Somogy megye múltjából

Előszó

Részlet a könyvből:
"A megye mai részletes térképét nézve egy sor községben találunk még álló malomépületet, így például Mesztegnyő, Buzsák, Táska, Szenna, Homokszentgyörgy, Bize, Varászló, Visz, Porrogszentkirály határában. A 100 évvel ezelőtt működött több mint 300 malmot azonban nem jelöli a térkép, sőt nincs is olyan dokumentum, amelynek alapján a kisvízfolyásokban gazdag Somogy patakmalmainak helyét a fejlődés folyamán könnyen rekonstruálhatnánk.
A magyarországi vízimalmok történetével kapcsolatban több feldolgozás készület. A molnármesterség egyike volt a legrégebbi iparoknak, így a céhes szervezetekben tömörült, vagy azon kívül dolgozó mestereket a többi iparosok között számon tartották. Frecskay János 1912-ben megjelent munkájában részletesen foglalkozott a mesterséggel, a malom berendezéseinek építésével, az őrlőszerkezet működésével. Alapvető építészettörténeti leírás Pongrácz Pál 1967-ben megjelent összeállítása, az általános feldolgozások közül pedig Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve c. munkáját említhetjük. Veszprém megyében - főként néprajzi gyűjtés alapján - Wöller István folytatott történeti kutatásokat, akiknek figyelme főként a technikatörténeti vonatkozásokra terjedt ki. Azokkal a vízimalmokkal foglakozott, ahol a hajtóerőt hagyományos fából készült szerkezettel (vízikerékkel és fogaskerék áttétellel) biztosították." Vissza