Népgazdasági tervezés és irányítás

Tartalom

Bevezető 3
Első rész: Tervgazdálkodás, terv, tervezés
I. A tervgazdálkodás történelmi kialakulása és fejlődése 7
1. Tervgazdaság, tervgazdálkodás - A népgazdasági tervezés és irányítás tárgya 7
2. A tervgazdálkodás fél évszázados múltja 10
3. A népgazdasági tervek rendszerének kiépülése és a tervezés mechanizmusának változása 16
4. A történelmi tapasztalatok hasznosítása 20
II. Politika, gazdaságpolitika, terv, tervezés, irányítás 20
1. Politika és gazdaságpolitika 20
2. Politika, gazdaságpolitika és terv 22
3. Prognózisok 23
4. Az előrelátás időtartama és a népgazdasági tervek rendszere 25
5. Tervtanulmányok 26
6. Tervvariánsok 27
7. A terv minimális vagy maximális program jellege 29
8. Felelősség a tervért 30
9. A terv szerepe a gazdasági irányításban 32
10. A gazdaság működésének központi szabályozása 32
11. A tudat szerepe a gazdasági irányításban 34
III. A népgazdasági tervek fajtái és a tervezés módszerei 36
1. A népgazdasági tervek fajtái 36
2. A népgazdasági tervek egységes rendszere 39
3. A népgazdasági tervek mutatószám- és mérlegrendszere 41
4. A tervek tulajdonviszonyok szerinti tagolása 43
5. A tervezés matematikai módszereinek osztályozása 43
6. A népgazdasági tervezés metodológiája 54
Második rész: A gazdasági növekedés meghatározása
IV. Bázisvizsgálatok és a gazdasági növekedés kiinduló meghatározása 61
1. A bázisvizsgálatok 62
2. A célkitűzések meghatározásának metodológiai lehetőségei 72
3. A növekedési modellek alkalmazása a célkitűzések kiinduló megközelítésében 75
V. Műszaki fejlesztés, tudományos kutatás, gazdasági növekedés 82
1. A műszaki fejlődés hatása a gazdasági növekedésre 83
2. A műszaki fejlesztés gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának mérése 86
3. A műszaki fejlődés tervezése 90
4. A kutatás és fejlesztés tervezése 98
VI. A beruházások és a népgazdaság fejlődése 104
1. A beruházások szerepe a népgazdaság fejlődésében 104
2. Beruházások és állóeszköz-fejlesztés 106
3. A szocialista gazdaság növekedése és a beruházások 109
4. A beruházási célkitűzések meghatározásának feltételei és a beruházások tervezésében alkalmazott módszertani megfontolások 114
5. A beruházások népgazdasági tervezése és a finanszírozási források biztosítása 117
VII. A gazdasági növekedés emberi tényezői 120
1. A népesség alakulása 120
2. A népesség és a nemzeti jövedelem növekedése 124
VIII. Életszínvonal és a gazdasági növekedés összefüggései. Az életszínvonal változásainak tervezése 138
1. A fogyasztási alap nagyságának és szerkezetének tervezése 142
2. A fogyasztási alap elosztásának tervezése 149
IX. A gazdasági növekedés regionális tényezői 156
1. A természeti és gazdasági földrajzi tényezők szerepe a gazdasági növekedésben 156
2. A területi kiegyenlítődés és a regionális egyensúly biztosításának feltételei és módjai 160
3. Regionális modellek 169
X. Gazdasági növekedés és nemzetközi munkamegosztás 178
1. A nemzetközi munkamegosztás, mint a munkamegosztás sajátos formája 178
2. A nemzetközi munkamegosztás legfontosabb területei 178
3. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági fejlődés 179
4. A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem tervezése 183
5. A KGST-országok népgazdasági terveinek összehangolása 185
6. A népgazdasági tervek koordinációjának továbbfejlesztése 186
7. Külkereskedelmi struktúra és gazdaságfejlesztés 189
8. A népgazdasági egyensúly nemzetközi vonatkozásai 193
9. A nemzetközi munkamegosztás tervezésének kapcsolata a népgazdasági tervezés folyamatával 193
XI. A gazdasági növekedés ágazati koncepciója 200
1. A népgazdaság ágazati szerkezete 200
2. Az ágazati szerkezet tervezése 203
3. Az értékesítési lehetőségek megállapítása 206
4. Az ágazati szerkezeti variánsok képzésének tényezői 207
5. Az ágazatfejlesztési koncepció meghatározása 212
Harmadik rész: Tervdokumentáció
XII. A népgazdasági tervek koordinációja 221
1. A koordináció fogalma és szerepe a tervek kidolgozásában 221
2. A koordináció elvi kiindulópontjai 227
3. Időbeni, naturális, értékbeni és pénzügyi koordináció 231
4. Koordináció és optimalizálás 238
5. A gazdasági szabályozó eszközök koordinációja és a koordináció szerepe a tervek megvalósításában 243
XIII. A népgazdasági mérleg 249
1. A népgazdasági mérleg fogalma és szerepe a tervezésben 248
2. A társadalmitermék-mérleg 281
3. A nemzeti jövedelem mérlege 274
4. A népgazdaság összevont munkaerőmérlege 289
XIV. Az anyagi mérlegek rendszere 293
1. A népgazdasági szint naturális tervezés szükségessége és főbb feladatai 293
2. Az anyagi mérlegek fajtái és tervezése 298
3. Az egyedi anyagi mérlegek tervezése 299
4. A szintetikus anyagi mérleg 307
XV. A pénzügyi mérlegek rendszere 320
1. A pénzügyi tervezés funkciói 320
2. A pénzügyi tervezés módszerei 325
XVI. Árszámítások, ármodellek 344
1. Az árak szerepe a gazdasági elemzésekben, a tervkoordinálásban 344
2. Kalkulatív árak alkalmazásának szükségessége 345
3. Értéktípusú árrendszer 347
4. Átlagosított érték- (önköltség-) típusú árrendszer 349
5. Termelésiár-típusú árrendszerek 351
6. Világpiaci árakra épülő árrendszer 354
7. Árnyékárak rendszere 356
8. A kalkulatív árakon végzett népgazdasági elemzések 357
Negyedik rész: A népgadzaság irányítása
XVII. Az irányítás gazdasági eszközei 389
1. A gazdasági szabályokkal szemben támasztott követelmények 390
2. A tervszerű irányítás rendszerében alkalmazott fontosabb gazdasági szabályok 398
3. A gazdasági szabályozók koordinált alkalmazása 416
XVIII. A jogi szabályozás mint a gazdasági irányítás eszköze 423
A) a jogi szabályozás szerepe a szocialista gazdaság vezetésének eszközei között 423
1. A jogi szabályozás tárgyköreinek áttekintése 423
2. Konkrét utasítás - jogi szabályozás 425
3. Jogi szabályozás - gazdasági ösztönzők 428
B) a népgazdaság egyes fontosabb viszonyainak jogi szabályozása 429
1. Központi vezetés - vállalati önállóság 429
2. A vállalati formák 432
3. A szerződéses kapcsolatok 434
4. Felelősségi rendszer 436
5. Munkajogi szabályozás 439
XIX. A gazdasági irányítás szervezeti rendszere 441
1. A szervezeti rendszer felépülése 441
2. A gazdasági irányítás rendszerének továbbfejlesztése 444
XX. Az irányítás információs rendszere 447
1. Az információ általános jelentése, tartalma és formája, információelmélet 447
2. Az információelmélet vázlatos története 449
3. Az információelmélet, a kibernetika és az irányítás kapcsolata 451
A) Statisztikai információ 455
1. Általános jellemzés 460
2. A statisztikai információ-rendszer kialakításának legfontosabb tényezői 457
3. A statisztikai információs rendszer szervezet 459
B) Számviteli információk 460
1. Általános jellemzés 460
2. A számvitel és a statisztika jellege és módszere közötti különbségek 462
3. A számviteli és a statisztikai információk közötti kapcsolat 463
C) Gazdaságkutatás és piackutatás 464
1. Stabil és változó tartalmú információk 464
2. Gazdaságkutatás 465
3. Piackutatás 469
D) Dokumentáció - közgazdasági dokumentáció 471
1. Közgazdasági dokumentáció 473
E) Műszaki és egyéb információk 475
1. A műszaki információ tárgya, forrása 475
2. Egyéb információk 478
XXI. Irányítás és vezetés 480
1. A vezetés és irányítás modern megvilágításban 480
2. A modellekről 485
3. Vezetés és szervezés 493
XXII. A vállalati tervezés helye és szerepe a gazdaságirányítás rendszerében 496
1.A népgazdasági és vállalati tervek kapcsolata, a központi szervek és a vállalatok közötti viszony 496
2. A vállalatok anyagi érdekeltsége 498
3. A vállalatok és a piac 499
4. A vállalati tervezés célja, jellege 500
5. A vállalati tervek fajtái 501
6. A vállalati tervezés kiindulóalapjai 503
7. A gazdasági számítások jelentősége a vállalati tervezésben 506
Ötödik rész: tervezési törekvések
XXIII. Gazdasági tervezés Nyugat-Európában 511
1. tervezés a rövid távú gazdasági egyensúly szolgálatában. Hollandia példája 511
2. Középtávú és strukturális változások tervezése. Franciaország példája 513
3. Rövid távú terv és strukturális változások. Norvégia példája 516
4. A tervkészítés tényleges hatása 517
5. Gazdasági tervezés az állami gazdaságpolitikával való kapcsolat nélkül: Svédország, Anglia, Belgium 521
6. A nyugat-európai gazdasági tervezés néhány általános vonatkozása 524
XXIV. Gazdasági tervezés a fejlődő országokban 531
1. A gazdasági tervezés elterjedésének okai 532
2. A gazdasági tervezés eredményessége a fejlődő országokban 534
3. Miért nehéz tervezni a fejlődő országokban? 538
4. A fejlett tőkés és a fejlődő országok tervezésének összehasonlítása 544
Tartalomjegyzék 549

Témakörök