Újkor

Tartalom

A KAPITALIZMUS GYŐZELME (1789-1949)
I. Rész: A NAGY FRANCIA POLGÁRI FORRADALOM ÉS A
NAPÓLEONI HÁBORÚK 3
I. FRANCIAORSZÁG A FORRADALOM ELŐTT 5
1. Az ancien régime válsága 5
2. A forradalom érlelődése 6
3. A Rendi Gyűlés összehívása 10
4. A Rendi Gyűlés megnyitása és átalakulása Alkotmányozó Nemzetgyűléssé 14
II. AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA (1789.júl. 14-1792. aug. 10) 16
1. A forradalom kezdete 16
a) A Bastille bevétele 16
b) A "municipális" forradalom és a paraszt mozgalmak 19
2. A nagypolgárság uralmának megteremtése 19
a) Az 1789. aug. 4-11-i agrártörvények 19
b) Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 20
c) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés egységének megbomlása 21
d) Az október 5-6-i megmozdulások 22
3. Az alkotmányozó Nemzetgyűlés polgári törvényhozása 24
a) Törvény a cenzusos választási rendszerről 24
b) Az egyházi birtok nacionalizálása 25
c) Az assignáták kibocsátása 26
d) A nemzeti vagyon kiárusítása 27
e) A papság polgári alkotmánya 27
f) Franciaország közigazgatási átszervezése 28
g) Az örökletes nemesség megszüntetése és a címek eltörlése 29
h) Az igazságszolgáltatás újjászervezése 29
i) Az ipar és kereskedelem szabályozása 29
j) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés munkásellenes politikája:
a Le Chapelier-törvény 29
k) Az 1791-es alkotmány 30
4. Franciaország társadalmi életének megélénkülése:
a klubok és népi társaságok 31
a) A Breton Klub 32
b) A Jakobinus Klub 32
c) Az 1789. Év Társasága 32
d) A Cordelier Klub 33
e) A Szociális Klub 33
5. A kiegyezési politika tetőpontja és bukása 34
a) Az 1790. jul. 14-i "Szövetségi Ünnep" 35
b) A hadsereg felbomlása 36
c) A varennes-i válság 37
d) A király szökésének belpolitikai következményei 38
e) Az 1791. évi jul. 17-i Mars-mezei sortűz 39
f) A varennesi válság külpolitikai következménye: a pillnitzi nyilatkozat 40
g) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlatása 41
6. A Törvényhozó Gyűlés 41
a) A Törvényhozó Gyűlés összetétele 41
b) Franciaország gazdasági helyzetének romlása 43
c) Az ellenforradalmi elemek tevékenységének fokozása 44
7. Háború és a monarchia megdöntése 45
a) A különböző politikai csoportok állásfoglalása
a háború kérdésében 45
b) Hadüzenet Ausztriának 46
c) Katonai kudarcok 47
d) A június 20-i tüntetés 48
e) A népmozgalom fellendülése: "Veszélyben a hazai" 49
f) Az 1792. aug. 10-i népfelkelés: a monarchia megdöntése 49
III. A BURZSOÁ KÖZTÁRSASÁG (1792. aug. 10. - 1793. jún. 2.) 53
1. A Hegy párt és a Gironde harca 53
a) A Kommün harca a Törvényhozó Gyűléssel 53
b) Az 1792 augusztusi agrártörvények 54
c) Az intervenciósok benyomulása, a szeptemberi események 55
2. Agirondista Konvent 57
a) A köztársaság kikiáltása
b) A Konvent összetétele 58
c) A Gironde és a Hegypárt harcának megújulása 58
d) Második szakadás a Jakobinus Klubban: a girondisták kizárása 59
e) A király pere és kivégzése 60
3. Az osztályharc további éleződése 1792 végén és 1793 elején 61
a) A gazdasági helyzet romlása 61
b) A "veszettek" fellépése 62
4. A Konvent külpolitikája 63
a) A háború és az első koalíció megalakulása 63
b) Ellenforradalmi felkelés Vendée-ben és Dumouirez árulása 64
5. A girondisták bukása 66
a) A jakobinusok közeledése a "veszettekhez" 66
b) A girondisták ellenforradalmi tevékenysége 67
c) Az 1793.máj. 31-jún. 2-i felkelés 67
IV. A JAKOBINUSOK FORRADALMI DEMOKRATIKUS DIKTATÚRÁJA 69
1. A jakobinusok a hatalmon 69
a) A köztársaság válságos helyzete 1793 nyarán 69
b) Az 1793-as alkotmány 70
c) A jakobinusok agrárpolitikája 71
d) Az ellenforradalmi terror 72
e) A jakobinus diktatúra megteremtése 73
f) A "veszettek" támadása és felszámolása 76
g) Az 1793.szept. 4-5-i népmozgalom: az általános maximum és a forradalmi terror bevezetése 77
h) A köztársaság védelmének a megszervezése 79
i) Fordulat a frontokon 82
j) A belső ellenforradalom leverése 83
2. A jakobinus blokkon belüli harc éleződése 84
a) A jakobinus diktatúra belső ellentmondásai 84
b) A jakobinusok egymásközti harca 85
c) A "külföld összeesküvése" és az Indiai Társaság körül kirobbant botrány 89
d) A ventosei dekrétumok 90
3. A frakciók felszámolása 92
a) A hébertisták megmozdulása és kivégzése 92
b) A dantonisták bukása 92
4. A jakobinus diktatúra bukása 95
a) A forradalmi kormány politikai, gazdasági és
szociális intézkedései 1794 tavaszán és nyarán 95
b) A "Legfőbb Lény" tisztelete 96
c) Győzelem a frontokon: a fleurus-i csata 97
d) Az Uj kobespierre-ellenes tömb megjelenése: a jún. 10-i törvény 97
e) A thermidor 9-i ellenforradalmi puccs: a jakobinus diktatúra vége 99
5. A nagy francia forradalom történelmi jelentősége 101
V. A THERMIDORI REAKCIÓ (1794.jul. 27-1795.okt. 27.) 103
1. A thermidoriak belpolitikája 103
2. Népfelkelések Párizsban 1795 tavaszán 105
3. A rojalisták aktivizálódása 106
4. A thermidori Konvent külpolitikája 107
5. A köztársaság harmadik évének alkotmánya 107
VI. A DIREKTÓRIUM (1795. okt. 27-1799.nov. 10.) 110
1. Kísérlet a thermidori polgárság uralmának megszilárdítására 110
2. Babeuf és az "Egyenlők Összeesküvése" 111
3. A Direktórium "hintapolitikája" 113
4. A direktórium háborúi 114
a) Napóleon itáliai hadjárata, békekötés Ausztriával 114
b) Az Anglia elleni küzdelem: Napóleon egyiptomi hadjárata 119
c) A második koalíció 121
5. A brumaire 18-i államcsíny (1799. nov. 10.) 121
VII. FRANCIAORSZÁG A KONZULÁTUS ÉS A CSÁSZÁRSÁG
IDEJÉN. Napóleon konzulsága (1799. nov. 10-1804. máj. 18) 124
1. Bonaparte Napóleon diktatúrájának osztályjellege 124
2. Napóleon belpolitikája a konzulátus időszakában 124
3. Franciaország harca a második koalicióval. Azamiens-i béke 126
4. Az életfogytig tartó konzulátus megteremtése: út a császárság felé 128
Napóleon császársága (1804.máj.18. - 1814. ápr. 6.) 129
1. A császárság kikiáltása 129
2. A császárság belpolitikája 130
3. Napóleon császár külpolitikája 135
a) Harc a harmadik koalicióval: a pozsonyi béke (1805) 135
b) Európa átrendezése, a Német-Római császárság megszüntetése 137
c) A negyedik koalíció: Poroszország szétzúzása és Oroszország veresége 138
d) A tilsiti béke (1807. júl. 9.) 139
e) A kontinentális zárlat 139
4. A napóleoni császárság csúcspontja 140
5. Napóleon makacs erőfeszítése a kontinentális zárlat teljessé tételére: az európai népek szabadságküzdelmei 141
a) A kontinentális zárlat következményei 141
b) A francia csapatok behatolása Portugáliába és Spanyolországba 142
c) Az erfurti találkozó 143
d) A spanyol nép függetlenségi harcának megélénkülése: az 1812. évi alkotmány 143
e) A pápai állam bekebelezése: VII. Pius pápa fogsága 144
f), Az ötödik koalíció: Ausztria újabb veresége (1809) 145
g) Napóleon elválása és második házassága 146
h) Újabb repedések a kontinentális zárlat épületén 146
6. A kontinentális zárlat hatása Franciaországra: az 1810-1811-es
gazdasági válság 147
7. Napóleon oroszországi hadjárata (1812) 149
a) A francia-orosz viszony kiéleződése 149
b) Az oroszországi támadás katonai és diplomáciai előkészítése 149
c) Napóleon benyomulása Oroszországba 150
d) A borogyinói csata 152
e) Napóleon Moszkvában 153
f) Napóleon seregének pusztulása Oroszországban 155
8. Napóleon birodalmának a bukása 156
a) A nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése Poroszországban 156
b) A hatodik koalíció: Lipcse a "Népek csatája" (1813. okt. 16-19) 157
c) Az 1814. év: Napóleon első lemondása 160
d) A Bourbonok első restaurációja 161
e) Napóleon "száznapos" uralma 162
VIII. A BÉCSI KONGRESSZUS ÉS A SZENT SZÖVETSÉG 166
1. A bécsi kongresszus összetétele és céljai 166
2. Ellentétek a nagyhatalmak között 166
3. Az 1815. évi bécsi szerződések 167
4. A Szent Szövetség megalakulása 168
II. Rész: EURÓPA AZ 1815 ÉS 1848 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN 171
I. AZ EURÓPAI REAKCIÓ ÉS AZ 1820-AS ÉVEK POLGÁRI
FORRADALMAI 173
1. A Szent Szövetség politikája 173
2. A Szent Szövetség és az 1820-as évek forradalmi .mozgalmai és függetlenségi harcai 173
a) Forradalmi mozgalmak a Német Szövetség területén: a karlsbadi határozatok 173
b) Polgári forradalom Spanyolországban (1820) 174
c) Az 1820-1821. évi nápolyi és piemonti forradalom 175
d) A Szent Szövetség egységes felépítése az itáliai és
a spanyol forradalom ellen 176
e) A latin-amerikai gyarmatok függetlenségi harcai 177
f) A görögök függetlenségi harca 179
II. A KAPITALIZMUS FEJLŐDÉSE ÉS A MUNKÁSMOZGALOM
TÉRHÓDÍTÁSA EURÓPÁBAN 183
Franciaország 1815 és 1848 között 183
1. Franciaország a restauráció időszakában 183
a) A második Bourbon-restauráció 183
b) A karbonárik összeesküvése 184
c) Politikai irányzatok és ideológusai 184
d) Társadalmi és gazdasági fejlődés 185
e) A politikai harc kiéleződése. X. Károly (1824-1830) 186
2. Az 1830. évi júliusi forradalom és európai hatása 187
a) A júliusi forradalom 187
b) A júliusi forradalom nemzetközi hatása és jelentősége 189
3. Franciaország a júliusi monarchia éveiben 190
a) A júliusi monarchia osztálytartalma 190
b) Gazdasági fejlődés 1830 és 1848 között 191
c) Köztársasági és munkásmozgalmak 192
d) Titkos társaságok: Auguste Blanqui és az 1839-es felkelés 195
4. A szocialista eszmék fejlődése 196
a) Az utópista szocialisták 196
b) A francia kispolgári szocializmus a "polgárkirályság" idején 198
c) A negyvenes évek forradalmi kommunizmusa 199
5. A júliusi monarchia válságának érlelődése 200
Anglia az ipari forradalom kiteljesedése korában (1815-1848) 202
1. A gazdasági válság, demokratikus mozgalmak 1815-1820
között 202
2. Anglia gazdasági fejlődése 203
3. A munkások helyzete 205
4. A húszas évek reformjai 205
5. Az 1832. évi parlamenti reform 206
6. A szegénytörvény (1834) 208
7. Az önálló munkásmozgalom kibontakozása: a chartista mozgalom 208
8. Anglia gyarmati politikája 1815-1848 között 213
9. Eszmei áramlatok és ideológiai harcok 215
A Német Szövetség 1815 és 1848 között 217
1. A Német Szövetség 217
2. Gazdasági fejlődés 219
3. A politikai reakció a Német Szövetségben 220
4. A júliusi forradalom hatása 221
5. A reakció elleni harc megélénkülése a 40-es években 222
6. A munkásmozgalom kezdetei 223
7. A forradalmi helyzet kialakulása Németországban 1847 végén és 1848 elején 225
A soknemzetiségű Habsburg-birodalom 226
1. Az osztrák császárság gazdasági, társadalmi és politikai rendje 226
2. A nemzeti ellentétek 228
3. A polgári ellenzéki mozgalom kibontakozása 230
Itália 1815 és 1848 között 231
1. Itália a bécsi kongresszus után 231
2. A "Risorgimentó" 231
3. A forradalom érlelődése 234
Oroszország a XIX. sz. első felében 235
1. A feudalizmus válságának kezdete Oroszországban 235
2. Az orosz belpolitika a XIX. sz. első felében 237
3. A dekabrista felkelés 240
4. Az önkényuralom fokozódása 244
5. Az 1830-1831. évi lengyel felkelés 245
6. Oroszország külpolitikája a XIX. sz. első felében 247
7. Társadalmi eszmék, ideológiai harcok a 30-as, 40-es években 249
A Balkán félsziget népei a XIX. sz. első felében 250
1. Bulgária 251
2. Szerbia 253
3. A román fejedelemségek 254
A tudományos szocializmus kialakulása 257
1. A tőkés termelési mód fejlődése 257
2. A proletariátus első önálló megmozdulásai 257
3. Marx Károly és Engels Frigyes 259
4. A marxizmus fő forrásai 260
5. A Kommunisták Szövetségének megalapítása, a Kommunista Kiáltvány 262
III. Rész: AZ 1848-1849. ÉVI EURÓPAI FORRADALMAK 265
Forradalom Franciaországban 271
1. A februári forradalomtól a nemzetgyűlési választásokig (1848.febr.24-től 1848.május 4-ig) 271
a) A februári napok Párizsban 271
b) Az ideiglenes kormány megalakítása 272
c) Harc a vörös zászlóért és a munkához való jogért 273
d) Dekrétum a nemzeti műhelyek megszervezéséről 274
e) A februári forradalom demokratikus vívmányai 275
f) Az ideiglenes kormánynak a polgári rend védelmére tett intézkedései 275
g) Az alkotmányozó gyűlés választásai 276
2. A "szociális köztársaság" felszámolása, a burzsoá
köztársaság megszilárdítása (1848. V.4-1848.XII.10) 277
a) A reakció megerősödése 277
b) A május 15-i tüntetés 278
c) A párizsi munkások júniusi felkelése 278
d) A polgári köztársaság megteremtése 281
3. A császársághoz vezető út (1848.XII. 10-1851.XII.2) 282
a) A monarchisták a köztársaság élén 282
b) A törvényhozó nemzetgyűlés megválasztása 283
c) Az 1849. jún.13-i tüntetés: a kispolgári demokraták veresége 284
d) Harc a Rendpárt és Napóleon között 285
e) Az 1850. márc. 10-i pótválasztások 285
f) Az 1851. dec. 2-i államcsíny '286
4. Az 1848-as francia forradalom jellege és jelentősége 287
A németországi forradalom 288
1. Az 1848-as német forradalom márciusi eseményei 288
2. A paraszt-, munkás- és demokratikus mozgalmak fellendülése 290
3. A poznani lengyel felkelés 291
4. A porosz reakció előretörése 292
5. Marx és Engels az 1848. évi forradalomban 293
6. Harc Németország egyesítéséért: a frankfurti parlament 294
7. Az ellenforradalom győzelme Poroszországban 297
8. Harc a birodalmi alkotmányéit 299
Az 1848-as forradalom a Habsburg-birodalomban 302
1. A bécsi forradalom 302
2. A demokratikus mozgalom fellendülése Bécsben április és május hónapokban 304
3. A csehországi forradalom: a prágai júliusi felkelés 306
4. Az osztrák nemzetgyűlés tevékenysége 309
5. A munkások aug. 21-23-i megmozdulása 310
6. Az október 6-i bécsi felkelés 311
7. Az ellenforradalom győzelme 313
Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc Itáliában 313
1. A forradalom kezdete 313
2. Nemzeti szabadságharc az osztrák uralom ellen 315
3. A forradalom újabb fellendülése Itáliában: a Római Köztársaság kikiáltása 317
4. A Szárd Királyság és Ausztria közötti háború kiújulása 1849-ben 319
5. A forradalom leverése Itáliában 320
Forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalom a dunai fejedelemségekben 321
1. Az 1848-as események Moldvában 321
2. A havasalföldi forradalom 322
Az 1846-1849-es forradalmak sajátosságai, eredménye és jelentősége 325
Időrendi táblázat 328
Irodalomjegyzék 333

Témakörök