Dokumentumok - Mosonmagyaróvár 1956

Előszó

Úgy gondolom, hogy az 1956 októberi valóságos történelmi eseménysor felidézésére, szereplőinek megismerésére szükség van, többek között azért is, mert közben belépett két új nemzedék, amelynek tagjaiban már nem hagyott felidézhető, értelmezhető társadalmi - politikai emlékeket a Rákosi korszak vége, az 1956-os forradalom. Az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal foglalkozó történelmi munkák a mai napig csak a nagyobb vidéki központokra koncentrálnak, a kis települések forradalmi eseményeinek kutatása mintha háttérbe szorulna. Célom e kötetben közreadott korabeli dokumentumokkal segíteni a vidék forradalmának és következményeinek - a megtorlásnak és restaurációnak - megismerését. Az 1956. december 12-e körül meghozott rendkívüli jogszabályok új korszakot nyitottak az 1963-as nagy amnesztiáig. Ezen korszak leginkább jogi mezbe öltöztetett formája a statáriális perek megindítása volt. A másik fontos intézménye volt az internálás. 1957 tavaszán megkezdődtek a munkahelyi fegyelmi eljárások. Ha nem is az AVH örököseként, de személyi állományát és funkcióját tekintve utódaként megszerveződött a rendőrség politikai nyomozó osztálya. Beindult az ügyészi gépezet is, már 1957márciusában tömegesen születtek vádemelések 56-os ügyekben. A bíróságoknak az volt a feladatuk, hogy bizonyítsák az előre megszervezett, központilag irányított ellenforradalmat, a „bűnösök" kiválasztásában érvényesítsék a származási szempontokat. E rövid korszak áttekintésében felvázoltakat áll szándékomban Mosonmagyaróvár és a volt járás vonatkozásában e kötetben megjelent dokumentumokon keresztül bemutatni. Ezek a dokumentumok - rendőrségi jelentés, peranyag, pártjelentések, munkahelyi fegyelmik, igazoló jelentések - képezték az alapját, bázisát, a politikai rendőrség, majd az állambiztonsági szolgálat nyilvántartásának. A hatóságok kezében csakis „az ellenforradalom" bizonyítékaiként szolgáltak éppúgy, mint az 1957-ben megjelenő, majd többször újra kiadott „Fehér könyv." Ez az adattár, a város és a járás forradalmi eseményeit, a forradalmi szervezetek megalakulását, intézkedését és tagjainak névsorát, szerepvállalásukat, a felelősségre vonásokat tartalmazza, számos új, eddig ismeretlen, nyilvánosságot nem látott adattal. Talán elérem azt a célomat is, hogy a közreadott dokumentumokat a kutatók forrásanyagként, a történelmi helyzetkép pontosítására használják fel, esetleg új szempontokat adhat a kutatásokhoz. Vissza