1.066.620

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből 1920-1934

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 251 oldal
Sorozatcím: A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Levéltárának Kiadványai
Kötetszám: 8
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar" - ez volt a neve 1920-1934 között a hazai közgazdasági felsőoktatás egyedüli és sokáig első egyetemi szintű intézményének. Nomen est omen. Igaz a régi... Tovább

Előszó

„Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar" - ez volt a neve 1920-1934 között a hazai közgazdasági felsőoktatás egyedüli és sokáig első egyetemi szintű intézményének. Nomen est omen. Igaz a régi mondás, nemcsak személyekre, intézményekre kis. A Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar mögött nem állt egyetem; a kar így önállóan, a budapesti Tudományegyetemtől függetlenül működött. Ez a sajátos helyzet már a kortársak számára sem volt minden esetben érthető. A bemutatott források között is találunk olyat, - melyen téves cím olvasható: „Pázmány Péter Tudománygyetem Közgazdaságtudományi Kar". Jóllehet míg a tudományegyetem felvette alapítója nevét, addig - a különválást demonstrálandó - a közgazdasági „fakultás" megtartotta eredeti elnevezését.
Az intézmény további sajátossága, hogy egyesítette magában a közgazdasági-kereskedelmi képzés mellett, a közigazgatási, a mezőgazdasági, valamint - egy ideig - a külügyi képzést is.
Az intézmény egyúttal az egyetemi szintű agrárképzést is magába foglalta (1/a,35/a).
A külszolgálatban dolgozó szakemberek képzésének beindítása a vesztes háború, a Monarchia felborulása után elengedhetetlenné vált. Megszűnt a bécsi Ballhausplatzról irányított közös külpolitika, immár önállóan kellett megszervezni a magyar külképviseleti rendszert, amihez a képzési hátteret - a magyar Külügyminisztériummal egyetértésben - az új Kar adta (3, 35/b). A kari tanulmányi rendszert bővítette a tudományegyetemmel közösen végzett gazdasági szaktanárképzés is (1/a, 30/a-b).
Az 1920-as évek közepétől pedig kísérlet történt a Keleti Kereskedelmi Akadémia felállítására, Keleti Intézet néven (17, 44/a-c). A háború utáni gazdasági-politikai helyzetben nem lehet eléggé értékelni a Kar felállításának tényét. A létrehozásban szakmai köröknek és politikusoknak egyaránt szerepe volt. Mindenekelőtt a Horthyhoz is közel álló Teleki Pál tevékenységét kell kiemelni, aki szívügyének tekintette az intézmény létrehozását. Azonban nemcsak, mint jelentős szervezőt, hanem mint a kar egyik legjelentősebb tudós tanárát is ki kell emelnünk (51/b, 27). Vissza

Tartalom

Tartalom
Bevezetés IX
Jegyzék a forrásokról XI
Dokumentumok (Forrásközlés) 3
Függelék 227
A kir. m. tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar dékánjai 1920-1934 229
A tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar hallgatóinak létszáma 1920-1934 230
A doktorráavatási ceremónia dokumentumai 233
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló 1934. évi X. törvény
végrehajtási utasítása 237
Az EKIE vezetőségének tablóképe 1928/29-ben 245
Dékáni öltözet az 1920-as évek végén 246
Névmutató 247
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem