1.062.289

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Görög nyelvtan

Összehasonlító nyelvészeti alapon/Iskolai használatra

Szerző
Budapest
Kiadó: Athenaeum Irod. és Nyomdai R. Társulat kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 308 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomda. Második, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


ELŐSZŐ
a második kiadáshoz
Az a kedvező fogadtatás, a melyben e nyelvtan első kiadása a szakférfiak körében részesült, biztosított a kidolgozásában követett irány élvek helyessége felöl s... Tovább

Előszó


ELŐSZŐ
a második kiadáshoz
Az a kedvező fogadtatás, a melyben e nyelvtan első kiadása a szakférfiak körében részesült, biztosított a kidolgozásában követett irány élvek helyessége felöl s szinte kötelezett azon élveknek az új kiadásban való határozottabb és teljesebb alkalmazására.
Amaz irányélvek között, a melyeknek követésében iskolai görög nyelvtanainktól többé-kevésbbé eltértem, egyik legfőbb sajátsága volt e nyelvtannak, hogy a mennyire a paedagogiai tekintetek megengedik, az ujabb összehasonlító nyelvészeti vizsgálódások eredményeit igyekezett az iskolában értékesíteni, az iljább phű. iskola tisztidtabb etymologiájának, a psychologiai törvényeknek s különösen a nyelv életében oly fontos szerepet játszó analógiának alkalmazásával törekedett a nyelvtünemény éket a tanuló előtt is érthetőkké tenni. Azóta az évek tapasztalata még jobban megerősített abban a meggyőződésben, hogy a nyelvtudomány vívmányaitól nincs miért idegenkedni az iskolában, mert a tudomány nyelve egyszerűbb minden mesterkélt és gépies magyarázatnál. Ugyanazért bírálóim megjegyzéseitől is bátorítva, könyvem második kiadásában nem haboztam ez irányelvet kissé szélesebb körben érvényesíteni, a mint az a hang súly-tör vényeknek, az enklisis és proklisis tüneményeinek magyarázatából (10—13. §), a névragozás bonyolultabb jelenségeinek, 'mint a félhangzós és tv-tövek ragozásának értelmezéséből (44—45. §), mindenek felett pedig az igeragozás egész rendszerének teljes átdolgozásából látható. E mellett igyekeztem általában a nyelv tüneményeit tanítványaim előtt lehetőleg oly világításba helyezni, hogy a mit nyelvtanomból tanulnak, azt később esetleges philologiai tanulmányaik körében se kelljen hamis szabályul eldobniok, hanem a gymnasiumban e téren is alapvető ismeretet szerezzenek. Vissza

Tartalom


TARTALOM.
Lap
Bevezetés i_ 2
A görög nyelv és nyelvjárásai 1_ 2
Első rész. Hangtan 3_ 22
Első fejezet. Belük és jelek 3—4
1. §. Betűk. 2. §. Kiejtés. 3. §. Spiritus (Hehezet). 4. §. írásjelek 3—4
Második fejezet. A hangok felosztása 5— 6
I. Magánhangzók: 5. §. Egyszerű. 6. §. Kettőshangzók . . . 5— 6
II. Mássalhangzók (7. §.) 5
Harmadik fejezet. A szótagok 7—13
8. §. A szótagolás. 9. §. A szótagok időmértéke. 10. §. A hangsúly. 11. §. Az összetett szók hangsúlya. 12. §.
Enklisis. 13. §. Proklisis 7—13
Negyedik fejezet. A liangváltozások 13— 22
14. §. A hangváltozások okai 13-
I. Magánhangzók változásai 13— 17
A) Egy szóban. 15. §. Contractio (összevonás). 16. §. Hangmásulás ; hangrövidűlés ; hangzóvesztés (synkope); Metathesis (áthelyezés) 13— 1®
B) Két szó között. 17. §. Hiatus. 18. §. Elisio. 19. §.
Krasis 16—17
II. Mássalhangzók változásai 18— 22
20. §. A változás elvei 1&
A) A s s i m i 1 a t i o. 21. §. A K- és P-hangoknál ; a N-nél; a JS-nál. 22. §. A J változásai. 23. §. A szó végén álló kemény néma megliehezetesedése ; a mássalhangzó gyengítése ; a mássalhangzó kettőztetése ; segédmássalhangzó betoldása 18— 20
B) D i s s i m i 1 a t i o. 24. §. A T-hangoknál. 25. §. Az egymás után álló szótagok heliezetes némájának meg-keményedése ; a szó elején levő r-nek meghehezetesedése 20— 21
C) Eiectio. 26. §. T-hangoknál és N-nél; a spiránsoknál 21— 22
27. §. A végmássalhangzók
l^Eásodilk: rész. Szótan 23—181
Első szakasz. Szóragozás 23—148
28. §. Beszédrészek '
Első fejezet. Névragozás (Decliiiatio) 23— 68
29. §. Előismeretek 23— 25
TAHTALOM.
VII
Lap
I. Magáitliangzős névragozás 25_ 35
30. §. Felosztása 25
31. §. A- (első) névragozás 25—29
32. §. O- (második) névragozás. 33. §. Melléknevek. 34. §. Összevont O-tövek. 35. §. J2-tövek (attikai névragozás).
36. §. Összehasonlítás 29— 35
II. Mássalhangzós névragozás (harmadik névr.) 35—49
37. §. Tő; ragok; hangsúly. 38. §. K- és P-hangú tövek. 39. §. T-hangú főnévi tövek. 40. §. Melléknevek és részesülők. 41. §. Folyékony tövek (Főnevek). 42. §.
Melléknevek. 43. §. Sigmás tövek 35—44
Félhangzós tövek. 44. §. 1. Egyszerű félhangzón (t, v) végződő tövek. 45. §. 2. Kettős hangzón ou, ed, oki v. oif, oi v. oj) végződő tövek 44— 47
46. §. Bendhagj.ó főnevek; nevezetesebb rendhagyó főnevek 47— 49
47. §. Locativus és esetszerű végzetek 49
48. §. Vocativus 50-51
49. §. A melléknevek összefoglalása. 50. §. Kéttövű melléknevek.
51. §. A melléknevek fokozása (gyakoribb fokképző).
52. §. A ritkább fokképző. 53. §. A rendhagyó fokozás.
54. §. Hiányos fokozás 51— 56
55. §. Határozó szók (Adverbia) 56
56. §. Számnevek (Numeralia) 56— 60
Névmások (P r o n o m i n a). 57. §. I. Pronomina personalia
(személyes névmások). 58. §. II. uuióg. 59. §. III. Pronomina
reflexiva (visszatérő névmások). 60. §. IV. Pr. possessiva (birtokos névm.). 61. §. V. Pr. reciprocum (kölcsönös névm.). 62. §. VI. Pron. demonstrativa (mutató névm.). 63. §. VII. Pron. relativum(vonatkozó névm.). 64. §.VIII.Pron.interro-gativum és indefinitum (kérdő és határozatlan névm.). 65. §.
IX. Pron. correlativa (egymási-a vonatkozó névm.). 66. §.
X. Adverbia correlativa (egymásra vonatkozó határozók) 61— 68
Második fejezet. Igei-agozáss (coniugatio) 69—148
67. §. Az igeragozásról általában 69— 74
I. Az co végzetü igék ragozása 74—115
a) 68. §. Actio ímperfecta. 69. §. az eló'rag (augmentum). 70. §.
Az összevont igék (verba contracta) 74— 83
71. §. Az igető és az w igék osztályozása 84— 87
b) Actio instans. 72. §. 1. A cselekvő és közép alak jövője.
73. §. A cselekvő és közép alak I. aoristosa. 74. §. 2. A cselekvő és közép alak II. aoristosa. 75. §. 3. A szenvedő alak I. aoristosa és I. jövője. 76. 4. A szenvedő alak II. aoristosa és II. jövője • ¦
c) Actio perfecta, 77. §. A kettőztetés (reduplicatio). 78. §.
vín
TARTALOM.
I.pp
A cselekvő pertectum. 7 9. §. A közép-szeiivedő periért nm. 80. g. A végzett jövő (futurum perfect). . . . i03_
81. §. Az igemelléknevek (adiectiva verbalia) 112-na
Az w-végű igék ragozásának rendszere _ |]<j_llr
][. A fit végzetű igék ragozása ,36
82. §. Általános szabályok 1'6—119
a) 83. §. A fii végzetű igék első osztálya 119—126
Egyéb első osztálybeli ui végzetű igék. 84. §. >;— a tövek.
85. §. fí—i tövek. 86. §. Sigmás tövek 126 — 130
87. §. II. aoristosok kötőhangzó nélkül 130-131
88. §. Perfectumok kötőhangzó nélkül 131_533
b) 89. §. A 11 l végzetű igék második osztálya .133—136 ITI. Az 01 ve'gzetii igék négy-liét osztálya (Rendhagyó igék) . 136 — 148
90. §. Orrhangú osztály. 91. g. tix osztály vagy kezdő igék (verba inchoativa). 92. §. E osztály. 93. §. Vegyes tövű osztály 136-148
Második szakasz. Szóképzés 148-154
94. §. Általános szabályok 148
I. Egyszerű szók képzése. 95. §. A) Nevezetebb főnévképzők.
96. §. B) Nevezetesebb melléknévképzők. 97. §. C. Igehatározók képzése. 98. §. D) Igeképzés 148 — 153
II. Összetétel. 99. g. A) Összetett névszók. 100. g. B) Összetett igék 153-154
Harmadik szakasz. A beszédrészek jelentése és használata 154—181
1. 101. §. A főnév, (substantivum) 154—157
2. 102. g. A melléknév (adiectivum) 157
3. A névmások (pronomina1. 103. g. Pr. personalia. 104. §. Pr.
reflexivum. 105. g. Pr. possessiva. 106. g. Pr. demonstrativa. 107. g. Pr. relativa. 108. g. Pr. interrogativa. 109. g. Pr. indefinita 158—162
4. 110. §. A névelő (articulus) 162 — 165
5. Az ige (verbum) 165—178
I. Az igenemek. 111. g. Activum. 112. g. Médium. 113. §. Passivum 165—169
II. 114. g. Az igeidők 169-174
A) A jelentő mód idó'alakjai. II5. g. A folyó cselekvés: Praesens. 116.g. Praeteritum. 117. g. A beálló cselekvés.
118. §. A bevégzett cselekvés időalakjai . . . , . 170—173
B) 119. g. A többi módok és igenevek időalakjai . . . 173 — 174 ní. 120. g. Az igemódok
IV. Az igenevek. A) 121. g. Infinitivus. B) 122. g. Partici-
pium. C) 123. §. Igemelléknevek 175—178
6. 124. §. Határozó szók (adverbia) 178—179
7. 125. Viszonyszók (Praepositiones). 126. g. praepositionalis
határozók 179-181
TARTALOM. IX
Lap
Harisa, ad-ilc réss. ^ond-a-ttan . . 182—257 Első szakasz. Az egyszerű (és összevont) mondat . . 182—230 Első fejezet. Az egyszerű mondat tagjai 182—224
1. 127. §. Az alany (subiectum) 182
2. 128. §. Az állítmány (praedicatum). 129. §. Az állítmány
egyezése az alanynyal. Az igeállitmány. 130. §. A névállít-mány. 131. §. Az állítmányi szórend 182_187
3. 132. §. A tárgy (obiectum). 133. §. Külső'tárgy. 134. §. Belső
tárgy. 135. §. Állítmánykiegészitö tárgy (obiectum praedi-cativum) 187—190
4. 136. §. A határozók 190—213
A) Határozók a névszók puszta eseteivel 191—2ö6
GenetivilS. a) 137. §. Helyhatározó honnan 1 kérdésre.
Eredethatározó. 138. §. Okhatározó. b) 139. §. Eredethatározó. 140. §. Eredet- és okhatározó. 141. §. Időhatározó mikor? kérdésre 191 —198
Dativus. I. 142. §. Helyhatározó hol ? kérdésre. 143. §. Állapothatározó. 144. §. Módhatározó. 145. §. Időhatározó mikor? kérdésre. II. 146. §. Részes véghatározó. 147. §.
Yéghatározó 198-201
Accusativns. 148. §. Helyhatározó hová? mennyire? kérdésre. 149. §. Véghatározó. 150. §. Czélhatározó infinití-vus. 151. §. Időhatározó: mennyi ideig? kérdésre . . . 204—206
B) Határozók praepositiókkal és a névszók eseteivel. . . 206—213
I. Egy esettel álló praepositiók 207—208
152. §. Genetivussal álló praepositiók 207
153. §. Dativussal álló praepositiók 208
154. §. Accusativussal álló praepositiók 208
II. 155. §. Két esettel t. i. genetivussal és accusativussal
álló praepositiók . 209-210
III. 156. §. Három esettel álló praepositiók 210—213
5. 157. §. A jelző (attributum) 214—223
A) 158. §. Melléknévi jelző. 159. §. Állapotjelző 160. §. Állapotjelző—participium 214—219
B) Birtokos jelző. 161. §. A bírt. jelző fajai. 162. §. A birtokos j. szórendje. 163. §. A jelzett név kihagyása . 219—223
6. 164. §. Az értelmező (appositio) 223—224
Második fejezet. Az egyszerű mondat nemei 224—230
165. §. Felosztásuk 224
I. Értesítő mondatok 224—227
A) Jelentő mondatok 166. §. I. Föltétlen jelentő mondat. 167. §. II. Föltételes jelentő mondat 224-226
B) Kivánó mondatok. 168. §. I. Felszólító mondat. 169. §.
A, „ , . 226—227 II. uhajto mondat
II. 170/1. §. Kérdő mondatok (egyenes v. független kérdések) 228-229
' ü 220_230
III. 172. §. Tagadó mondatok . .
X TARTALOM.
Lap
Második szab \ Az összetett mondat 230—257
Első fejezet. A mellérendelt mondatok 230—234
173. §. Általános szabályok és felosztás 230
1. 174. §. Kapcsolt mondatok 230—231
2. 175. §. Elválasztó mondatok' 231 — 232
3. 176. §. Ellentétes mondatok 232 — 233
4. 177. §. Következtető mondatok 233 — 234
5. 178. §. Magyarázó mondatok 234
Második fejezet. Alárendelt vagy mellékmondatok 234-257 179. §. Felosztás. Igemódok a mellékmondatokban . . 234 — 235 180. §. 1. Alanyi. 2. Tárgyi mellékmondatok. 181. §. Az alanyi
és tárgyi mellékmondatok rövidítése 236 -239
3. Határozó mellékmondatok 239—252
a) 182. §. Helyhatározó mellékmondatok 239—240
b) 183. §. Időhatározó mellékmondatok 240 — 241
c) 184. §. Eredet- és d) okhatározó mellékmondatok . . 241
e) 185. §. Állapothatározó mellékmondatok. «) 186. §. Eöl-tételes mellékmondatok, (j) 187. §. Megengedő mellékmondatok 241—244
f) Módhatározó mellékmondatok, a) 188. §. Hasonlító mellékmondatok. 189. §. Következményes mellékmondatok 244—247
g) 190. §. Czél- és h) Yéghatározó mellékmondatok . . 247—249 191. §. A határozó mellékmondatok rövidítése 249 — 252
4. 192. §. Jelző mellékmondatok. 193. §. Igemódja. 194. §. A
jelző mellékm. rövidítése 252—255
5. 195. Értelmező mellékmondatok 255
196. §. Oratio obliqua 255—257
Függelék 258-295
Az ion dialektes főbb sajátságai 258 -295
Görög tárgymutató
296—308

Dóczi Imre

Dóczi Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dóczi Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem