A belorvostan tankönyve I-II.

Előszó

Szerzőtársaim felszólítására szívesen vállaltam el e tankönyv harmadik kiadásának szerkesztését. Mély fájdalommal kell megemlékeznem arról, hogy azóta munkatársaim egyik legérdemesebbike, Csiky József, aki nemcsak az előző kiadásokba irott fejezeteit, hanem még az idegbajok általános bevezetését is nagy örömmel dolgozta át e kiadás számára, férfikora és munkássága delén kidőlt sorunkból.
E kiadás szerkesztésekor ugyanazokat a szempontokat követtem, amelyeket Jendrassik az első kiadás előszavában hangoztatott: lehetőleg röviden és a gyakorlati tanulás céljának megfelelően irni. A második kiadásnak megjelenése óta, öt év alatt, tudásunk a belorvostan sok ágában nagymértékben gyarapodott és ez a gyakorlat terén is haladást hozott. Könyvünk céljának megfelelően elsősorban erre az utóbbira voltunk tekintettel, de még így is igen lényegesen bővült ez a kiadás. Számos fejezetnek alapos átdolgozása vált szükségessé, s ezenkívül új fejezetekben részben az előbbi kiadásnak hiányait pótoltuk, részben pedig olyan betegségeket tárgyaltunk, amelyekről ismereteink az utóbbi években gyarapodtak vagy amelyeknek részletesebb ismertetése azért vált szükségessé, mert e betegségek most gyakrabban fordulnak elő. E mellett csak röviden tárgyalhattuk az inkább elméleti vonatkozásokat; hipotéziseket és teóriákat csak ott említünk,, ahol azok a megértést, a tanulást valóban előmozdítják.
Alapos átdolgozásra szorult a fertőzőbetegségek fejezete, ismertetni kellett a különböző védőoltásokat, a skarlát kórokát illető kutatásokat, a tuberkulózis patogenezisére vonatkozó újabb vizsgálatokat, a szifilis gyógyításának újabb eljárásait stb. Az anyagcserebetegségek közül a diabetesz fejezete az insulin-kezelés kapcsán lényegesen bővült és átalakult, de tekintetbe vettük a diabetes insipidus-ra vonatkozó újabb kutatások eredményét, továbbá a vitaminok-nak jelentőségét is. Vissza