Dogmatörténet

Tartalom

A kiadó előszava 9
Előszó a dogmatörténet tudományához
1.§ A dogmatörténet fogalma és feladata 11
2.§ A dogmatörténet története 14
A dogmatörténet előfeltételei
3.§ Bevezető 14
4.§ Jézus Krisztus evangéliuma saját tanúsága szerint 17
5.§ A Jézus Krisztusról szóló közös igehirdetés
a hívők első nemzedékében 18
6.§ Az Ószövetség korabeli értelmezése és a zsidó
jövőremények a keresztény igehirdetés legősibb
megformálásaival kapcsolatos jelentőségükben 21
7.§ A hellénista zsidók vallási felfogása és
vallásfilozófiája az evangélium átformálásával
kapcsolatos jelentőségükben 23
8.§ A görögök és a rómaiak vallási diszpozíciója az első két században,
és az akkori görög-római vallásfilozófia 25
ELSŐ RÉSZ
AZ EGYHÁZI DOGMA KELETKEZÉSE
Első könyv
Az előkészület
Első fejezet
9.§ Történelmi tájékozódás 27
Második fejezet
10.§ A keresztények közös kincse és a vita a zsidósággal 28
Harmadik fejezet
11.§ A katolicizmussá fejlődő pogánykereszténység
közös hite és kezdeti ismeretei 30
Negyedik fejezet
12.§ A zsidókeresztények és kiválásuk 38
Ötödik fejezet
13.§ A gnosztikusok kísérlete az apostoli hittan
és a keresztény teológia megteremtésére,
avagy: a kereszténység akut elvilágiasodása 42
Hatodik fejezet
14. § Markion kísérlete az evangélium ószövetségi alapjának
kiküszöbölésére, a hagyomány megtisztítására és a kereszténység
megreformálására a páli evangélium alapján 49
Második könyv
Az alapvetés
Első fejezet
15.§ Történelmi tájékozódás 52
I. A kereszténységnek egyházzá szilárdulása és fokozatos elvilágiasodása
Második fejezet
Az apostoli normák létrehozása az egyházi kereszténység számára.
A katolikus egyház
16.§ A) A keresztelési hitvallás apostoli hitszabállyá alakítása 53
17.§ B) Annak kihirdetése, hogy egyházi olvasmányok
bizonyos válogatása az Újszövetség iratait,
ill. az apostoli iratok gyűjteményét alkotja 56
18.§ C) A püspöki tisztség átformálódása az egyházban
apostoli tisztséggé.
Az egyházfogalom átalakulásának története 60
Harmadik fejezet
A régi kereszténység és az új egyház
19.§ A montanizmus és általános hatása az egyházra 62
20.§ A szakrális intézmények átalakulása 67
II. A kereszténységnek hittanként történő rögzülése
és fokozatos görögösödése
Negyedik fejezet
21.§ Az egyházi kereszténység és a filozófia. Az apologéták 70
Ötödik fejezet
22. § A korai katolikus atyák: Eirénaiosz, Tertullianus,
Hippolütosz, Cyprianus és Novatianus 78
Hatodik fejezet
Az egyházi vallásfilozófusok: Kelemen és Órigenész
23.§ Alexandriai Kelemen 88
24.§ Órigenész 90
Hetedik fejezet
A teológiai spekuláció döntő eredménye a hitszabály területén - avagy
az egyházi tanítás normájának pontosítása a logoszkrisztológia
befogadásával
25.§ A dinamikus monarchianizmus vagy
adopcionizmus kiküszöbölése 98
26. § A modalista monarchianizmus kiküszöbölése 101
27. § A keleti teológia története a 4. század kezdetéig 106
MÁSODIK RÉSZ
AZ EGYHÁZI DOGMA FEJLŐDÉSE
Első könyv
A dogma mint az Istenemberről szóló tan fejldődéstörténete
a természetes teológia alapján (Kelet)
Első fejezet
28.§ Történelmi tájékozódás 109
Második fejezet
29. § Az üdvösség alapfelfogása és a hittan általános vázlata 115
Harmadik fejezet
Az ismeretforrások és tekintélyek,
avagy a Szentírás, a hagyomány és az egyház
30. § A Szentírás 117
31.§ A hagyomány 119
32. § Az egyház 122
A) A megváltástan előfeltételei avagy a természetes teológia
Negyedik fejezet
33 . § A teremtő Isten mint az üdvösség adományozója:
előfeltételek és felfogások 123
Ötödik fejezet
34. § Az ember mint az üdvösség elnyerésének
alanya: előfeltételek és felfogások
B) Az Istenember személyében történt megváltás tana,
történelmi fejlődésében nézve
Hatodik fejezet
35.§ Az Isten Fiának emberrélevése általi megváltás
szükségszerűségéről és valóságáról szóló tan 128
Hetedik fejezet
Az Isten Fiának magával Istennel való egylényegűségéről szóló tan
36.§ A vita kezdetétől a Niceai zsinatig 131
37.§ Constantius haláláig 137
38.§ A 381-es és 383-as konstantinápolyi zsinatokig 140
39.§ A Szentlélekről és a Szentháromságról szóló tan 143
Nyolcadik fejezet
40.§ Az emberré lett Isten Fia és az emberiség
tökéletes azonosalkatúságának tana 146
Kilencedik fejezet
Folytatás. Az isteni és az emberi természet személyes egyesülése
Isten emberré lett Fiában
41.§ A nesztoriánus vita 150
42.§ Az eutükhiánus vita 153
43.§ A monofizita viták és az 5. zsinat 157
44.§ A monergista és monotheléta viták,
a 6. zsinat és Damaszkuszi János 160
C) A megváltás elővételezett élvezete
Tizedik fejezet
A misztériumok
45.§ Misztika és misztériumok 163
46.§ Az angyalok, szentek, képek stb. tisztelete 166
Tizenegyedik fejezet
47.§ Az ortodox rendszer keletkezéstörténetének vázlata 169
Második könyv
A dogma kibővítése és átalakítása az egyház talaján a bűnről,
a kegyelemről és a kegyelmi észközökről szóló tanítássá (Nyugat)
Első fejezet
48.§ Történelmi tájékozódás 173
Második fejezet
49.§ A nyugati kereszténység cs a nyugati
teológusok Ágoston előtt 174
Harmadik fejezet
50.§ Ágostonnak a keresztény vallásosság reformátoraként betöltött
világtörténeti helyzete 177
Negyedik fejezet
Ágoston egyháztanítóként betöltött világtörténeti helye
51.§ Ágoston tanítása az első és a végső dolgokról 182
52.§ A donatista harc. A De civitate dei c. mű.
Az egyházról és a kegyelmi eszközökről szóló tan 186
53.§ A pelagiánus harc. A kegyelemről és a
bűnről szóló tan 190
54.§ Ágoston hitvallás-magyarázata. Az új vallástan 196
Ötödik fejezet
A dogma története Nyugaton a középkor kezdetéig (430-604)
55.§ A szemipelagianizmus és az augusztinizmus harca 199
56.§ Nagy Gergely (590-604) 201
Hatodik fejezet
A dogma története a karoling reneszánsz korában
57.§ Az adopciánus vita 205
58.§ A predestinációs vita 205
59.§ A filioque-ról és a képekről folytatott vita 207
60.§ A mise (az úrvacsoradogma) és a bűnbánat tartás
gyakorlatának és elméletének továbbfejlesztése 207
Hetedik fejezet
A dogma története Clugny, Anselmus és Bernát korában,
a 12. század végéig
61.§ A vallásosság fellendülése 211
62.§ Az egyházjog történetéhez 213
63.§ A tudomány fellendülése 214
64. § Munkálkodás a dogmán 218
A) A Berengar-féle vita
65.§ Folytatás 221
B) Anselmus elégtételtana és a 12. század teológusainak
kiengeszteléstanai
Nyolcadik fejezet
A dogma története a kolduló rendek korában, a 16. század kezdetéig
66. § A vallásosság történetéhez 224
67. § Az egyházjog történetéhez. Az egyházról szóló tan 228
68. § Az egyházi tudomány történetéhez 232
69. § A dogmatika jellegzetességei a skolasztikában 236
A) Az áthagyományozott „articuli fidei" feldolgozása
70. § B) A skolasztikus szentségtan 239
71. § C) Az augusztinizmus feldolgozása
az érdemekről szóló tan irányában 248
Harmadik könyv
A dogmatörténet hármas kimenetele
Első fejezet
72.§ Történelmi tájékozódás 255
Második fejezet
A dogma kifejlete a római katolicizmusban
73.§ A középkori tanok kodifikálása
a protestantizmus ellenében (a Tridentinum) 259
74.§ A Tridentinum utáni fejlődés mint a Vatikánum előkészítése 263
75.§ AVatikánum 267
Harmadik fejezet
A dogma kifejlete az antitrinitarizmusban és a szocinianizmusban
76.§ Történelmi bevezetés 268
77.§ A szociniánus tan 271
Negyedik fejezet
A dogma kifejlete a protestantizmusban
78.§ Bevezetés 274
79.§ Luther kereszténysége 275
80.§ Luther kritikája az uralkodó egyházi
hagyományról és a dogmáról 279
81.§ Azok a katolikus elemek, amelyeket Luther
megtartott saját kereszténysége mellett
és saját kereszténységében 281
Név és tárgymutató 287

Témakörök