Doftánai történetek

Fülszöveg

A Doftánai történetek című kötet a forradalmár politikai foglyok harcának néhány epizódjáról szól, melyet a polgári-földesúri uralom legborzalmasabb börtönében vívtak.
A kizsákmányoló osztály elnyomó, terrorpolitikát folytatott a munkástömegekkel szemben. A támadás fő éle a kommunista párt ellen irányult, mert az volt az egyetlen olyan párt, amely hűen képviselte a nép érdekeit, amely harcolt az embernek ember által való kizsákmányolása ellen, harcolt az igazi szabadságért és demokráciáért, a dolgozók életszínvonalának azonnali megjavításáért. A kommunisták harcoltak a szovjetellenes háborút előkészítő politika ellen, a Szovjetunió barátságáért, azért, hogy azokat az óriási összegeket, amelyeket fegyverkezésre költöttek, iskolák, utak, ingyenes orvosi rendelők stb. építésére fordítsák. Ők hirdették a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének szüntelen megerősítését, követelték, hogy a földet vegyék el a földbirtokosoktól és hogy azoké legyen, akik megművelik. A kommunista párt, noha már 1924-ben illegalitásba kényszerítették (vagyis működését megtiltották) - tagjain keresztül széleskörű szervező és felvilágosító munkát fejtett ki, segítette a dolgozókat, hogy a földbirtokosok és gyárosok ellen sikeresen vegyék fel a harcot, hogy megvédjék jogaikat, amelyeket a polgári-földesúri rendszer rendőrei, csendőrei, adóvégrehajtói lábbal tiportak. A kommunisták által megszervezett és vezetett akciók következtében sokszor sikerült, ha csak átmeneti időre is, elérni a dolgozók sérelmeinek orvoslását. Ezért gyűlölték oly halálosan a bojárok a kommunistákat és ezért követtek el mindent, hogy szétzúzzák a kommunista pártot. Vissza