Dohánytermesztés a Nyírségben

Előszó

Magyarország hagyományokban gazdag, nagymúltú dohánytermesztő területeiről az utóbbi két évtizedben számos tanulmány jelent meg/ Valamennyi közül kiemelkedik Takács Lajos módszertanilag és tartalmilag is példamutató monografikus feldolgozása, amely elsősorban az országos jelentőségű dohánytermesztő területek történeti és néprajzi vizsgálatát, bemutatását végezte el. A nyírségi dohánytermesztésre - a termesztés mostani mennyiségéhez és jelentőségének 20. századi gyors kialakulásához viszonyítva - munkájában aránylag kevés adat utal. E dolgozat elkészítését elsősorban ez indokolta. A nyírségi dohánytermesztést néprajzi és gazdaságtörténeti szempontból bemutató tanulmányom - figyelembe véve Takács Lajos monográfiáját - így elsősorban részletmegfigyelések alapján finomítja, az uradalmi dohánytermesztés elsősorban 20. századi jellemzőinek bemutatásával pedig kiegészíti az általa vázolt képet. Gyűjtőmunkám során tekintettel voltam arra, hogy a nyírségi dohánytermesztésről eddig meglehetősen kevés feldolgozás látott napvilágot, ezért bizonyos kérdésekben a viszonylagos teljességre törekedtem, de összességében nem vezetett az a cél, hogy a történeti hagyományokkal nem rendelkező terület dohánytermesztésében fellelhető archaikus vonásokat minden részterületen feltárjam.
A nyírségi dohánytermesztést bemutató publikációk viszonylag kevés száma minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a dohánytermesztés sokkal később bontakozott ki ezen a területen, mint az ország más részein. A szegedkörnyéki, vagy a hevesi dohánynak már története, országos jelentősége volt, amikor a Nyírségben még csak a termesztés körvonalai kezdtek kialakulni. Vissza