Megalázottak és megszomoritottak I-II.

Előszó

Kegyetlen talentumnak nevezte el Michájlovszkij kritikus Dosztojevszkijt s azóta ilyennek ismerik az orosz irodalomban.
Találóbban nem lehetne jellemezni. Meggyötör, megkínoz s amikor már csaknem a kétségbeesés szélére kerget a sok valódi és költött bűn kiméletlen feltárásával, akkor a keresztény szó vigaszával s az evangéliumhirdette szeretettel engesztel ki bennünket.
Dosztojevszkij a világirodalom egyik legérdekesebb alakja. Sohase fogjuk megismerni, sohase fogunk belepillantani a lelkébe. Kiméletlenül belevilágít mások lelkének az örvényeibe, egy érzés, egy gondolat se marad rejtve előtte, de a saját énjét a legzavarosabb ellenmondások közé rejti. Lélektani rejtély és erkölcsi probléma volt kortársai előtt s az marad az utókor szemében is. Egyforma mértékben volt meg benne az isteni és a démoni elem. Nem irodalmi póz volt ez nála, hanem részben veleszületett s részben a sors csapásai folytán kijegecesedett természete és éppen ebben különbözik leginkább Wildetől s főleg Nietzschetől. Ezek tudatosan s szándékosan harcoltak az Istennel s az Isten ellen, míg Dosztojevszkijnél ez a harc az ő természetének a folyománya volt, e nélkül nem tudott élni s alkotni. Akár angyalt, akár démont kellett rajzolnia, a saját lelkébe nézett. Kiméletlenül rámutatott az emberben az állatra s ugyanakkor az isteni szikrát is fölfedezte benne. Sohasem fogjuk megismerni és sohasem fogjuk elfeledni, mert hatása alól senki se vonhatja ki magát, aki megismerkedett vele. A halálból tért vissza az életbe s talán ez magyarázza meg a természetét s írói sajátosságát. Olyat vett észre talán, ami rejtve van az élők szemei elől, de amit ő, a majdnem halott, megpillanthatott, amikor a földöntúli tájak felé röpdösött a lelke. Az életre való visszarántása fordulópontot jelent nemcsak életében, de munkásságában is. Ennek a szomorú élménynek a hatása alatt tragikus sorsok írójává, az emberi lélek búvárává s az evangéliumi igazság hirdetőjévé lett. A halálból való visszatérése után írt művei csaknem megannyija, egyes megrázó tragédiák s ilyen tragédia a száműzetése után írt első nagyobb regénye is. Vissza