A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához IV.

1929 októberétől-1939 szeptemberéig

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Szikra Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 271 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"November 1-én a tarjáni szénmedencében sztrájkba lépett 1200 bányász. A sztrájk mindjobban kiterjedt és hamarosan 5000-re nőtt a harcoló bányászproletárok száma, s... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"November 1-én a tarjáni szénmedencében sztrájkba lépett 1200 bányász. A sztrájk mindjobban kiterjedt és hamarosan 5000-re nőtt a harcoló bányászproletárok száma, s forradalmi elszántsággal vívják osztályharcukat a bányakapitalizmus ellen, dacolva csendőrségi terrorral és levetve minden illúziót, amelyet valaha is tápláltak a szociálfasiszták iránt. És ez a tarjáni sztrájk egyik legfontosabb tanulsága. A sztrájkoló tömegek nyíltan visszaverték Peyer-Sztranyavszkyék döntőbíráskodási törekvéseit. Ez az, ami a tarjáni sztrájkot, munkásmozgalmi jelentőségén is túlmenően, a legfontosabb politikai események egyikévé teszi. Először történt Magyarországon, hogy sztrájkoló munkások nagyobb tömegei nyíltan visszautasították Peyerék beavatkozási kísérleteit és nyíltan megmondották, hogy a hatóságok "közbenjárására" sem kíváncsiak." Vissza

Tartalom

A munkásmozgalom fellendülése Magyarországon a gazdasági válság idején. A dolgozó tömegek harca a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével a válságból kivezető forradalmi útért 1929-1933
A párt vezeti a salgótarjáni bányamedence munkásainak bérharcát (1929 november 2 - november vége)5
A "Kommunista" a salgótarjáni bányászsztrájkról (Kommunista, 1929 november végén)5
A Tarján Medence Aknaközi Bizottságának felhívása a bányászokhoz (1929 november)6
Rendőrségi jelentés a bányavidéken folyó kommunista munkáról7
A Szakszervezeti Tanács főtitkárának és a salgótarjáni bánya igazgatójának telefonbeszélgetése (1929 november 1)8
Rendőrségi feljegyzés Peyer Károlynak és az "Új Nemzedék" szerkesztőjének telefonbeszélgetéséről (1929 november 6)8
A bebörtönzött kommunisták harca a fasiszta börtönviszonyok ellen (1929 október 21 - november 7)9
A soproni fegyházban raboskodó kommunisták levele az igazságügyminiszterhez (1929 október 19)9
A "Kommunista" cikke a nagy éhségsztrájkról (Kommunista, 1929 november végén)11
A "Kommunista" az éhjségsztrájk mártírjairól (Kommunista, 1929 november végén)13
A börtönügyi osztály vezetőjének jelentése az igazságügyminiszterhez a kommunisták 18 napig tartó éhségsztrájkjáról14
A börtönügyi osztály vezetője elrendeli Rákosi elvtárs átszállítását a szegedi "Csillag"-börtönbe (1929 november 19)14
A KMP erősödő befolyásáról a munkás kultúr- és sporttömegszervezetekben15
A 100% a munkás-kultúregyesületekben folyó kizárásokról (100%, 1929 december)15
A munkás-kultúrszervezetek tagságának növekedése a tömegek balratolódását jelzi (Új Március, 1930 január-március)15
A Kommunisták Magyarországi Pártja II. kongresszusa (1930 február)17
A II. kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzat17
A Kommunisták Magyarországi Pártja II. kongresszusának felhívása Magyarország dolgozóihoz (Új Március, 1930 május)23
Rendőrségi jelentés a kommunista párt által létrehozott Munkanélküliek Országos Egységbizottságának működéséről (1930 január 24)27
Hivatalos jelentések a falusi dolgozók forradalmi hangulatának erősödéséről27
A kaposvári és székesfehérvári nemzeti munkavédelmi hivatal jelentéséből (1930 április 5)27
A veszprémi főispán biozalmas jelentése a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának az enyingi járás uradalmi munkásai körében folyó kommunista munkáról (1930 április 30)28
Veszprém megye főispánja szigorú intézkedéseket követel a belügyi államtitkártól a mezőgazdasági munások szervezkedésének megakadályozására (1930 június 24)28
A "Kommunista" a Ganz Hajógyár munkásainak sztrájkjáról (Kommunista, 1930 május)29
A Vörös Segély az osztálybíróság elé kerülő kommunisták támogatására hívja fel a dolgozókat (1930 április)30
A "Kommunista" 1930 május 1 tanulságairól (Kommunista, 1930 május)31
A szegedi letartóztatásokkal kapcsolatban a "Kommunista" a konspirációs szabályoka betartására figyelmeztet (Kommunista, 1930 június)34
A kommunista párt harcba szólítja az Egyesült Izzó munkásait az elbocsátások és a tőkés racionalizálás ellen (Kommunista, 1930 június elején)35
A kommunista párt leleplezi a szociáldemokrácia álbaloldali politikáját (Kommunista, 1930 június elején)36
A "Kommunista hírt ad a budapesti dolgozók rokonszenvtüntetéséről a lengyel és magyar bebörtönzött kommunisták mellett (Kommunista, 1930 július elején)38
A KMP szervezi a város és falu dolgozóinak harcos egységfrontját a válság a kapitalista megoldása ellen (Kommunista, 1930 július elején)39
1930 szeptember 141
Rendörségi jelentés a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti vezetők szeptember elsejével kapcsolatos értekezletéről (1930 augusztus 28)41
A "Kommunista" a budapesti munkásság 1930 szeptember 1-i harcáról (Kommunista, 1930 szeptember)43
A Kommunisták Magyarországi Pártja Végrehajtó Bizottságának 6. plénuma 1930 szeptember 1-ről (Kommunista, 1930 október)47
A "Kommunista" a burzsoázia által lepénzelt szociáldemokrata vezetőkről (Kommunista, 1930 október)48
Az adonyi szolgabíró jelentése a belügyminisztériumhoz a kommunista párt röpiratterjesztéséről a falusi dolgozók között (1930 október 7.)49
AZ "Új Március" az újpesti pamutgyári munkásnők sztrájkjáról (Új Március, 1930 október-november)51
A Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának levele a párt tagjaihoz (Kommunista, 1931 április)53
A szegedi rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszterhez a kommunisták szakszervezeti agitációs munkájáról és a kommunista szakszervezeti tagok kizárásáról (1931 április 11)56
A budapesti főkapitányság jelentése a belügyminiszterhez a kommunisták szakszervezeti tagok kizárásáról (1931 április 11)57
Az "Új Március, 1931 július-november)57
Munkáslevél a "Vörös Csepel"-hez a kommunista párt csepeli sejtjének röpiratairól (Vörös Csepel, 1931 augusztus)59
Az "Új Építőmunkás" a sajtószabadságról (Új Építőmunkás, 1931 szeptember 1)59
Részlet a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának a biatorbágyi provokációs merénylettel kapcsolatban a forradalmi világsajtó részére adott nyilatkozatábül (Kommunista, 1931 október)60
A "Kommunista" ünnepi cikke a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 14. évfordulóján (Kommunista, 1931 november)62
A "Kommunista" az újpesti munkanélküliek harcairól (Kommunista, 1931 november)63
A Munkanélküliek Országos Egységbizottsága a munkanélküliek súlyos helyzetének megjavítását követeli a népjóléti minisztertől (1931 december)64
A "Pártmunka" cikke a kádermunkáról (Pártmunka, 1931 december)65
A "Pártmunka" az agitációs és propaganda munka megjavításáról (Pártmunka, 1931 december)66
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a gazdasági válság következményeiről az 1931. évben68
A "Társadalmi Szemle" összefoglalója a magyar munkásmozgalom két évéről (Társadalmi Szemle, 1932 évben)70
A Kommunisták Magyarországi Pártjának és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének röpirata a nőkhöz a munkanélküliek követeléseiről (1932)75
Az "Ellenzéki Munkás" cikke: "Munkáért, kenyérért, felszabadulásért!" (Ellenzéki Munkás, 1932 március)77
A Kommunisták Magyarországi Pártjának harci programmja a falu kizsákmányoltjai számára (1932)79
A fasiszta kormány a szociáldemokrata vezetők segítségével és csendőrsortűzzel fojtja el a tömegek forradalmi megmozdulásait83
Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék leleplezi a szociáldemokrata vezetők és a fasiszta államhatalom együttműködését (1932 április 7)83
A "Kommunista" cikke a nyírturai és balmazújvárosi csendőrsortűz tanulságairól (Kommunista, 1932 május)85
A "Pártmunka" a repülőgyűlésről, mint a nagyüzemi agitációs és szervező munka egyik módszeréről (Pártmunka, 1932 május)87
Rendőrségi jelentés a főkapitánynak kommunista nyomda lefoglalásáról (1932 június 1388
Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék a békésgyulai szövőmunkások sztrájkharcának támogatására hívja fel az újpesti textilmunkásokat (Újpesti Munkás, 1932 július)89
A KMP röplapja a Szovjetunió védelmére (1932)90
A "Pártmunka" a katonák közötti agitáció erősítéséről (Pártmunka, 1932 július)92
A "Vörös Villamos" felhívása a Vörös Segély BSzKRT-csoportjainak megszervezésére (Vörös Villamos, 1932 július)93
A fasiszta államhatalom terrorhadjárata a tömegek forradalmi harcát vezető kommunista párt ellen94
A KMP felhívja a dolgozókat: akadályozzák meg Sallai és Fürst elvtársak meggyilkolását (1932 július 24)94
Haladó értelmiségiek röpirata az ország népéhez Sallai Imre és Fürst Sándor életének megmentése érdekében (1932 július végén)96
A KMP röplapja: "Magyarország proletariátushoz, falusi és városi szegénységéhez!"97
Két gyilkosság (Szabad Nép, 1951 január 14)99
A Kommunisták Magyarországi Pártja szervezi a proletariátus egységfrontját a totális fasizmus előretörése ellen 1933-1935
Harc a proletariátus egységfrontjáért101
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának felhívása az egész világ dolgozóihoz (Új Március, 1933 január - április)101
A Kommunisták Magyarországi Pártjának felhívása a munkássághoz a proletáregységfront megteremtése érdekében (1933 április)103
A munkanélküli tömegek "munkát, kenyeret" követelnek a kormánytól106
Rendőrségi jelentés a fővárosban lezajlott munkanélküli tüntetésekről (1933 február 8)106
Rendőrségi jelentés a pesterzsébeti munkanélküliek tüntetéséről (1933 február 27)107
A kiskunfélegyházi rendőrkapitányság jelentése a pestmegyei főispánhoz az egész Duna-Tisza közére kiterjedő kommunista szervezkedésről (1933 május 21)108
A belügyminiszter feloszlatja az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék befolyása alatt álló osztályharcos ceglédi csoportokat (1933 június 2)110
A Ganz-gyárak munkásainak harca a bedó ellen (1933 július 18-szeptember közepe)111
A Ganz Villamossági Gyár szakszervezeti ellenzékének felhívása az üzem szociáldemokrata munkásaihoz (1933)111
Az "Ellenzéki Munkás" cikke a Ganz-gyári sztrájk lefolyásáról (Ellenzéki Munkás, 1933 október)113
Az "Ellenzéki Munkás" harcra szólítja a magántisztviselőket érdekeik védelmében (Ellenzéki Munkás, 1933 október)116
Az építőmunkások háromhetes sztrájkharca a tőkések és a szakszervezeti bürokraták ellen (1933 július-augusztus)117
Az ellenzék felhívása az építőmunkásokhoz (Új Építőmunkás, 1933 november)117
Az "Új Építőmunkás" Peyerék bérpolitkájáról (Új Építőmunkás, 1933 november)118
"A Munkás" cikke: "Tízezer építőmunkás harca a nagyobb darab kenyérért" (A Munkás, 1933)120
Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék harcra mozgósítja a dolgozókat a tőkés kizsákmányolás ellen121
Az ellenzék röpirata az albertfalvai lódengyári sztrájk támogatására hívja fel a textilmunkásokat (1934 február eleje)121
Munkáslevél a Norris-gyári munkások egységes, sikeres harcáról (Vasas, 1934 április)124
A "Vasas" a győztes cipészsztrájkról (Vasas, 1934 április)125
A vasas ellenzék lapja a szovjet-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételéről (Vasas, 1934 április)126
A szociáldemokrata párt kiküldöttének jelentése: a győri szociáldemokrata munkások teljesen bizalmatlanok a szociáldemokrata párt vezetőségével szembe (1934 április 11)128
A Kommunisták Magyarországi Pártjának felhívása a magyarországi szociáldemokrata munkásokhoz az akcióegység megteremtésére (1934 június)129
A textiles ellenzék felhívása: "Fokozott tömegmozgalmat a kizárások megakadályozására!"(Ellenzéki textilmunkás, 1934 június)131
Az "Ellenzéki Textilmunkás" felhívása. "Senki se ki, mindenki be a szakszervezetbe!" (Ellenzéki Textilmunkás, 1934 június - július)132
Új harcok előtt állnak a bőripari munkások - írja a "Pártmunka" (Pártmunka, 1934 szeptember)133
A kommunista párt küzd a munkásegység megteremtéséért a fasizmus ellen - a szociáldemokrácia a kialakuló egység megbontásával erősíti a fasizmust134
Rendőrségi jelentés a belügyminisztériumhoz: a kommunista párt, az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék tömegei mozgósítva, állásfoglalásra kényszeríti a szociáldemokráciát az egységfront kérdésében (1934 október 12)134
Rendőrségi jelentés a belügyminisztériumhoz: a magyar szociáldemokrata párt vezetősége elhatározta, hogy kilép a II. Internacionáléból, ha az elfogadja a munkásegységfront-javaslatot (1934 november 13)135
Rendőrségi jelentés a belügyminisztériumhoz: a II. Internacionálé elutasító határozata alátámasztja a magyar szociáldemokrácia munkásegységellenes állásfoglalását (1934 november 21)136
A szociáldemokrata párt áruló vezetősége kizárásokkal és rendőri segédlettel próbálja elfojtani a tömegek egységfrontmozgalmát137
A MÉMOSz-bürokrácia a rendőrség segítségét kéri az ellenzéki tagság ellen (1934 november 30)137
Rendőrségi jelentés a belügyminiszterhez a szociáldemokrata pártkongresszus elhalasztásának okairól (1934 december 5)138
A pécsi bányássztrájk (1934 október 11-16)140
A "Sarló és Kalapács" cikke: "A pécsi bányászok hősies sztrájkja" (Sarló és Kalapács, 1934 november)140
Csendőrségi jelentés a belügyminiszterhez a pécskörnyéki bányászok anyagi helyzetéről (1935 február 18)142
A Kommunisták Magyarországi Pártjának háborúellenes röpirata (1935)143
A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1935 május 1-i röpirata (1935 április vége)143
A kommunista párt az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék útján harcra mozgósítja a tömegeket a szakszervezetek megvédése érdekében, a munkáskamarák felállítása ellen144
Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék Központi Tanácsának felhívása a szakszervezetek védelmére (1935)144
Az "Ellenzéki Munkás" rendkívüli küldöttközgyűlések összehívását követeli (Ellenzéki Munkás, 1935 június)147
A "Vasas" cikke: "A vasas ellenzék szerepe és feladatai" (Vasas, 1935 július)148
A Szovjetunió harca a békéért (Kommunista, 1935 június)151
A "Fás Ellenzék" háborúellenes tüntetésre hívja fel a dolgozókat (Fás Ellenzék, 1935 július)153
Az 1935-ös nagy építőmunkássztrájk (július 25-augusztus 21)154
Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék Tanácsának felhívása: a magyar munkásság egy emberként álljon ki a sztrájkoló építőmunkások védelmében (1935 augusztus)154
Az "Ellenzéki Építő" tiltakozik az építőmunkássztrájk egységfrontjának bomlasztása ellen (Ellenzéki Építő, 1935 augusztus 16)156
A MÉMOSz vezetői ki akarják sajátítani a sztrájkolóknak gyűjtött pénzt - az "Ellenzéki Építő" cikke (Ellenzéki Építő, 1935 augusztus 28)158
Friss István cikke a "Sarló és Kalapács"-ban az építőipari sztrájk eredményeiről és tanulságairól (Sarló és Kalapács, 1935 szeptember 1)159
A második Rákosi-per160
"A Rákosi-per" - Révai József cikkéből (Társadalmi Szemle, 1950 június)160
A Magyarországi Vörös Segély felhívása: "Mentsük meg Rákosit!" (1934 május 12)162
Részletek Rákosi elvtársnak az utolsó szó jogán elmondott beszédéből (1935 február 7-8)164
A magyar és a nemzetközi munkásosztály harca Rákosi Mátyás kiszabadításáért165
"Dimitrov Rákosiért" (Sarló és Kalapács, 1935 július 15)165
A kanadai Magyar Munkásszövetség tiltakozó levele a clevelandi magyar konzulátushoz (1934 május 31)166
A newyorki magyar munkásszervezetek tiltakozása (1934 június 7)166
A délfranciaországi magyar bányászok gyűlésének levele (1934 december 30)168
A kassai magyar munkások tiltakozása (1935 január 29)168
A roubaix-i magyar dolgozók tiltakozó levele az igazságügyminiszterhez (1935 május 14)169
Az északafrikai magyar munkások tiltakozása (1935 július 15)169
A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca a fasisztaellenes népfront megteremtéséért, az imperialista háború ellen 1935-1939
A Kommunista Internacionále VII. kongresszusa (1935 július 25-augusztus 20)170
Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék Központi Tanácsának felhívása: Egységfrontot a fasizmus ellen! (Vasas, 1935 július)173
A szociáldemokrata párt vezetői mindenáron meg akarják akadályozni a munkásság egységfrontjának kialakítását (Népszava, 1935 október 1)176
A csendőrség nyomozó osztály parancsnoksága jelenti: a szociáldemokrata párt vezetősége felfüggesztette az egységfront elfogadása mellett szavazó Országos Ifjúsági Bizottság működését (1935 október 4)177
Csendőrségi jelentés a belügyminiszterhez a kommunista pártnak a parasztság széles köreiben kifejtett tevékenységéről (1935 október 25)177
A "Kommunista" beszámolója a budapesti háborúellenes tüntetésekről (Kommunista, 1935 december)178
A textilgyári munkások sorozatos sztrájkharcai gazdasági és politikai jogaik védelmében180
A "Kommunista" a Kis-Mechanika-gyári munkások sztrájkjáról (Kommunista, 1935 december)180
A "Kommunista" a textilgyári munkások harcairól (Kommunista, 1935 december)180
A Szakszervezeti Baloldal röplapja a kispesti textilmunkásokhoz (1936)181
A "Szakszervezeti Egység" cikke az ellenzéki szakszervezeti munka tapasztalatiról (Szakszervezeti Egység, 1936 január)182
A "Szakszervezeti Egység" a vidéki szervező munka fontosságáról (Szakszervezeti Egység, 1936 január)185
A "Szakszervezeti Egység" a szovjet békepolitikáról (Szakszervezeti Egység, 1936 március)187
Csendőrségi jelentés a kommunistáknak az építőmunkások szakszervezetében végzett kultúrmunkájáról (1936 április 17)188
Rendőrségi jelentés a belügyminisztériumhoz az egész országra kiterjedő sztrájkokról és a szakszervezetek taglétszámának növekedéséről (1936 szeptember 4)189
Rendőrségi jelentés a belügyminisztériumhoz: a szociáldemokrata párt vezetősége feloszlatja a kommunisták által meghódított ifjúsági csoportokat (1936 november 12)190
Harc 24 antifasiszta megmentéséért (Szabad Szó, párizs. 1937 február 20)191
A "Rundschau" a pécsi szénmedence bányászainak hősies küzdelméről (Rundschau, Bázel. 1937 március 4)192
"A »Dolgozók Lapja« irányelvei és feladatai". Szántó Zoltán cikke (Dolgozók Lapja, 1937 április)193
A Kommunisták Magyarországi Pártja a "Dolgozók Lapjá"-nak segítségével irányítja a magyar dolgozók harcát a fasiszta támadás ellen és a népfront megteremtéséért194
A párt egységes harcra hívja fel az ország demokratikus erőit a fasiszta diktatúra ellen (Dolgozók Lapja, 1937 április)194
A népfront létrehozása biztosítaná a demokratikus Magyarország megteremtését (Dolgozók Lapja, 1937 április)196
Csak a demokratikus erők összefogása akadályozhatja meg a dolgozók szervezeteinek megsemmisítését (Dolgozók Lapja, 1937 június)198
Révai József cikke: "Előre a népfrontért!" (Dolgozók Lapja, 1937 július)200
A fasizmus és a háború ellen a haladás és a szabadság minden hívének össze kell fognia! (Dolgozók Lapja, 1937 július)202
A Nemzetközi Brigád a spanyol nép szabadságharcában (Dolgozók Lapja, 1937 április)204
Az építőmunkások felhívása május 1 megünneplésére (1937 április vége)205
A "Dolgozók Lapja" a kommunisták szakszervezeti munkájának eredményességéről. Papp Lajos cikke (Dolgozók Lapja, 1937 június)206
A "Dolgozók Lapja" leleplezi a fasiszta kormány munkásellenes provokációit (Dolgozók Lapja, 1937 július)207
A szociáldemokrata párt egyik vidéki szervezője egy volt detektívet akar megbízni a nagykátai pártszervezet "újjáélesztésével" (1937 augusztus 31)209
Munkáslevél a 24 órás általános építőipari sztrájkról (Dolgozók Lapja, 1937 szeptember)209
"1917-1937. A Kommunisták Magyarországi Pártjának üdvözlete a Szovjetunió 20 éves fennállása alkalmából" (Dolgozók Lapja, 1937 november)211
Szántó Zoltán cikke a "Rundschau"-ban: "A reakció új támadása a nép ellen" (Rundschau, Bázel. 1937 november 18)212
Rendőrségi intézkedés a kirándulóhajókon folyó kommunista propaganda megakadályozására (1937 december 27)215
A Kereskedelmi és Iparkamara 1937. évi jelentései tükrözi a nagyarányú háborús készülődést és a közelgő válságot215
Az "Új Hang" programmja az új Magyarországért (Új Hang, 1938 január)216
A dolgozó tömegek népfrontmozgalma várja az értelmiség bátor harcosait (Új Hang, 1938 január)217
A "Dolgozók Lapja" harcol a háború és a nyilas veszély ellen, az ország függetlenségéért219
Révai József cikke: "Május 1. és a magyar munkásság feladatai" (Dolgozók Lapja, 1938 április)219
Friss István cikke: "Együttes erővel" (Dolgozók Lapja, 1938 június)221
"Nyilas veszély" (Dolgozók Lapja, 1938 június)223
"Szocialisták és a nemzetköziség" (Dolgozók Lapja, 1938 június)225
Az építőmunkások szakszervezete munkaalkalmak országos szervezését és munkanélküli-segélyakció megindítását követeli a szociáldemokrata párt vezetőségétől (1938)227
A MÉMOSz levele az SzDP titkárságához (1938 augusztus 23)227
A MÉMOSz-vezetőség körlevélben utasítja csoportjait, hogy mindenáron biztosítsák a háborús építkezések folytonosságát (1938 szeptember 22)228
A Spanyolországban harcoló magyar önkéntesek válasza a Márciusi Front felhívására (Szabad Szó, Párizs, 1938 július 2)229
A szociáldemokrata párt nevében Peyer Károly a parlamentben elismeréssel nyilatkozik a fasiszta kormány népellenes háborús politikájáról (1938 november 12)230
A kommunista párt üzenete a Csehszlovákiától Magyarországhoz csatolt területek munkásságához (1938 végén)231
A vasas szakszervezet körlevele, melyben a statárium ürügyével próbálja megbénítani a munkásság háborúellenes harcát (1939 február 8)232
Martos Flóráról (Rundschau, Bázel. 1939 január 26)233
"A Szovjetunió válasza Magyarországnak az antikomintern-egyezményhez való csatlakozásra" (Rundschau, Bázel. 1939 február 9)234
Csendőri jelentések az 1939 április-június közt lezajlott sztrájkokról és bérmozgalmakról236
Jelentés a MÁV-pályamunkások és a szőlőmunkások bérkövetelésekért megindult sztrájkjairól (1939 április 28)236
Jelentés a bányászok és mezőgazdasági munkások sztrájkjairól (1939 június 2)236
Jelentés az ország különböző részein lezajlott munkásmegmozdulásokról (1939 július 14)237
Újsághír az úrkúti bányászok sztrájkjáról (Magyar Nemzet, 1939 június 20)238
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a hadigazdálkodásról az 1939. évben239
Nagy Imre: "Magyarország - gyarmatország?" (Új Hang, 1939 augusztus)240
Időrendi áttekintés243
Irodalomjegyzék258
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához IV. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához IV. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához IV. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához IV.

A borító enyhén foltos, elszíneződött, kopott. A gerinc töredezett. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható.

Állapot:
1.640,-Ft
8 pont kapható
Kosárba
3 antikvár könyvből 1 INGYEN!