláris kitűzési módszer 218
3.22312 Az előmetszés módszere 220
3.22313 Derékszögű kitűzési módszer 221
3.2232 Kitűzés tájékozott főirányokról 222
3.224 Létesítményük kitűzése 224
3.2241 Épületek, műtárgyak kitűzése 224
3.2242 Nyomvonalas létesítmények kitűzése 226
3.225 Körívek kitűzése 232
3.2251 Körív főpontjainak kitűzése 233
3.22511 Hozzáférhető sarokpont esetén 233
3.22512 Főpontok kitűzése hozzáférhetetlen sarokpont eseten 238
3.2252 A körívek részletpontjainak kitűzése 239
3.22521 A részlet pontok kitűzése derékszögű koordinátákkal 240
3.22522 Részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról 246
3.22523 Részletpontok kitűzése a hírmagasság negyedével 247
3.22524 Részletpontok kitűzése kerületi szögekkel 249
3.22525 A részlet pontok kitűzése sokszögeléssel 252
3.22526 Egyszerűbb körívkitűzési eljárások 253
3.3 Építmények mozgásvizsgálata 256
3.31 Vízszintes-értelmű elmozdulások meghatározása 257
3.311 Vízszintes elmozdulás vizsgálata háromszögelésnél 257
3.312 As elmozdulás mérése egyenesvonalra 258
3.313 Szögmozgásmérés 259
3.314 Az elmozdulás mérése sokszögeléssel 260
3.315 Ferdülésvizsgálat 260
3.316 Dilatációs mozgásuk megfigyelése 261
3.32 Függőleges elmozdulásuk vizsgálata geodéziai eljárással 262
3.321 Függőleges elmozdulások vizsgálata szintezéssel 262
3.322 Süllyedésmérés hidrosztatika eljárással 263
3.4 Vízügyi létesítményekhez szükséges földterületek tulajdonjogának megszerzése és ezek geodéziai munkái 263
3.41 Területfelhasználási engedély és műszaki terve 263
3.42 Végleges kisajátítási eljárás és műszaki terve 265
3.421 Adatbeszerzés 265
3.422 Területkimutatás adatai 266
3.423 Nyilvántartási térképmásolat készítése 266
3.424 A kisajátításra kerülő terület elhatárolása és töréspontjainak megjelölése 267
3.425 A kisajátítási határvonal kitűzése és bemérése 267
3.426 Kisajátítási térkép készítése, helyrajzi számozás 268
3.427 Terület számítás 268
3.428 Kisajátítási eljáráshoz szükséges munkarészek 269
3.429 Kisajátításra vonatkozó rendeletek 270
3.43 Egyszerűsített kisajátítási eljárás és műszaki terve 271
3.44 A szolgalom és műszaki terve 271
3.45 Földnyilvántartás szervezete, adatai és térképei 272
3.451 Földhivatalok feladatai 272
3.452 Földnyilvántartás munkarészei 273
3.4521 A birtokvázlat 273
3.4521 A kataszteri telekkönyv 274
3.46 A telekkönyv rendeltetése és szervezete 274
3.461 A telekkönyv fogalma és célja 274
3.462 A telekkönyv okmányai 275
3.463 Változások átvezetése a telekkönyvben 278
3.464 Földrészletek felosztása telek jegyzőkönyvekben 279
3.465 Földrészletek felosztása telekkönyvi betétekben 280
3.466 Parcellázásokról készítendő földkönyvek és kimutatások 281
3.5 Vízügyi ágazat geodéziai feladatai 281
3.51 A vízügyi ágazat kisajátítási feladatai 283
3.52 Vonalas létesítmények állapotfelvétele 283
3.53 Területfelmérési feladatok az ágazati munkáknál 284
3.54 A lappontmeghatározások az ágazati munkáknál 284
3.55 Szelvénymérés 285
3.56 Alsógeodézlal feladatok a vízügyi ágazatban 285
3.57 Ingatlan nyilvántartás, adatszolgáltatás a vízügyi ágazatnál 285-296

Témakörök