A húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana
16 előadás
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tíz év előtt fogtam hozzá e munka megírásához, de már az első ívnél meggyőződtem arról, hogy kórházi anyag és ebből merített saját tapasztalat hiányában - csakis arra támaszkodva, mit a...
Tovább
Előszó
Tíz év előtt fogtam hozzá e munka megírásához, de már az első ívnél meggyőződtem arról, hogy kórházi anyag és ebből merített saját tapasztalat hiányában - csakis arra támaszkodva, mit a magángyakorlat nyújt - e munka csak egyszerű felsorolását és összeállítását fogja nyújtani a húgyszervi bántalmak sebészete körében idáig felmerült ismereteknek és műtevő beavatkozásoknak.
Egy ily munka megírása önálló tapasztalat és ebből levezetett kritika nélkül nem felelt meg a magam elé tűzött czélnak, és így a tollat félre téve egyelőre tapasztalatgyűjtéssel foglalkoztam.
A feladat sok nehézségbe ütközött. Saját önálló osztálylyal nem rendelkezvén, csak mint vándor sebész működtem a Rókus-kórház egyik-másik osztályán a szakmámba tartozó betegeknél, műtevő-terem és kellő felszerelés nélkül. Az így nyert adatok azonban alig voltak értékesíthetők, miután az utókezelés nem saját befolyásom alatt álló és gyorsan váltakozó kórházi al- és segédorvosi személyzet által bár jóakarattal és odaadó buzgósággal vezetve, a dolog természetéből kifolyólog nem biztosíthatta sem az észlelésnek, sem a kezelésnek tervszerű egyöntetűségét.
Budapest főváros tanácsa belátván egy húgyszervi osztály felállításának elodázhatlan szükségét, 1884-ben e czélra 20 ágyas fiókosztályt és műtevő-termet bocsátott rendelkezésemre. A főváros tanácsának ezen rám nézve igen fontos és becses korszerű intézkedése tette lehetővé a szakmámba vágó adat- és tapasztalatszerzést, valamint annak tudományos kiaknázását és feldolgozását.
Vissza
Tartalom
I. RÉSZ.
A húgycső bántalmai.
Első előadás. A húgycső és hólyag boncz-élettani viszonyai. Diaphragma
pelvis; diaphragma urogenitale; septum pelvis. A húgycső viszonya a septumhoz, a medencze kötőszövetéhez, végbélhez, prostata-mirigyhez. A húgycső
felosztása hossza, űrének átmérője; szerkezete; mirigyek; erek; idegek. A női
húgycső. A hólyag boncztani viszonyai; hashártya-borítéka; szövetszerkezete.
Női hólyag. A húgycső élettani működése; a hártyás rész zárókószüléke és
annak fontossága vizsgálati diagnostikai és therapeutikai szempontból. A hólyag
élettani működése; zárókószüléke; vizelésinger, vizeletkiürítés (1-23. lap).
Második előadás. A húgycsővizsgálat módszerei. Tapintás; fertőtlenítés
vizsgálat előtt; vizsgáló-eszközök és azok megválasztása; betegelhelyezés; műszerbevezetés szabályai. Húgycső tükrözés; tükörkép (23-44 lap).
Harmadik előadás. A húgycső lobos bántalmai. Heveny takaros folyamat; lényege; tünetei; kórisméje; kimenete; kezelése. Idült takaros folyamat;
lényege ; kórboncztana; beosztása; tünetei; kórisméje ; kimenete, kezelése. Takaros folyamat nőnél (44-57. lap).
Negyedik előadás. Húgycsőszükület. Felosztása. Takaros szűkület
lobos, kötőszöveti, kérges, sorvadásos-szak, azok kórboncztana. Heges szűkület.
Sértési szűkület. A szűkület tünetei, lefolyása, következményei a húgycső-,
hólyag-, uréterek- és vesékben. Kórismézése (58-80. lap).
Ötödik előadás. A húgycsőszűkület kezelésmódjai; időszakos, fokozatos; állandó fokozatos tágítás; repesztés; belső, külső húgycsőmetszés (81 -
99. lap).
Hatodik előadás. A húgycsőszükület különböző kezelésmódszereinek hatása, bírálata, javalata. Húgy csősipoly, tünetei, műtéte (100-111 lap).
Hetedik előadás. A húgycső sértései, előállási módja, tünetei, kórisméje, kimenetele, kezelése. A húgycső idegen testei, bejutási mód, tünetei, kórisméje, eltávolítása. Húgy csőkő. A húgycső daganatai, setiologiája, kórboncztana,
felosztása, tünetei, kórisméje, műtéte. A húgy csőképződés rendetlensége, setiologiája tünetei, műtéte (112-141. lap).
II. RÉSZ.
A hólyag bántalmai.
Nyolczadik előadás. A hólyag vizsgálat módszerei férfinál és nőnél.
Kitapintás a hasfal, végbél és nőnél a hüvelyből. Műszerek. Cystoskopia. Ujjalivizsgálat húgycsőnyitással (Thompson), nőnél húgy csőtágítással (Simon). A vizelet
rendes és kóros alkatrészei. Vérvizelés, általános kezelése (145-163. lap).
Kilenczedik előadás. A hólyag lobos bántalmai. A hólyaglob kóroktana, beosztása, kórboncztana, tünetei, kórisméje, lefolyása, kimenete, általános
és helyben való kezelése. Hólyaggümő, kóroktana, kórboncztana, tünetei, kórisméje, lefolyása, kezelése (164-191. lap).
Tizedik előadás. Hólyagkő. Vegyi összetétele; beosztása; kóroktana;
képződésére vonatkozó elméletek; gyakorisága; elterjedése; tünetei; kórisméje; kimenetele; prophylaxis (192-212. lap).
Tizenegyedik előadás. Kőmetszés. Története, oldalgát-, középgát-, magas hólyagmetszés (régi, módosított). Hólyagmegtöltés, végbélkitágítás a hashártya megóvása szempontjából. Hólyag varrás. Kőmetszési nemek nőnél (213-
238. lap).
Tizenkettedik előadás. Kőmorzsolás (Lithotripsia) és kiszivattyúzás
(Litholapaxia). Története, műszerek, kivitele férfinál és nőnél (239-252. lap).
Tizenharmadik előadás. A különböző kőműtéti módszerek, bírálata,
statistikája és javalata (253-265. lap).
Tizennegyedik előadás. Idegen testek a hólyagban. Az idegen testek
bejutásmódja, tünetei, kórisméje, következményei, eltávolítása. A hólyagsértés
beosztása, sértés külső sebzés nélkül (repedés), külső sebzéssel, tünetei, kórisméje, kimenetele, kezelése (266-283. lap).
Tizenötödik előadás. A hólyag daganatai. Felosztása, kórboncztana
és kórszövettana; kóroktana; tünetei; vizsgálati módszerei; kórisméje; a villamos cystoskop szerepe a kórisme felállításánál; lefolyása. Műtéti módszerek;
eltávolítás rendes húgycsövön át; gát-, nőnél hüvelymetszéssel; magas hólyag -
metszéssel. Hólyagcsonkolás. A műtéti eljárások bírálata és megválasztása. Saját
eseteim (284-333. lap).
Tizenhatodik előadás. A hólyagműködés rendetlenségei. Gyakori vizelés;
vizelettarthatatlanság; hólyag-insufíicientia; vizeletrekedés; annak mechanismusa prostata-bántalannál. Húgycsapolás prostata-túltengésnél. A hólyag szúró
csapolása és annak különböző nemei. Hólyaghasadás, képződésére vonatkozó
elméletek, műtéte (334-358. lap).