1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Dokumentumok a XX. század történetéhez

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 395 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-191-267-1
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 81443. Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Kötetünk kb. 350 dokumentumot tartalmaz az elmúlt 100 év egyetemes és magyar történelméből. Tanár és muzeológus szerkesztői arra törekedtek, hogy a XX. század minden jellemző vonása tanulmányozható legyen. A gyűjtemény idézi a század történelmét formáló szerződéseket, a kor emberének életét befolyásoló legfontosabb törvények, rendeletek szövegét, a közvéleményt alakító újságcikkeket, a fontos eseményekről tudósító híradásokat, jelentéseket. Levelek, naplórészletek, visszaemlékezések segítségével szót kapnak a történelem főszereplői és elszenvedői. A válogatásban 20 karikatúra is szerepel a század különböző időszakaiból - ezek értelmezése rendkívül érdekes és tanulságos feladat. A második világháborút követő időszak, sőt a kétpólusú világrend felbomlása és a magyarországi rendszerváltozás is jól dokumentált a kötetben. A források megértését, jelentőségének felismerését kérdések segítik. A kritikus szemléletű ember igényli, hogy a múlt megismerésének alapját források, dokumentumok... Tovább

Fülszöveg

Kötetünk kb. 350 dokumentumot tartalmaz az elmúlt 100 év egyetemes és magyar történelméből. Tanár és muzeológus szerkesztői arra törekedtek, hogy a XX. század minden jellemző vonása tanulmányozható legyen. A gyűjtemény idézi a század történelmét formáló szerződéseket, a kor emberének életét befolyásoló legfontosabb törvények, rendeletek szövegét, a közvéleményt alakító újságcikkeket, a fontos eseményekről tudósító híradásokat, jelentéseket. Levelek, naplórészletek, visszaemlékezések segítségével szót kapnak a történelem főszereplői és elszenvedői. A válogatásban 20 karikatúra is szerepel a század különböző időszakaiból - ezek értelmezése rendkívül érdekes és tanulságos feladat. A második világháborút követő időszak, sőt a kétpólusú világrend felbomlása és a magyarországi rendszerváltozás is jól dokumentált a kötetben. A források megértését, jelentőségének felismerését kérdések segítik. A kritikus szemléletű ember igényli, hogy a múlt megismerésének alapját források, dokumentumok jelentsék. Nincs érdekesebb és értékesebb, mint ezek alapján, önállóan megfogalmazni a tanulságokat múltunkról. Ehhez kínál bőséges nyersanyagot kötetünk, amely jól használható a középiskolai történelemórákon, az érettségire, felvételire való felkészülésben, és minden történelem iránt érdeklődő számára hasznos olvasmány. Vissza

Tartalom

L Az első világháború és a forradalmak 5
1. Bethmann-Hollweg kancellár emlékeztetője Németország
háborús céljairól (1914) 5
2. Krieg und Sieg! (Karikatúra korabeli képeslapon) 7
3. A háború mindennapjai, 1915. Stefan Zweig: Búcsú a tegnaptól 8
4. Lenin 9
5. Lenin: Állam és forradalom 10
6. A háború mindennapjai, 1917.
Dávid Lloyd George az angliai élelmiszerhiányról 11
7. Oroszország a polgári forradalom előtt (1917. március) 13
8. Az első orosz koalíciós ideiglenes kormány programnyilatkozata
(1917. május 5.) 14
9. A bolsevik hatalomátvétel (1917. november 7.) 16
10. Thomas Woodrow Wilson 14 pontja.
(Az amerikai elnök 1918. január 8-i üzenete a Kongresszushoz) 18
11. A Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya (1919. április 28.) 20
12. A német békeszerződés. Részlet (1919. június 28.) 22
13. Szerződés Csehszlovákia függetlenségének elismeréséről
és a kisebbségek védelméről (1919. szeptember 10.) 26
II. Az első világháború és a forradalmak Magyarországon 28
1. Készülődés a háborúra Magyarországon: A „kivételes törvények" (1912) 28
2. A Monarchia demarsa (az Osztrák-Magyar Monarchia
ultimátuma Szerbiának) 29
3. A Monarchia közös minisztertanácsának jegyzőkönyvei
1914 júliusában 30
a) A minisztertanács jegyzőkönyvéhez csatolt, Ferenc Józsefhez intézett
bizalmas külügyminiszteri jelentés. Bécs, 1914. július 30
b) A minisztertanács határozata. Bécs, 1914. július 24 31
4. A háború mindennapjai. Zágoni István tartalékos tüzértiszt leírása
a galíciai frontról, 1915 (Naplórészlet) 31
5. A Sixtus-levél 33
6. Részletek Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül című önéletrajzi írásából
(1918. október-1919. február) 34
a) A függetlenség 34
b) Területvesztés 35
c) A földreform 36
7. Az 1918. évi I. néptörvény 37
8. A földtörvény (az 1919:XVIII. néptörvény) kiskátéja 37
9. Részletek a Tanácsköztársaság rendeleteiből 38
III. A két világháború közötti világ 42
1. Keynes: A béke gazdasági következményei (1920) 42
2. Bevándorlók az Egyesült Államokban:
Sacco és Vanzetti ügye (1920) 43
3. Az új gazdaságpolitika Szovjet-Oroszországban.
Lev Trockij a NEP-ről (1920) 43
4. Védelmi szövetségi szerződés a Román Királyság
és a Csehszlovák Köztársaság között (Bukarest, 1921. április 23.) 44
5. Gandhi: A khádi születése 45
6. Antonio Gramsci: Szocialisták és fasiszták (1921. június 21.) 46
7. A rapallói szerződés (Rapallo, 1922. április 16.) 48
8. Sztálin diktatúrájának kiépülése. Trockij a sztálini frakcióról 49
9. A kultúra és az oktatás kommunista átformálása a Szovjetunióban.
Alexandra Rachmanova: Házasság a vörös viharban (1923) 51
10. Franz von Papén a weimari köztársaságról 52
11. A locarnói konferencia zárójegyzőkönyve (1925. október 16.) 54
12. Az amerikai életforma az 1920-as években 56
13. A gazdaság természetes állapota:
J. M. Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete 57
14. A The Times vezércikke (1931. augusztus 25.) 58
15. A japán-mandzsukuói megállapodás (1932. szeptember 15.) 60
16. Hitler és von Papén egyezkedő tárgyalásai Schröder bankár házában
(1933. január 4.) 60
17. Ausztria válsága: Dollfuss levele Mussolininek (1933. július 22.) 61
18. A diplomáciai kapcsolatok felvétele az Egyesült Államok
és a Szovjetunió között (1933. november 16.) 63
a) Roosevelt levele Litvinov külügyi népbiztoshoz 63
b) Litvinov külügyi népbiztos levele Roosevelthez 63
19. „Most már két kézzel tisztelegnek!" (Karikatúra) 64
20. A fasiszta tízparancsolat 1934-ben 65
21. Az angol-német flottaegyezmény (1935. június 18.) 65
22. A nürnbergi faji törvények (1935. szeptember 15.) 67
23. A francia népfront választási programja (1936. január 9.) 67
24. Az antikomintern paktum (1936. november 25.) 69
25. Visszaemlékezés Madrid védelmére (1937. január 5.) 71
26. Schuschnigg osztrák kancellár felhívása a népszavazás előtt
(1938. március) i 73
27. A müncheni egyezmény (1938. szeptember 29.) 74
28. Hitler létrehozza a Cseh-Morva Protektorátust (1938. március 15.) 76
29. Csehszlovákia széthullása (Karikatúra) 77
30. Hitler külpolitikai elképzelései 78
IV. Magyarország a két világháború között 80
1. A proletárdiktatúra bukása 80
a) Kun Béla véleménye a proletariátusról 80
b) Egy újsághír 80
2. Harry Hill Bandholtz tábornok a román megszállásról
(1919. augusztus 4.-1919. november 14.) 81
3. A különítmények szerepe az antanterők kivonulása után (1919-1920) 83
a) Shvoy Kálmán a különítményekről 83
b) Részlet Prónay Pál naplójából 84
4. Horthy Miklós kormányzóvá választása 85
5. Numerus clausus 87
6.1920:36. tc. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó
rendelkezések 88
7. Választójog, választások a konszolidációs korszak kezdetén
(1919-1922) 89
a) A választójog szabályozása 89
b) Hogyan alkalmazták az ellenzék gyengítésére a választójogi törvényeket? 91
8. A trianoni békediktátum (1920. június 4.) 92
a) Újsághír a békeszerződés aláírásáról 92
b) A nemzet gyásznapja 92
c) Egy hajdani diák visszaemlékezése 93
9. Horthy Miklós tekintélye és a Vitézi Rend 94
a) Horthy tekintélye 94
b) A Vitézi Rend 95 1
10. Az 1921. évi 3. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb
védelméről 95
11. Az államforma kérdése 96
a) TV. Károly nyilatkozata (1918. november 3.) 96
b) IV. Károly király és Horthy Miklós kormányzó találkozása
1921. március 27-én a budai királyi palotában 96
c) A Habsburg-ház harmadik trónfosztása 97
12. Szélsőjobboldali mozgalmak Magyarországon (1918-1921) 98
a) Az ébredők fénykora 98
b, Prónay Pál a MOVÉ-ről 98 I
c) Shvoy Kálmán a titkos társaságokról 99
d) Ellen-szabadkőművesség: Ex 100
13. Harc a titkos társaságok ellen (Karikatúra) 101
14. A Bethlen-Peyer paktum 102
15. A dzsentri 103
16. Klebelsberg Kunó új kultúrpolitikai koncepciója 104
a) A kultusztárca programja (A VKM költségvetési vitáján elmondott beszéd) 104
b) A magyar kultúra jövője 104
c) Indoklás a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját
szolgáló ösztöndíjakról szóló törvényjavaslathoz 105
17. Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik 106
18. Élet az iskolákban Eszenyi László A trianoni nemzedék című könyve
alapján 108
19. Ifjúsági mozgalmak 110
a) A leventemozgalom 110
b) Ravasz László református püspök a cserkészmozgalomról 111
c) Cserkésztalálkozó Gödöllőn (1933. augusztus 2.-augusztus 16.) 111
20. Egy diplomata visszaemlékezése a bethleni konszolidáció kezdeteire 113
21. Agrárválság és munkanélküliség (1929-1933) 114
a) Egy kishaszonbérlő kiadásainak és bevételeinek egyenlege 114
b) A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége a kereskedelemügyi
minisztertől kéri a munkanélküli építőmunkások támogatását 114
c) A kormányzóné nyomorenyhítő akciói 115
d) 527 000 ínséges munkás van a magyar városokban 115
22. Hatalomváltás (Karikatúra) 116
23. Bethlen István gondolatai Gömbösről 116
24. Gúnyrajz Gömbös berlini utazásáról 118
25. Gömbös levele Hitlernek kancellárrá való kinevezése alkalmából
(1933) 119
26. Horthy feljegyzése Hitlernek a fegyverkezés kérdéséről 120
27. Nyilasok és zsidók (Gúnyrajzok a harmincas évek végéről) 121
28. „Magyarország felfedezése" A népi írók szociográfiái 122
a) Nagy Vince a népi írókról 122
b) Szemelvények Kovács Imre A néma forradalom című szociográfiájából 123
29. A Márciusi Front 12 pontja (1937) 125
30. A győri program (1938. március 5.) 126
31. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) 127
32. Gúnyos írások Imrédy Magyar Élet mozgalmáról 128
33. Német kérés Magyarország felé Lengyelország lerohanásakor 130
34. Az 1939: II. tc. a honvédelemről 131
35. Magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződés (1940. december 12.) 132
36. Részlet a minisztertanács 1941. március 28-i ülésének
jegyzőkönyvéből 133
37. Teleki Pál halála 134
a) Teleki Pál búcsúlevele 134
b) Horthy Miklós visszaemlékezése Teleki Pál halálára 134
V. A második világháború 136
1. Hitler és Sztálin levélváltása 1939 augusztusában 136
2. A német-szovjet megnemtámadási szerződés (1939. augusztus 23.) 137
3. A katyni tömeggyilkosság dokumentuma 139
4. Franciaország kapitulál: De Gaulle Párizs feladásáról (1940. június) 141
5. Jelenetek az „angliai csatából" 142
a) Ahonnét a német légitámadások elleni hadműveleteket vezérelték 142
b) A lakosság kártalanítása 143
c) „London helytállt" 143
6. Roosevelt beszéde a japán támadásról (1941. december 8.) 144
7. Joseph Goebbels a sztálingrádi vereségről 146
8. A holocaust 147
9. Anne Frank naplójából: Élet a németek által megszállt Hollandiában 149
10. Hitler beszéde arról, hogy miért folyik a háború 151
11. Angol haditudósítók a normandiai partraszállásról 152
12. Churchill és Sztálin levélváltása a varsói felkelésről
(1944. augusztus) 153
13. De Gaulle Párizs felszabadításának kérdéséről (1944. augusztus 25.) 155
14. A jaltai nyilatkozat (1945. február 11.) 157
15. Németország veresége (1945. május 8.).
Albert Speer Hitler utolsó parancsairól 159
VI. Magyarország a második világháborúban 162
1. Magyarország hadba lépése (1941. június 27.) 162
a) Bárdossy László miniszterelnök számjel-telefonsürgönye
Sztójay Döme berlini magyar követnek (1941. június 27.) 162
b) MTI-jelentés Magyarország hadba lépéséről 162
2. Emlékeztető az 1942. év januárjában Zsabolya-Újvidék területén
elkövetett túlkapásokról 163
3. Részlet Ciano naplójából 164
4. Sajtó a háborúban 165
a) A Sajtóellenőrző Bizottság 1942. évi utasításai 165
b) Kállay Miklós miniszterelnök a sajtóirányításról 166
5. A második magyar hadsereg pusztulása a Donnál
(1943. január-február) 167
a) Egy magyar főtiszt jellemzése a doni frontvonalról 167
b) Jány Gusztáv vezérezredes hadparancsa a 2. magyar hadsereghez
(1943. január 24.) 168
c) Részlet a Minisztertanács 1943. február 23-i ülésének jegyzőkönyvéből 170
6. A német-magyar kapcsolatok 171
a) Feljegyzés Nagy Vilmos honvédelmi miniszter tájékoztatójáról (Részlet) 171
b) Feljegyzés a német-magyar gazdasági kapcsolatokról 171
c) Edmund Veesenmayer jelentése Magyarországról a Külügyi Hivatalnak 172
7. A résztvevők véleménye a szárszói konferenciáról (1943) 173
8. A szövetséges államok és Magyarország között létrejött előzetes
megállapodás (1943. szeptember 9.) 174
9. Veesenmayer jelentése Magyarország politikai helyzetéről és javaslatai
új magyar kormány kinevezésére (1943. december 10.) 175
10. A Német Biztonságügyi Hivatal memorandumtervezete
Magyarország bekebelezésének lehetőségeiről (1944. március 11.) 177
11. Szombathelyi Ferenc vezérezredesnek, a honvéd vezérkar főnökének
feljegyzése a német főhadiszálláson, Klessheimben történt tárgyalásról
(1944. március 20.) 179
12. Feljegyzések Magyarország megszállásáról (1944. március 21.) 180
a) Hóman Bálint feljegyzése a német megszállásról 180
b) Adolf Hitler megbízása dr. Edmund Veesenmayer számára 181
c) Az ország német megszállásának hivatalos bejelentése 181
13. A Magyar Front kiáltványa a magyar nemzethez 182
14. A zsidók deportálásának kezdete 185
15. Horthy Miklós a kiugrási kísérletről 186
16. Szálasi átveszi a hatalmat - nyilasuralom Magyarországon 189
a) Hatalomátvétel a sajtóban és a törvényhozásban 189
b) A nyilasuralom okozta károk mértékéről 191
17. Jelentések a zsidók helyzetéről 1944-1945 fordulóján 192
a) Veesenmayer birodalmi megbízott távirata a külügyminisztériumhoz 192
b) Raoul Wallenberg svéd követségi titkár jelentése a magyar zsidók
helyzetéről 192
c) A pesti gettóban 193
18. A Vörös Hadsereg felhívása (1944. október 27.) 194
19. A szovjet Vörös Hadsereg működése egy magyar író szemével 195
VII. A kétpólusú világrendszer 1945-1990 198
1. Szervezet a világbéke megóvására. Az Egyesült Nemzetek
Alapokmánya (1945. június 26.) 198
2. Churchill fultoni beszéde (1946. március 5.) 201
3. Churchill beszéde a zürichi egyetemen (1946. szeptember 19.) 203
4. Nagy-Britannia hatalmának temetése (Karikatúra) 205
5. A vasfüggönyön túl: Alexandr Szolzsenyicin a szovjet
büntetőtáborokról 205
6. A Truman-elv: Truman üzenete a Kongresszushoz
(1947. március 12.) 207
7. A megbízhatatlan szövetségesek. Milovan Gyilasz
visszaemlékezése egy Sztálinnal folytatott tárgyalásra (1948)...209
8. Az Észak-atlanti Szerződés (1949. április 4.) 211
9. A nyugati világ egy magyar vicclap karikatúráin 213
10. India: Nehru a brit birodalomról 214
11. Izrael állam megalakulása, ahogyan Dávid Ben Gurion látta
(1947-1948) 216
12. Sztálin halála (1953) 217
a) A magyar kommunista vezetés reagálása Sztálin halálára 217
b) Egy orosz költő verse (1962) 219
13. Az afroázsiai országok a nemzetközi politikában.
A bandungi nyilatkozat (1955. április 24.) 220
14. A Varsói Szerződés (1955. május 14.) 222
15. Az osztrák államszerződés (1955. május 15.) 224
16. Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról. Beszámoló
az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén (1956. február 25.) 226
17. Világpolitika 1956 őszén. A szovjet miniszterelnök
Edennek és Mollet-nek címzett levelei 227
18. De Gaulle különös házassága a francia köztársasággal
(Karikatúra) 228
19. A világpolitika alakítói: Willy Brandt Kennedyről 229
20. A kubai válság: Kennedy elnök rádió- és tévébeszéde
(1962. október 23.) 230
21. Prágai tavasz és ősz. Emlékeztető Leonyid Brezsnyev
és Kádár János telefonbeszélgetéséről (1968. június 12.) 231
22. Enyhülés Kelet-Európában. Szerződés a Szovjetunió
és a Német Szövetségi Köztársaság között 233
23. Az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet.
A helsinki záróokmány (1975.) 235
24. A Carter-doktrína: Carter beszéde a Kongresszus ülésén
(1980. január 23.) 239
25. Konrád György Jaltáról és következményeiről 242
26. Fordulat a Szovjetunióban: Gorbacsov és a peresztrojka (1985) 243
27. A német újraegyesülés: a „4+2"-es tárgyalások vége 244
28. Kitekintés I. Francis Fukuyama: A történelem vége? 248
29. Kitekintés II. Sámuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása
és a világrend átalakulása 249
VIII. Magyarország a második világháború után:
A koalíciós időszak és a Rákosi-rendszer 251
1. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja
(Szeged, 1944. december 3.) 251
2. Magyarország hadüzenete a fasiszta Németországnak
(1944. december 28.) 255
3. Fegyverszüneti egyezmény a szövetséges hatalmak
és Magyarország között (1945. január 20.) 256
4. A földreform (1945) 258
5. Küzdelem a Kisgazdapártban 260
6. Párizsi béketárgyalások (1946-1947). Gyöngyösi János külügyminiszter
beszéde a párizsi békeelőkészítő értekezlet plenáris ülésén
(1946. augusztus. 14.) 262
7. Erősödő kommunista nyomás: a Baloldali Blokk 265
8. A németek kitelepítése a rendelkezések tükrében 267
9. A kitelepítettek sorsa 270
a) Kényszermunka 270
b) Interjú egy hazatért kitelepítettél 270
10. A magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény és körülményei
(1946-1947) 272
a) Egy főispán jelentése 272
b) Gyöngyösi János a magyar-szlovák lakosságcseréről 273
c) Igazolvány az áttelepítésre kijelölt csehszlovákiai magyaroknak 275
d) Értesítés az áttelepítésről 276
11. Nagy Ferenc és Rákosi a választójogról (Karikatúra) 277
12. Az MKP és az MSZDP egyesül (1948. június 12.) 278
13. A Szabad Száj jó jósnak bizonyul 279
14. Személyi kultusz a kultúrában 279
a) Részletek korabeli versekből 279
b) A korabeli sajtó a budapesti Városligetben emelt Sztálin-szoborról 280
c) Ideológiai nevelés az iskolában 281
15. A legismertebb koncepciós perek dokumentumai 282
a) A Rajk László ellen indított büntetőeljárás indoklása 282
b) Életfogytiglani fegyházra ítélték Mindszenty Józsefet 283
c) A HÚSÉRT-ügy 284
16. Választási eredmények, amikor már csak a Hazafias Népfront
jelöltjeire lehetett szavazni (1949. május 15.) 285
17. A Magyar Népköztársaság alkotmánya (1949. augusztus 18.) 286
18. Az első ötéves terv 290
19. Karikatúrák a „szocialista építés" első időszakából 292
20. Változás az MDP politikájában. Az 1953. júniusi fordulat 293
a) Bírálat az MDP Központi Vezetőségének ülésén (1953. június 28.) 293
b) Farkas Vladimir az 1953. júniusi fordulatról 295
21. Nagy Imre első miniszterelnöki expozéja 297
22. Az MDP Központi Vezetőségének ülése 1956 tavaszán 300
23. Rákosi Mátyás felmentése 302
24. Rajk László újratemetése 303
a) A jeltelen sír 303
b) „Nem felejtünk!" 304
25. Kormányzati válság 1956 nyarán 305
IX. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Kádár-rendszer és a rendszerváltás Magyarországon 307
1. A forradalom előestéjén 307
a, A Magyar Írószövetség távirata a Lengyel Írószövetségnek 307
b, Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének határozata 307
2. Rádióközlemény az 1956. október 23-iki tüntetésről 309
3. Nagy Imre két rádióbeszéde 310
a, Az 1956. október 24-én elhangzott beszéd 310
b, Az 1956. október 25-én elhangzott beszéd 311
4. Az MDP Központi Vezetőségének nyilatkozata (1956. október 26.) 312
5. Nagy Imre beszéde az egypártrendszer megszüntetéséről 313
6. A szovjet kormány nyilatkozata (1956. október 31.) 314
7. Nagy Imre távirata az ENSZ főtitkárának (1956. november 1.) 316
8. Kádár János rádióbeszéde (1956. november 1.) 316
9. Kiáltványok a szovjet csapatok második támadása után 317
a, Nagy Imre felhívása 317
b, Bibó István kiáltványa a magyar néphez 318
c, A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a magyar néphez 319
10. Marosán György a Kádár-rezsim létrejöttéről 320
11. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja 322
12. A Kádár-kormány első intézkedései 323
13. A magyar értelmiség kiáltványa az ország népéhez 325
14. Kádár János rádióbeszéde Nagy Imréről 326
15. Az Elnöki Tanács 1956. évi 28. számú törvényerejű rendelete a rögtönbíráskodás elrendeléséről 327
16. Egyezmény a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok helyzetéről 328
17. Ítélet Nagy Imre és társai bűnperében 331
18. Az utolsó szó jogán 332
a, Nagy Imre beszéde az ítélethozatal előtt (1958. június 14.) 332
b, Nagy Imre beszéde az ítélethozatal után (1958. június 15.) 333
19. Kádár János a magyarországi szocializmus építéséről 334
20. A törvénysértő perek lezárása 335
21. AZ MSZMP VIII. kongresszusának megállapításai a mezőgazdaságról 336
22. A háztáji gazdaságok szerepe a magyar mezőgazdaságban 338
23. Az MSZMP KB határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról (1966. május 25-27.) 339
24. Paul Lendvai Kádár Jánosról és a Kádár-rendszerről 341
25. Nyitás a turizmus segítségével (1958-1968) 344
26. Harc a reformok körül 345
27. A "három T" a magyar kultúrpolitikában 346
28. Értelmiségi vita a határon túli magyarság helyzetéről és másról a nyolcvanas évek elején 347
a, Csoóri Sándor: Kapaszkodás a megmaradásért (Bevezető Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez) 347
b, Hajdú János: Utószó egy előszóhoz 349
29. Paul Lendvai: A magyar gazdasági csoda 352
30. A "fordulat és reform". Részletek egy tanulmány bevezetőjéből 354
31. Paul Lendvai: Politikai és gazdasági problémák a nyolcvanas években 356
32. Külpolitikai lehetőségek a nyolcvanas években 359
a, Bush amerikai alelnök üzenete 359
b, Horn Gyula a magyar "különútról" 359
c, Pozsgay Imre a magyar vezetők nyugati útjairól 360
33. Belpolitika a nyolcvanas évek mások felében 361
34. Ellenzék és reformkommunisták 362
a, Ellenzéki találkozó Monoron 362
b, Bihari Mihály felszólalása a lakiteleki találkozón (1987. szeptember 27.) 363
c, Az Új Márciusi Front 364
35. Közlemény az MSZMP KB üléséről (1989. február 10-11.) 365
36. A Kádár-éra vége - ahogyan a "rendezők" látták 366
37. Válaszutak, sorompók 368
a, Viták az ellenzéken belül 368
b, A keletnémet menekültek kérdése 369
38. A nemzeti kerekasztal-tárgyalások lezárása 370
39. Konzervatív választási szövetség 372
40. Antall József miniszterelnöki expozéja 372
41. A rendszerváltás utáni első országgyűlés jellemzése 374
42. NATO-bővítés amerikai nézőpontból 375
43. Innen és túl. Az Európai Unió befogadókészsége 377
X. Irodalomjegyzék 381
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem