A bűnvádi eljárási jog III.

Előszó

Munkánk két füzetének közzététele óta a bűnvádi eljárás jogszabályai egy jelentékeny törvénnyel szaporodtak. A Törvénykezés Egyszerűsítéséről szóló (1930: XXXIV. t.-c.) a büntető igazságszolgáltatás menetében is változásokat okozott. Bár a korábbi füzetekben már figyelemmel voltunk az akkor még javaslat alakjában létező törvényre, szándékosan mellőztük mégis azoknak a részeknek megbeszélését, amelyeken fontosabb átalakítások várhatók voltak. Az új törvény életbelépésével azonban a figyelem természetszerűen e változások felé fordul, kutatva, mi marad meg a régi jogszabályokból és miként illeszkednek ezekhez az újítások. E kérdésre kívánjuk megadni a választ, különösen a leggyökeresebben átformált eljárási szakra: a vádtanácsi eljárásra vonatkozóan. Igyekeztünk az új rendelkezéseknek tartalmát, a várható gyakorlati nehézségeket és az alkalmazás során megoldandó kérdéseket megvilágítani. Reámutattunk azokra a megoldásokra is, amelyek a törvény észszerű, a megállapodott gyakorlattal összeegyeztetett értelmezése mellett helyeseknek és megnyugtatóknak mutatkoznak. Kerestük az új és a régi szerves kapcsolatát, amely nélkül a novellák reformjai jogrendszerünkbe bele nem olvadhatnak.
Az új jogszabályok által nem érintett részeknél is a legújabb jogállapot megrögzítése volt a célunk. Irodalom, reformtervek és gyakorlat ismertetésénél kerestük az újat, de a rövid életű változásokat figyelembe nem vettük. Vissza