kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 488 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | 963-17-9449-0 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 83 139. |
Bevezető | 3 |
Negyedik osztály | 21 |
Tématervek, óraleírások | 21 |
Hogyan használjuk a munkatankönyvet? | 22 |
Élet a gyümölcsösben | 24 |
Melyek az ősszel érő gyümölcsök? | 29 |
A szilvafa | 30 |
Az alma | 32 |
A gyümölcsfa élete | 34 |
A szőlő | 35 |
Hogyan lesz a szőlőből bor? | 37 |
A májusi cserebogár | 38 |
A májusi cserebogár fejlődése | 40 |
Élet a gyümölcsösben I. | 41 |
Élet a gyümölcsösben II. | 44 |
Élet a zöldségeskertben | 51 |
Mit termelnek a zöldségeskertben? | 55 |
A paradicsom és a paprika | 56 |
A fejes káposzta | 59 |
A sárgarépa és a petrezselyem | 61 |
A vöröshagyma | 64 |
Milyen anyagok vannak a növényekben? | 66 |
Élet a zöldségeskerben I. | 67 |
Élet a zöldségeskertben II. | 69 |
Helyzet és mozgás | 77 |
Merre van tőlem vagy mástól? | 84 |
Az irány mellett határozzuk meg a távolságot is! | 87 |
Hogyan határozzuk meg az irányokat? | 89 |
Tájékozódás a szabadban iránytűvel | 91 |
A tárgyak alaprajza | 93 |
Kisebbítés méréssel | 95 |
A tanterem alaprajza | 96 |
Az iskola környékének összevetése a térképvázlattal | 98 |
Tájékozódjunk lakóhelyünk térképvázlatán és térképén! | 99 |
A magasságokat is viszonyítjuk | 101 |
Hogyan ábrázolják a magasságot a térképen? | 102 |
Hogyan ábrázolják a vizeket a térképen? | 104 |
Tájékozódás Magyarország domborzati térképén | 105 |
Tájékozódás Magyarország megyéinek térképén | 107 |
Mozgás és nyugalom | 108 |
Ismerkedés a földgömbbel | 110 |
Miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák? | 112 |
Meddig tart egy esztendő? | 114 |
Milyen alakúnak látjuk a Holdat? | 117 |
Miből áll a Naprendszer? | 118 |
Az ember elhagyja a Földet | 119 |
Helyzet és mozgás I. | 120 |
Helyzet és mozgás II. | 122 |
Élet a hazai tájakon | 131 |
Az Alföld tengersík vidékén | 143 |
A napfényes Alföld | 144 |
A homokbuckás Kiskunság | 145 |
A gyümölcs és a zöldség hazája | 147 |
Hazánk legszárazabb tája a Nagykunság | 148 |
Az "acélos" búza | 149 |
A kukorica | 150 |
Hullámzó búzatáblák, öntözött földek | 153 |
A házityúk | 154 |
A házikacsa | 156 |
Miféle tápanyagok találhatók táplálékainkban? | 157 |
Hasonlítsuk össze a Kisakunságot a Nagykunsággal! | 158 |
A kisalföldi tájon | 160 |
A cukorrépaföldek, cukorgyárak és más üzemek a Kisalföldön | 161 |
A lucerna | 164 |
A szarvasmarha | 165 |
Állati eredetű anyagok vizsgálata | 167 |
Mi terem a szántóföldön? | 168 |
Élet a nagyüzemi mezőgazdaságban | 169 |
Élet a hazai tájakon I. | 170 |
A csapadékos, erdős Alpokalja | 179 |
Az ezernyi völggyel tagolt Dunántúli-dombság | 181 |
A dús legelők haszna | 182 |
Zalai tájakon | 184 |
A mecseki szén vidéke | 185 |
Hegységek a Zalától a Dunáig | 186 |
A Dunántúli-középhegység ásványkincsei | 187 |
A Balaton, a "magyar tenger" | 189 |
Utazzunk a Balatonra! | 190 |
Utazzunk a dunántúli tájakon! | 191 |
Utazás az Északi-középhegységben | 192 |
Bányák, gyárak a Borsodi-medencében | 194 |
Szép fővárosunk: Budapest | 195 |
Hazánk gazdasági életének központja: Budapest | 196 |
Borsodtól Budapestig | 197 |
Élet a hazai tájakon II. | 199 |
Fejlődés a társadalomban | 207 |
Régen és most | 213 |
Az emberek szerszámai | 214 |
Gépek | 216 |
A termelés kezdetei | 217 |
A termelés fejlődése | 219 |
Menedék, hajlék, település | 220 |
Városok a középkori Európában | 221 |
Városok ma | 224 |
Alkotó emberek | 225 |
Művészet és művészek I. | 227 |
Művészet és művészek II. | 229 |
Közlekedés régen és ma | 232 |
Mindenki közlekedik | 234 |
A kereskedelem régen és ma | 234 |
A Magyar Népköztársaság | 236 |
A rend fenntartói | 238 |
Év végi összefoglalás | 240 |
Mit tanultunk a társadalom fejlődéséről? | 240 |
Fejlődés a társadalomban | 241 |
Élőlények a hazai tájakon | 244 |
Helyzet és mozgás | 246 |
Élet hazánk tájain | 248 |
Ötödik osztály | 249 |
Tématervek, óraleírások | 250 |
Bevezetés | 250 |
Ismerkedés a tanulókkal és a munkatankönyvvel | 252 |
Mit tanultunk? I. | 253 |
Mit tanultunk? II. | 255 |
Európa helyzete a Földön. Hazánk helye Európában. Az éghajlat | 259 |
Óceánok és kontinenesek | 265 |
Földrajzi fokhálózat; szélességi körök | 266 |
Földrajzi fokhálózat; hosszúsági körök | 266 |
Éghajlati övek a Földön | 269 |
Hazánk helye Európában és a Földön | 271 |
Hogyan figyeljük meg az időjárást? | 272 |
Időjárási megfigyelések | 274 |
Időjárás, éghajlat | 276 |
Mi alakítja az éghajlatot? | 277 |
Európa éghajlata I. | 278 |
Európa éghajlata II. | 280 |
Milyen lesz az időjárás? | 281 |
Európa helyzete és éghajlata I. | 284 |
Európa helyzete és éghajlata II. | 287 |
A hegységek felépítő kőzetek. A hegységek ásványkincsei | 293 |
Ősszel az erdőben | 298 |
A tölgymakk csíráztatása | 299 |
Hogyan keletkeztek a mészkőhegységek? | 300 |
A víz útja a mészkőhegységekben | 302 |
Az aggteleki cseppkőbarlang | 304 |
Vulkánok, vulkáni kőzetek | 304 |
Működő és kialudt vulkánok Európában | 305 |
Vizsgáljuk meg a kőzeteket és az ásványokat! | 308 |
Milyenek a régi röghegységek? | 310 |
Fiatal lánchegységek | 313 |
A külső erők felszínalakító munkája | 315 |
Hogyan változik Földünk felszíne? | 317 |
Hazánk hegységei | 317 |
Hasonlítsuk össze a röghegységeket és a lánchegységeket! | 319 |
A hegységek kialakulása és kőzetei | 322 |
A hegyvidéki erdőségek élővilága | 330 |
A hegyvidéki erdő | 340 |
Lombos erdeink leggyakoribb fája a tölgyfa | 341 |
Az erdei fenyő | 343 |
Az erdők fáin élő rovarok | 346 |
A kakukk és a szúfélék | 348 |
Rovarpusztítók az erdőben | 349 |
A kökény | 351 |
A koronás keresztespók | 352 |
Erdei énekesek | 354 |
Az erdő aljnövényei | 355 |
Kalapos gombák az erdőben | 356 |
Az aljnövényzet állatai | 358 |
Kutassunk, vizsgálódjunk! | 360 |
Nagyvadak az erdőben | 361 |
Éjszakai ragadozók | 362 |
Az erdő "munkásai" | 363 |
Az erdő és az ember | 366 |
A hegyvidéki erdőségek élővilága | 367 |
A hegyvidéki erdő élővilága | 368 |
Az alföldek, a folyók és a tavak | 376 |
Az alföldek kialakulása | 381 |
A talaj keletkezése | 382 |
Vizsgáljuk meg a talajt! | 383 |
A talajban élő állatok | 384 |
Vízparti tanulmányi séta | 385 |
A Duna | 387 |
A domborzat és a folyók kapcsolata. Torkolat | 388 |
Honnan származik a folyók vize? | 391 |
A Tisza szabályozása | 392 |
Az alföldek és a folyók haszna | 396 |
A Balaton | 397 |
A tavak keletkezése és pusztulása | 398 |
A Tihanyi-félsziget - tájvédelmi körzet | 399 |
Alföldek, folyók, tavak I. | 399 |
Alföldek, folyók, tavak II. | 401 |
A víz és a vízpart élővilága | 411 |
Kora tavasszal a vizek partján | 417 |
A vizek parányi élőlényei | 418 |
Vízinövények | 419 |
Halak | 422 |
Vízben élő állatok | 423 |
Sekély vizek, vízpartok növényei | 424 |
Ízeltlábúak a vízben és a vízparton | 426 |
Vizek és vízpartok gerincesei | 427 |
A vízpartok madarai | 428 |
Vízparti fák | 428 |
Kutassunk, vizsgálódjunk! | 430 |
Természetes vizeink védelme | 432 |
A víz, a vízpart élővilága I. | 433 |
A víz, a vízpart élővilága II. | 434 |
A rétek élővilága | 441 |
A tavaszi rét | 446 |
A nedves rétek növényei | 447 |
Élet a nedves rétek tócsáiban | 448 |
Békák a réten | 449 |
A fehér gólya | 451 |
A száraz rétek növényei | 452 |
A rét ízeltlábúi | 453 |
Mezei rovarpusztítók | 454 |
A mező rágcsálói | 456 |
A Hortobágyi Nemzeti Park | 457 |
Herman Ottó: Az utolsó magyar polihisztor | 458 |
A rétek élővilága I. | 459 |
A rétek élővilága II. | 460 |
Év végi összefoglalás | 468 |
Európa helyzete és éghajlata | 468 |
A hegyvidék és élővilága | 470 |
Az alföldek és élőviláguk | 472 |
A folyók, tavak és élőviláguk | 474 |
Hogyan hasznosítja az ember a természeti adottságokat? | 477 |
Irodalomajánlat a tanulók számára | 479 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.