Dokumentumfilm és valóság

Előszó

BEVEZETÉS

Irta: Fernaldo Dl GIAHMATTEO

1920-ban megszületett GRIERSON agyában, - ő maga mesélte el, a dokumentálás ötlete. Ez még nem volt filmművészeti ötlet. A filmművészet akkor, és azon túl még néhány évvel sem játszott döntő szerepet a társadalomtudományok fiatal kutatójának gondolatvilágában, aki nemrég hagyta el a glasgowi egyetemet filozófiai doktorátussal a zsebében. GRIERSON az egyetemi kultúra bűvkörében élte le szellemi felkészülésének első éveit és csak 1920-ban, a chikágói egyetem társadalomtudományi karán érett meg benne a "nevelés" szemlélete, amely a legfontosabb mozzanatok egyike a világ filmművészetének történetében, még akkor is, ha ezt eddig kevesen ismerték el.
Senkit se botránkoztasson meg az a tény, hogy GRIERSON elmélete nem volt kifejezetten filmművészeti elmélet, sőt, az, hogy kezdetben a filmművészet elmélete teljesen kimaradt ebből a gondolatkörből. Ezt szerencsének tartom, mint ahogyan mindig jó a filmművészetre nézve, minden, ami rajta kívül szélesebb skálán születik, olyan perspektívákkal, amelyek inkább a kultúra világát, mint a film specializált világát érintik. A kizárólag filmművészeti jellegű elképzelések gyakran csak törpe és szánalmas gondolatok, furcsa kis mesterkélt játékok, kellemes elkalandozások, elvont elméleti töprengések, racionális szőrszálhasogatások, stb. Természetesen nem minden esetben, mert itt is, mint minden téren helyet kell adnunk a dicséretes kivételeknek. Vissza