Fülszöveg
Részlet:
Nekem az egész életem ráment a Bélára. Erre akkor jöttem rá, amikor egyszer hazajött, és addig kérdezgettem, hogy hol voltál, amíg bevallotta, hogy nőnél. Mondom, milyen nőnél? Hát milyen nőnél, azt mondja, nőnél. Úgy kiszaladt belőlem a vér, hogy azt hittem, nem jön vissza többet. Hirtelen nem is tudtam, hogy megöljem vagy elzavarjam. Az meg se fordult a fejemben, hogy én megyek el valahova. Ott ült a széken, nézett maga elé, mint egy döglött ló, és nem mondott semmit. Mondom, ki az a nő, tudni akarom. Egy nő. De, mondom, csak van valami neve, valahogy szólítgatod. Azt mondja, nem ismerem, nem itt lakik. Nevet akarok! Azt mondja, cuncimókus. Nem mondta el a nevét, pedig Kocsis Ilonának hívták. Hogy az én férjem megcsal, soha el nem képzeltem, mert a Béla nem egy szép ember, pedig nem csak egy cuncimókus volt. Mondom, hogy mennyi. Ötnél kevesebb cuncimókus? Azt mondja, nem. Tíznél több? Nem tudja. Akkor vágtam hozzá a tűzhelyről a kotyogót. Legalább védekezett volna a...
Tovább
Fülszöveg
Részlet:
Nekem az egész életem ráment a Bélára. Erre akkor jöttem rá, amikor egyszer hazajött, és addig kérdezgettem, hogy hol voltál, amíg bevallotta, hogy nőnél. Mondom, milyen nőnél? Hát milyen nőnél, azt mondja, nőnél. Úgy kiszaladt belőlem a vér, hogy azt hittem, nem jön vissza többet. Hirtelen nem is tudtam, hogy megöljem vagy elzavarjam. Az meg se fordult a fejemben, hogy én megyek el valahova. Ott ült a széken, nézett maga elé, mint egy döglött ló, és nem mondott semmit. Mondom, ki az a nő, tudni akarom. Egy nő. De, mondom, csak van valami neve, valahogy szólítgatod. Azt mondja, nem ismerem, nem itt lakik. Nevet akarok! Azt mondja, cuncimókus. Nem mondta el a nevét, pedig Kocsis Ilonának hívták. Hogy az én férjem megcsal, soha el nem képzeltem, mert a Béla nem egy szép ember, pedig nem csak egy cuncimókus volt. Mondom, hogy mennyi. Ötnél kevesebb cuncimókus? Azt mondja, nem. Tíznél több? Nem tudja. Akkor vágtam hozzá a tűzhelyről a kotyogót. Legalább védekezett volna a marha, de úgy ült ott, mint egy szent, akit nem éget meg a kávéfőző. Azt könyörögte, hogy bocsássak meg neki még utoljára. Hozzávághatok mindent, csak most az egyszer fogadjam vissza. Azt mondtam, hogy akkor tessék vallani, tudni akarok mindent. Az Úristen is csak akkor szokott megbocsátani, ha beszámolsz neki. Azt mondta, melyikkel kezdje, amelyiket szerette, vagy csak megkívánta? Szeretted, te állat, mi, szeretted? Mit tudja azt egy férfi, hogy melyiket szerette, meg melyiket kívánta? Azt szereti, amelyiket megkívánja. Na, akkor már majdnem sírtam és nem dobálóztam. Kezdjed valamelyikkel, de vacsoráig végezzünk vele, mert kezdődik a sorozatom.
Kezdte ezzel az Ilonkával, mert az volt neki a friss élmény. Hogy amikor odaát volt a szomszédos faluban üvegezni a Rapesányiék verandáját, akkor látta meg az Ilonkát a másik kertben, etette a nyulakat, aztán szóba elegyedtek. Az Ilonka olyan kikapós, hogy a kerítés fölött elkezdett csókolózni. Egyik kezével a Béla vállát fogta, a másikkal a répát, és smároltak. Nem kért az a nő tőle semmit, csak azt, hogy ha egyedül van, rácsörögne, és tegye a dolgát. Bezzeg nekem mit össze kell
7
Vissza