Mérlegképes továbbképzés 2006.
Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének oktatási anyaga 2006./Államháztartási szakterület
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tisztelt Hallgatók!
Tisztelt Oktatók!
A könyvviteli szolgáltatást végzőknek - ideértve a mérlegképes könyvelőket, illetve a nem kamarai tag okleveles könyvvizsgálókat is - hasonlóan az elmúlt...
Tovább
Előszó
Tisztelt Hallgatók!
Tisztelt Oktatók!
A könyvviteli szolgáltatást végzőknek - ideértve a mérlegképes könyvelőket, illetve a nem kamarai tag okleveles könyvvizsgálókat is - hasonlóan az elmúlt évekhez, 2006-ben is kötelező továbbképzésen kell részt venniük. A szakmai továbbképzés anyagát az Országos Számviteli Bizottság és a különböző szakmai szervezetek bevonásával a pénzügyminiszter határozta meg. A szakmai továbbképzés anyagának kialakítása során a könyvviteli szolgáltatást végzők szakterületeinek eltérő igényei figyelembevételre kerültek, így kisebb vagy nagyobb mértékben eltérő a vállalkozási, a pénzintézeti, a non-profit, illetve az államháztartási szakterület részére kialakított tematika.
Ez a könyv az államháztartási szakterületen könyvviteli szolgáltatást végzők tematikája alapján került kidolgozásra. Feldolgozásra kerültek benne a számviteli törvény, az államháztartási számviteli kormányrendelet változásai, tematikus anyagként a források számvitelével kapcsolatos sajátosságok. A könyv második részében a számviteli területekhez kapcsolódó jogterületek ismertetéseként 2006- ben az államháztartási gazdálkodási jogszabályok változásai, az adózással kapcsolatos változások közül az áfa, a személyi jövedelemadó, illetve az Art. módosuló előírásai kerültek kiemelésre. A vállalkozási szakterülethez hasonlóan feldolgozásra került a vesztegetés, korrupció témaköre, illetve a gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló új törvények előírásai is.
Az államháztartási szakterület tematikának megfelelően készült írásos oktatási anyag célja, hogy segítse a továbbképzés ideje alatt mind az oktatók, mind a résztvevők számára a benne szereplő témakörök könnyebb feldolgozását, illetve a továbbképzést követően a munkavégzés során, mint kézikönyv a felmerülő gyakorlati problémák megoldásához segítséget nyújtson. A tananyag szerzői részt vettek a tematika összeállításában és gyakorlattal rendelkeznek az oktatás és a tananyagkészítés területén is. A vállalkozási szakterületre vonatkozó továbbképzési anyag feldolgozását a Kiadó külön könyvben szerepelteti, címe: Mérlegképes továbbképzés 2006. Vállalkozási szakterület.
A könyv a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja által szervezett továbbképzésekhez készített tananyag, mivel a kiadvány teljes mértékben lefedi a központi tematika témaköreit, ezért bármely más oktatásszervező intézmény által szervezett kurzuson is használható és hasznosítható.
A könyv készítői és kiadója jó munkát kívánva remélik, hogy hasznos és a gyakorlatban felhasználható ismeretek feldolgozását, megvitatását segítik az oktatási segédlettel.
Budapest, 2006. szeptember hó
A szerzők
A kiadó
Vissza
Tartalom
BEVEZETŐ 3
TARTALOMJEGYZÉK 5
RÖVIDÍTÉSEK, ÉRTELMEZÉSEK 11
FORRÁSMUNKÁK 15
Államháztartási szakterület
1. Aktuális számviteli kérdések 17
1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása (LFI) 17
1.1.1. A törvénymódosítás indoka, hatályba lépése 17
1.1.2. Az államháztartás szervezetei által a számviteli törvény változásaiból
nem alkalmazott előírások 18
1.1.3. Az államháztartás szervezetei által a számviteli törvény
változásaiból alkalmazott előírások 18
1.2. Az államháztartási számviteli kormányrendelet módosítása (LFI) 20
1.2.1. A módosítás célja, indoka 20
1.2.2. A számviteli törvény rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos változások 22
1.2.3. Az értelmező rendelkezések és fogalmak pontosítása 23
1.2.4. Beszámolási kötelezettség változása 23
1.2.5. A számviteli politika változásai 25
1.2.6. A mérlegtételek tartalmának változása 26
1.2.6.1. Immateriális javak, tárgyi eszközök 26
1.2.6.2. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök 30
1.2.6.3. Készletek 32
1.2.6.4. Követelések 33
1.2.6.5. Pénzeszközök 33
1.2.6.6. Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások 34
1.2.6.7. Saját tőke 35
1.2.6.8. Kötelezettségek 36
1.2.7. Az értékelési szabályok változása 36
1.2.8. Könyvvezetési szabályok változása 38
1.2.8.1. Az új bevételi/kiadási jogcímek szerinti könyvvezetés 38
1.2.8.1.1. A bevételi struktúra elemei 39
1.2.8.1.2. A kiadási struktúra elemei 50
1.2.8.2. Finanszírozási kiadások és bevételek elszámolása 59
1.2.8.3. Az EU-s támogatások könyvvezetésének változása 60
1.2.8.4. A zárolt előirányzatok és az államháztartási tartalék elszámolása 67
1.2.8.5. A zárlathoz és a mérlegjelentéshez kapcsolódó pontosítások 68
1.2.8.6. Egyéb pontosítások 69
1.2.8.6.1. A személyi juttatások kiadásainak új elszámolási jogcímei 69
1.2.8.6.2. A szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítás pénzbeli juttatásai 71
1.2.8.6.3. A 0 számlaosztályt érintő pontosítások 71
1.2.9. A költségvetési beszámoló egyes részeinek változása 72
1.2.10. Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló részeinek változása 79
1.2.11. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem 80
1.3. A források számvitele 82
1.3.1. A saját tőke elszámolása (LFI) 82
1.3.1.1. A saját tőke általános jellemzői 82
1.3.1.1.1. Induló tőke 85
1.3.1.1.2. Tőkeváltozás 87
1.3.1.1.3. Értékelési tartalék 88
1.3.1.2. A saját tőke elemeinek értékelése 90
1.3.1.3. A saját tőke főkönyvi elszámolása 91
1.3.1.3.1. A saját tőke főkönyvi számláinak tagolása 91
1.3.1.3.2. A saját tőke elemeinek nyitása, zárása 92
1.3.1.3.3. Az induló tőke főkönyvi elszámolása 93
1.3.1.3.4. A tőkeváltozások főkönyvi elszámolása 94
1.3.1.3.5. Az értékelési tartalék főkönyvi elszámolása 107
1.3.1.3.6. A saját tőkéhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás 108
1.3.1.3.7. A saját tőke leltározása 109
1.3.1.3.8. A saját tőke elemzése 110
1.3.1.4. Saját tőke az éves költségvetési beszámolóban 111
1.3.1.5. Saját tőke a szabályzatokban 113
1.3.1.5.1. Számviteli politika 113
1.3.1.5.2. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata 114
1.3.1.5.3. A saját tőke az értékelési szabályzatban 115
1.3.1.5.4. Saját tőke a számlarendben 116
1.3.1.6. Saját tőke a negyedéves mérlegjelentésben 116
1.3.2. A tartalékok elszámolása (DJ-né) 118
1.3.2.1. A tartalékok általános jellemzői 118
1.3.2.1.1. A tartalékok fogalma 118
1.3.2.1.2. A tartalékok csoportosítása, jellemzői 118
1.3.2.1.3. A tartalékok értékelése 119
1.3.2.2. A tartalékok számvitele 120
1.3.2.2.1. A tartalékok mérlegbeni megjelenítése 120
1.3.2.2.2. Tartalékok képzése és főkönyvi elszámolása 123
1.3.2.2.3. Az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány jóváhagyása 145
1.3.2.3. Tartalékok a negyedéves mérlegjelentésben 148
1.3.2.4. Tartalékok az éves költségvetési beszámolóban 149
1.3.2.4.1. Tartalékok a könyvviteli mérlegben 149
1.3.2.4.2. A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás
illetve az eredmény-kimutatás összeállítása 150
1.3.2.4.3. Tartalékok kapcsolata a pénzforgalmi jelentéssel 155
1.3.2.4.4. Tartalékok a kiegészítő mellékletben 160
1.3.2.5. Tartalékok a szabályzatokban 161
1.3.2.5.1. Tartalékok a számviteli politikában 161
1.3.2.5.2. Tartalékok a leltározási és leltárkészítési szabályzatban 161
1.3.2.5.3. Tartalékok az értékelési szabályzatban 162
1.3.2.5.4. Tartalékok az önköltségszámítási szabályzatban 162
1.3.2.5.5. Tartalékok a számlarendben 162
1.3.2.6. Gyakorló feladatok a tartalékok elszámolására 163
1.3.3. A kötelezettségek elszámolása (SzJ-né) 171
1.3.3.1. A kötelezettségek általános jellemzői 171
1.3.3.1.1. A kötelezettségek fogalma 171
1.3.3.1.2. A kötelezettségek csoportosítása, jellemzői (LFI) 172
1.3.3.1.3. A kötelezettségek kimutatásának feltételei 177
1.3.3.1.4. A kötelezettségek bekerülési értéke 177
1.3.3.2. A kötelezettségek számvitele 180
1.3.3.2.1. A kötelezettségek fajtái 180
1.3.3.2.1.1. A kötelezettségek mérlegbeni megjelenítése 180
1.3.3.2.1.2. Az egyes mérlegtételek legfontosabb változásai 183
1.3.3.2.2. A kötelezettségek állományváltozásai 184
1.3.3.2.2.1. Hitelek, kötvénykibocsátások, kapott kölcsönök állományváltozásai 184
1.3.3.2.2.2. Egyéb hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozásai 190
1.3.3.2.2.3. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 194
1.3.3.2.2.4. Külföldi pénzértékre szóló (devizás) kötelezettségek
évközi elszámolása 199
1.3.3.2.2.5. Függő kötelezettségek elszámolása 200
1.3.3.2.3. A kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelése 201
1.3.3.2.4. A kötelezettségek zárlata, zárása és leltározása 203
1.3.3.3. A kötelezettségvállalások könyvvezetésének sajátosságai 204
1.3.3.3.1. A kötelezettségvállalások fogalma, eltérése a kötelezettségektől 204
1.3.3.3.2. Az előirányzatok, a kiadások és a kötelezettségvállalások összefüggései 205
1.3.3.3.3. A kötelezettségvállalások évközi és év végi elszámolása 207
1.3.3.3.4. A következő évben a kötelezettségvállalás számlák nyitása 209
1.3.3.4. A kötelezettség a negyedéves mérlegjelentésben 210
1.3.3.5. A kötelezettségek az éves költségvetési beszámolóban 213
1.3.3.5.1. Kötelezettségek a könyvviteli mérlegben 213
1.3.3.5.2. A kötelezettségek kapcsolata az előirányzat-maradvány kimutatással, a pénzmaradvány-kimutatással, illetve az eredmény-kimutatással 213
1.3.3.5.3. Kötelezettségek a pénzforgalmi jelentésben 215
1.3.3.5.4. Kötelezettségek a kiegészítő mellékletben 215
1.3.3.6. Kötelezettségek a szabályzatokban 218
1.3.3.6.1. Kötelezettségek a számviteli politikában 218
1.3.3.6.2. Kötelezettségek az értékelési szabályzatban 218
1.3.3.6.3. Kötelezettségek a számlarendben 219
2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai 221
2.1. Az államháztartási gazdálkodási jogszabályok (NGy-né) 221
2.1.1. A gazdálkodással kapcsolatos változások 221
2.1.1.1. A központi költségvetés egyensúlyi helyzetét érintő intézkedések 221
2.1.1.2. Bevételi struktúra változása 222
2.1.1.3. Egyéb szabályváltozások a központi költségvetési szerveknél 224
2.1.1.4. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő módosítások 230
2.1.1.5. Elkülönített alapokat érintő változások 231
2.1.2. Az önkormányzati alrendszert érintő változások 232
2.1.2.1. Önkormányzatok tevékenysége, gazdálkodása(GA) 232
2.1.2.2. Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása 234
2.1.2.2.1. A vagyonkezelői jog tartalma, általános szabályai 234
2.1.2.2.2. A vagyonkezelői jog megszerzése és megszüntetése 236
2.1.2.2.3. A vagyonkezelő jogai és kötelezettségei 238
2.4.2.2.4. A vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzés 239
2.1.2.3. Az önkormányzatok belső ellenőrzése 239
2.1.2.4. Az Ámr. 2005. december végén történt módosításával
a helyi önkormányzatokat is érinti néhány fontosabb változás 242
2.1.2.5. A többcélú kistérségi társulások (PG-HV) 242
2.1.2.5.1. A többcélú kistérségi társulások pénzügyi ösztönző
rendszerének kialakítása 242
2.1.2.5.2. Az egyes közszolgáltatási feladatok szervezésének lehetőségei
a 2006. évi támogatási rendszer tükrében 254
2.1.2.5.3. A munkaszervezettel, Társulás gazdálkodásának alapelveivel
kapcsolatos tudnivalók 265
2.1.2.5.4. A többcélú kistérségi társulások jövőképe 266
2.1.2.5.5. Többcélú kistérségi társulásokat érintő változások az Ámr.-ben (GA) 267
2.2. Adózással kapcsolatos változások 269
2.2.1. Általános forgalmi adó változása(NP) 269
2.2.1.1. A költségvetési szervek adóalanyisága 269
2.2.1.2. Adómértékek változása 270
2.2.1.3. Hulladék kereskedelem 271
2.2.1.4. Kivetéses áfa motorkerékpárra 273
2.2.1.5. Közvetett vámjogi képviselő 273
2.2.1.6. A termékimportra vonatkozó új szabályok, az import adójogi megbízott 273
2.2.1.7. Az államháztartási támogatás 275
2.2.1.8. Egyéb pontosítások 277
2.2.1.8.1. Vevői készlet 277
2.2.1.8.2. Áfa raktár 278
2.2.1.9. Közösségen belüli ügyletek 278
2.2.1.9.1. Közösségi termékértékesítés és beszerzés 278
2.2.1.9.2. Szolgáltatásnyújtás 279
2.2.1.10. Az előzetesen felszámított adó megosztása 281
2.2.1.11. Számla, számlázás 282
2.2.2. Személyi jövedelemadó (LZné) 283
2.2.2.1. Adómérték 284
2.2.2.2. Adókedvezmények igénybevétele 284
2.2.2.3. Rendelkezés az adóról 285
2.2.2.4. Adóköteles béren kívüli juttatás 286
2.2.2.5. Adómentes juttatások mértékének emelése 287
2.2.2.6. Adóterhet nem viselő járandóságok körének változása 288
2.2.2.7. Bevételnek, költségnek nem minősülő tételek változása 288
2.2.2.8. Adó, adóelőleg bevallása 288
2.2.2.9. Munkába járás v 289
2.2.2.10. Hivatali, üzleti utazás 289
2.2.2.11. Természetbeni juttatás, reprezentáció 289
2.2.2.12. Az adótábla sávhatárának módosulása 290
2.2.2.13. A magánszemélyek kamatból származó, illetve tőzsdei árfolyamnyereség formájában szerzett jövedelmének adózása 290
2.2.3. Az Art. változása (HL) 291
2.2.3.1. A bevallási, adatszolgáltatási rendszer átalakítása 291
2.2.3.2. Art. és Ket. összehangolása 293
2.2.3.3. Munkáltatói adómegállapítás megszüntetése 294
2.2.3.4. Egyszerűsítés, korszerűsítés 295
2.2.3.5. Egyéb módosítások 298
2.3. A vesztegetés, korrupció (LGy) 300
2.3.1. A Büntető Törvénykönyv rendelkezései 300
2.3.2. Teendők korrupció észlelése esetén 305
3. A gazdasági társaságokról szóló törvény változásai 307
3.1. A gazdasági társaságokról szóló törvény (az új Gt.) változásai ((LGy) 307
3.1.1. Általános megjegyzések és a törvény szerkezete 307
3.1.2. A Gt. általános szabályai (valamennyi társaságra vonatkozó szabályozás) 308
3.1.2.1. Bevezetés 308
3.1.2.2. A non-profit szektor átalakítása 309
3.1.2.3. A Gt. kógenciájának változása 310
3.1.2.4. A társasági szerződés érvénytelensége 311
3.1.2.5. A nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás 312
3.1.2.6. Az előtársaság felelősségi rendszere 312
3.1.2.7. A társasági szerződés módosítása 313
3.1.2.8. A döntéshozatal egyszerűsítése 313
3.1.2.9. A vezető tisztségviselők felelőssége 314
3.1.2.10. A vezető tisztségviselők jogviszonya 315
3.1.2.11. A vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság megbízatásának időtartama 316
3.1.2.12. A könyvvizsgáló megbízatása 316
3.1.2.13. Kisebbségvédelem 316
3.1.2.14. Konszernjogi szabályok megalkotása 317
3.1.3. A Gt. különös szabályai - a korlátolt felelősségű társaság 317
3.1.3.1. A nem pénzbeli hozzájárulás a kft. esetén 317
3.1.3.2. A társaság és a tagok közötti jogviszony 318
3.1.3.3. Az üzletrész átruházása és átszállása - a kft. személyegyesítő és tőkeegyesítő jellegének meghatározása 319
3.1.3.4. Az üzletrész felosztása, bevonása 322
3.1.3.5. A taggyűlés jogköre 323
3.1.3.6. A taggyűlés tartásának megkönnyítése 323
3.1.3.7. A taggyűlés összehívása és a határozatképesség 324
3.1.3.8. A társaság vagyonának védelme - osztalék és osztalékelőleg fizetése 324
3.1.4. A Gt. különös szabályai - a részvénytársaság 325
3.1.4.1. A zártkörűen és a nyilvánosan működő részvénytársaság 325
3.1.4.2. Alapfogalmak 326
3.1.4.3. A részvényes jogainak gyakorlása 327
3.1.4.4. A társaság vagyonának védelme 328
3.2. A cégtörvény (LGy) 329
3.2.1. Általános megjegyzések és a törvény szerkezete 329
3.2.2. A cégjog alapfogalmai 329
3.2.2.1. A cégbíróság és a Cégszolgálat 329
3.2.2.2. A cégekkel kapcsolatos alapfogalmak 330
3.2.2.3. A cégjegyzék és tartalma 332
3.2.3. A cégbejegyzési eljárás (változásbejegyzési eljárás) 332
3.2.3.1. A cégeljárások rendszere 332
3.2.3.2. Az elektronikus cégeljárás sajátosságai 333
3.2.3.3. A papír alapú cégeljárás sajátosságai 333
3.2.3.4. A bejegyzési eljárás folyamata 334
3.2.4. A törvényességi felügyeleti eljárások 334
3.2.4.1. A törvényességi felügyeleti eljárások rendszere 334
3.2.4.2. A törvényességi felügyeleti eljárások általános szabályai 335
3.2.4.3. A különleges törvényességi felügyeleti eljárások 336
3.2.5. A végelszámolás és a vagyonrendezési eljárás 337
3.2.5.1. A végelszámolási eljárás általános szabályai 337
3.2.5.2. Az egyszerűsített végelszámolás 339
3.2.5.3. A kényszer-végelszámolás 340
3.2.5.4. A vagyonrendezési eljárás 340
3.2.6. A záró rendelkezések és a mellékletek 341
3.3. Államháztartási szervezetek egyéb tartós részesedéseinek elszámolása (LFI) 342
3.3.1. A tartós részesedések általános jellemzői 342
3.3.2. Tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapírok értékelése 344
3.3.3. A tulajdoni részesedések főkönyvi elszámolása 348
3.3.4. Feladat az önkormányzat tulajdoni részesedéseinek elszámolására 354
I. számú melléklet: A Gt. eltérést engedő szabályai az állami érdekek
érvényesítése szempontjából 359
II. számú melléklet: A költségvetési szervek által alapított társaságokra
vonatkozó speciális szabályok 362