Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből 1928. IV/1-2.

Előszó

Részlet:

AZ U. N. THRÁK LOVASISTEN PROBLÉMÁJA.
Második közlemény.

Ugyanezen a címen közölt első tanulmányomban nem foglalkoztam az u. n. „lovasistenség"-nek azokkal az emlékeivel, melyeken a főjelenetben két lovas szerepel. Nem foglalkoztam pedig azért, mert ámbár az egy lovasos emlékeken levő ábrázolások egyes részletei vonatkozásokat mu-tatnak a két lovasos emlékek bizonyos csoportján láthatókkal, de - mint az fejtegetéseink során ki fog tűnni - azok az elemek mindkétféle ábrázolásokon csupán adalékok, mindkét helyen kölcsönzések, ugyanazon forrásból származnak, s csak azt bizonyítják, amit egyébként is tudunk, hogy az emlékek keletkezése idejében virágjában volt az alapvonásaikban nagy egyezéseket mutató különböző vallási irányzatok közt az eszméknek és külsőségeknek kölcsönös átvétele. A meggyötört, hitét vesztett emberiség mohó vággyal kereste az üdítő, boldogító forrást; a hívőket hajszoló különböző vallások pedig a számbeli eredmény, tehát hatalmi cél érdekében, bizonyos engedményekre voltak hajlandók. Amit annál könnyebben megtehettek, mert hiszen pontosan körvonalazott dogmái csak egyik-másiknak voltak, liturgiáik pedig ha a részletekben el is tértek, általában és fővonásaikban gyakori egyezést mutattak.
De más a kétféle emlék ábrázolási módjának kiindulási pontja, fejlődése és a kereszténységbe való átmenetele. Az egy lovasoknál láttuk az egész fejlődést a Kr. e. V. századbeli görög síremlékek egyik típusától a keresztyén Szent György ábrázolásokig. Vissza