A világ képes földrajzi atlasza

Fülszöveg

A világ képes földrajzi atlasza az Északi-sarktói a végtelen sztyeppéken, trópusi esőerdőkön és égbe szökő hegyeken át izgalmas föld körüli utazásra invitálja az olvasót. Mesél a „kék bolygó" születéséről, a természet megkapó, avagy éppen hátborzongató jelenségeiről, s az emberekről, akik az évezredek során benépesítették a földgolyót.
Naprendszerünk évmilliárdokkal ezelőtt egy gigantikus csillagközi por- és gázfelhőből keletkezett. A legnagyobb kőzetbolygón, a Földön pokoli forróság tombolt, majd megszületett az ősóceán. E fantasztikus égitest belsejében ma is óriási hőmérséklet uralkodik, s felszínét rendületlenül formálják a földkéreg mozgó kőzetlemezei. Az óceánok medencéi és hátságai, a kontinensek ősföldjei, hegyláncai, kőzetrétegei sok százmillió év történéseiről regélnek. A világtenger titokzatos mélységeiben, a mélytengeri árkokban üvegszivacsok apró rákokat lakmároznak, és háromlábú halak lesnek prédájukra. Az óceánok áramlásai befolyásolják a földrészek klímáját, s az éghajlathoz igazodva a földfelszín talaja, a növényzet és az állatvilág is övezetesen rendeződik. Amikor az északi sarkvidéken -40 °C alá süllyed a hőmérő higanyszála, a bálnák melegebb vizekre vándorolnak, ám a jegesmedve és a rozmár kénytelen a jég hátán megélni. A leghidegebbet a Földön, -89,2 °C-ot az Antarktiszon mérték. Noha a „vén Európa" az óriási kiterjedésű Eurázsia nyugati része, mégis önálló világrésznek számít. Közel kétharmadát termékeny síkságok foglalják el, hegységeinek, dombvidékeinek erdeiben sok az őz, a gímszarvas, a róka, de feltűnik farkas s még barnamedve is. Nyüzsgő világvárosaiban egymást érik a nagy birodalmak korát idéző építmények, ahogy a modern lakó- és irodaházak is. A fejlett európai országok közösségéhez - az Európai Unióhoz - Magyarország 2004-ben csatlakozott. Az Urálon túl, Ázsia egyszerre a felhők fölé nyúló hegyek, sarkvidéki tundrák, sztyeppék, kietlen sivatagok és burjánzó trópusi monszunerdők világa. Egzotikus országai évezredes civilizációk örökségét hordozzák. Kínában él a Föld lakosságának egyötöde, lélekszáma meghaladta az 1,3 milliárdot. Az „indiai szubkontinens" országhatárai vallások szerint rendeződtek a 20. században. A varázslatos Közel-Kelet „fekete aranya" tette mérhetetlenül gazdaggá a Perzsa-öböl áll „emberiség bölcsője" Afrika. A Viktória-tó környékén és Etiópiában kerültek elő emberi maradványok. Az óriási homoksivatag, a Szahara keleti szegélyén lustán hömpölyög a földgolyó leghosszabb folyója, a Nílus. Termékeny völgyében az öntözéses földművelés évezredes múltra tekint vissza, ugyanakkor a legszárazabb világrészen megoldhatatlan gondot okoz a vízhiány. Amerika nyugati partjait a Sziklás-hegység és az Andok vad és lenyűgöző láncai kísérik, a Préri és a Pampák pusztáin lovas pásztorok legeltetik marhacsordáikat. A „Föld tüdeje", a fullasztóan forró Amazonas-medence esőerdeiben örökös félhomály uralkodik. Észak-Amerika hatalmas metropoliszai a jövőt, Latin-Amerikai ősi indián városai a régmúltat idézik. Ősidők tanúi az "ismeretlen déli föld". Ausztrália vörös színben pompázó szigethegyei, s a világűrből is látható a természet káprázatos képződménye, a Nagy-korallzátony. Óceánia számtalan szigetén 12 független állam osztozik, ám az apró csendes-óceáni atollok többsége lakatlan.
A harminc fejezet gazdagon illusztrált térképei végigkalauzolnak a kontinenseket, bepillantást engednek az egyes országok, népek életébe, kultúrájába, s elkísérnek a földteke olyan rejtett zugaiba, ahol még a madár se jár. Az atlasz jól használható az iskolában tanultak összefoglalására és kiegészítésére
Vissza