Előszó | 3 |
Rövidítések jegyzéke | 7 |
Általános rész. Szervezeti kérdések | |
A döntőbizottsági rendszer történeti kialakulása | 21 |
Rómaijogi arbitrium, választottbíróság, döntőbíróságszerű szervek | 21 |
A döntőbizottságok kialakulása politikai és gazdasági előfeltételei | 25 |
Egyeztető bizottságok létrehozása. Szállítási Szerződések Döntőbizottsága | 28 |
Az egyeztető bizottság és a szállítási szerződési döntőbizottság összevonása egységes döntöbizottsággá | 36 |
A helyi döntőbizottságok kialakulása, a döntőbizottsági rendszer bővülése. Az első átfogó jogszabály a 207/1951. M. T. sz rendelet | 40 |
A döntőbizottsági szervezet és eljárás kikristályosodása | 45 |
A szovjet döntőbírósági rendszer kialakulása | 48 |
Döntőbíróságok a szocialista államokban | 51 |
Bírósági és államigazgatási hatósági elemek szerepe a döntőbizottság kialakulásában | 64 |
A döntőbizottságok szerepe és feladatai a népgazdaságban | |
A döntőbizottság tevékenysége általában | 67 |
Szerződések létrehozása | 70 |
Szerződések módosítása | 79 |
Szignalizálás | 81 |
Szállítási alapfeltételek megalkotása | 82 |
A vállalati együttműködés segítése | 82 |
A vagyoni viták eldöntése | 84 |
A döntőbíráskodás eszmei tartalma és feladatai | 86 |
A külföldi jogszabályok és nézetek áttekintése | 88 |
A döntőbizottsági munkamódszer különös létjogosultsága, fogalma | 94 |
Szorosabb értelemben vett perrendi munkamódszerek | 97 |
Államigazgatási jellegű munkamódszerek | 99 |
Döntőbírósági munkamódszerek a szocialista államokban | 101 |
A döntőbizottságok helye az állami szervek rendszerében | 106 |
A rendszerbeli elhelyezés normatív alapjai és jelentősége | 106 |
A döntőbizottság tevékenysége és tényleges szervezeti helye mint vizsgálati szempontok. A döntőbizottság jogállásának forása | 109 |
A szocialista államok normatív megoldásai és nézetei | 113 |
Egyéb tagozódási szempontok | 116 |
A döntőbizottságok viszonya egyéb állami szervekhez | 121 |
Szocialista szervezetek közötti vagyoni vitákat eldöntő egyéb szervek | 130 |
A döntőbizottsági rendszer | 136 |
A rendszer ismérvei általában. A magyar döntőbizottsági rendszer | 136 |
A külföldi döntőbírósági rendszerek | 141 |
A magyar döntőbizottsági rendszer bírálata | 151 |
A döntőbizottságok szervezeti felépítése | 156 |
A döntőbizottsági szervezet fogalma | 156 |
Munkamegosztás az egyes döntőbizottságoknál | 158 |
A döntőbizottsági közszolgálat személyi vonatkozásai | 164 |
A szocialista államok döntőbíróságainak szervezete | 166 |
Szervezeti alapelvek | 176 |
A szervezeti alapelvek jelentősége a döntőbíráskodásban | 176 |
Kapcsoltság a képviseleti-testületi szervekhez. Centrális irányítottság. Szocialista demokratizmus és megelőzés elve. A döntőbíró személyes felelőssége, illetve az irányítottság és az egyéni alkotó tevékenység összekapcsolása (függőség-függetlenség) | 178 |
Szervezeti elvek a szocialista országokban | 184 |
A Központi Döntőbizottság irányító és ellenőrző tevékenysége | 186 |
Az irányító és ellenőrző tevékenység általában | 186 |
Szervezeti-igazgatási tevékenység | 186 |
Eljárásjogi irányítás | 188 |
Jogegység biztosítása. Felügyelet, ellenőrzés | 189 |
Irányítás és ellenőrzés a baráti országokban | 192 |
A döntőbizottsági szervezet és eljárás jogának forrásai | 197 |
Közvetett és közvetlen jogforrások | 197 |
Értelmezési források | 199 |
A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása | 204 |
A külföldi jogforrások áttekintése | 207 |
A kodifikációs megoldások történeti és összehasonlító egybevetése | 212 |
A döntőbizottsági szervezet és eljárás jogának helye a jogrendszerben | 215 |
Elhatárolás | 215 |
A szervezeti jog helye a jogrendszerben | 217 |
Az eljárási jog | 218 |
Az eljárási jog helye a jogrendszerben | 220 |
Külföldi álláspontok | 223 |
Eljárási jog | |
A döntőbizottsági eljárás alapelvei | 229 |
Az eljárási alapelvek általában, összefüggések a szervezeti alapelvekkel | 229 |
A jóhiszemű eljárás elve | 231 |
A felek egyenjogúságának elve | 236 |
Az officialitás elve és a felek rendelkezése | 239 |
A tárgyalási elv | 244 |
A szóbeliség elve | 246 |
A közvetlenség elve | 249 |
A gyorsaság elve. Gazdaságosság és perökonómia | 251 |
A kényszer és a meggyőzés összehangolása | 255 |
Az eljárási alapelvek a szocialista államokban | 258 |
A döntőbizottsági eljárás fogalma | 263 |
Elhatárolás a polgári eljárástól és az államigazgatási eljárástól. A döntőbizottsági eljárás fogalma | 263 |
Az eljárás mint tevékenység | 265 |
Az eljárás alanyai | 266 |
Az eljárás tárgya és célja | 267 |
Az eljárás formája. Eljárási jogosultságok és kötelességek | 269 |
A döntőbizottsági eljárásjog és szocialista jellege | 272 |
Az eljárás fogalma és sajátságai a szocialista államokban | 273 |
Hatáskör és illetékesség | 275 |
A hatásköri és illetékességi rendezés jelentősége | 275 |
Hatáskör tágabb értelemben (döntőbizottsági útra tartozó ügyek) | 277 |
A döntőbizottsági útra nem tartozó viták fóruma. Hatásköri ütközések döntőbizottságok és egyéb szervek között | 291 |
Hatáskör szűkebb értelemben | 294 |
Az illetékesség | 302 |
Hatásköri és illetékességi viták | 304 |
Az eljárás tárgyának értéke | 305 |
A külföldi szabályozások sajátosságai | 308 |
A döntőbizottsági eljárás felei és egyéb résztvevői. A képviselet | 312 |
A fél fogalma általában. Potenciális és materiális fél | 312 |
Perbeli jogképesség és cselekvőképesség | 319 |
Processuális fél. Felperes, alperes. Az eljárás egyéb résztvevői | 321 |
Az ügyész | 324 |
Pertársaság. Szavatos | 325 |
A képviselet | 328 |
A döntőbizottsági eljárás szakaszai | 337 |
Az eljárás tárgyi határai | 337 |
A keresetindítási kötelesség | 339 |
Az eljárás szakaszai | 347 |
A keresetindítást megelőző eljárás | 349 |
Általános jellemzés | 349 |
A felmerült vita döntőbizottsági eljárás nélkül történő elintézésének megkísérlése | 350 |
Pretenciós eljárás a baráti államokban | 355 |
Szállítási alapfeltételek előkészítése | 357 |
Egyéb előzetes eljárások | 357 |
A keresetindítási szakasz | 362 |
A kereset fogalma | 362 |
A keresetek fajai | 363 |
Az eljárás megindítása keresetlevél alapján | 365 |
A keresetlevél és kellékei | 367 |
A keresethalmazat és a viszontkereset | 371 |
A keresetlevél benyújtásának hatálya | 373 |
Az eljárás megindítása hivatalból | 374 |
A keresetlevél alapján tehető intézkedések | 379 |
A döntőbizottság előkészítő tevékenysége | 381 |
A felek előkészítő tevékenysége | 386 |
A tárgyalási szakasz | 388 |
A tárgyalás fogalma | 388 |
A tárgyalás lefolyása | 389 |
A jegyzőkönyv | 397 |
A bizonyítás | 400 |
A bizonyítás fogalma | 400 |
A bizonyítás jellemző vonásai | 402 |
A bizonyítás tárgya | 408 |
Bizonyítási eszközök | 412 |
A bizonyítási eljárás | 421 |
A bizonyítás szabályozása a szocialista államok jogaiban | 424 |
Határozat és a határozattal kapcsolatos intézkedések | 425 |
A határozat fogalma | 425 |
A döntések fajai | 427 |
A határozat keretei. A res iudicata | 434 |
A határozat szövege és tartalma | 440 |
A határozathozatal. Kijavítás, kiegészítés | 452 |
A jogerő | 457 |
Egyezség | 461 |
A szignalizáció | 466 |
A szignalizáció intézményének kialakulása | 466 |
A szignalizáció fogalma és tárgya | 469 |
A szignalizáció fajai | 474 |
A szignalizációs eljárás | 476 |
A szignalizáció helye az eljárásjog rendszerében | 483 |
Szignalizáció a szocialista államok jogaiban | 484 |
A végrehajtás | 487 |
A végrehajtási eljárás viszonya a döntőbizottsági eljáráshoz mint egészhez. A döntőbizottsági végrehajtás fogalma | 487 |
A végrehajtás felfüggesztése | 494 |
A végrehajtás szabályozása a szocialista államok jogaiban | 497 |
Jogorvoslat és felügyelet | 497 |
A felülvizsgálat fogalma | 494 |
A felülvizsgálat alapjai (felülvizsgálati causák) | 501 |
Felülvizsgálás kizártsága | 504 |
Felülvizsgálati fórum | 507 |
Felülvizsgálati eljárás | 510 |
A felülvizsgálati határozat | 515 |
Felügyeleti eljárás | 521 |
Jogorvoslati és felügyeleti rendszer a szocialista államokban | 527 |
A felhasznált irodalom jegyzéke | 535 |