Szél szállít virágot

Fülszöveg

Dobog Béla
A Felső-Cserehát északi peremén szunnyadó Becskeházán született 1954-ben. Az első iskolaév után szüleivel Szendrőbe költözött, de a felhőtlen kor helyszínére, ha teheti mai napig is szívesen tér vissza. A középiskolát Miskolcon a Kossuth és a Földes Ferenc gimnáziimiban végzi. Lobogó i^úsága hevében születnek első zsenge versei. Az Egri Tanárképző Főiskolán a Kréta nevíí diáklap szerkesztője, 1977-től újságíró-gyakomok. Egy évre rá magyartörténelem szakos tanári diplomájával Miskolcra költözik, a Miskolci Rádió külsős munkatársa, újságíró lesz. Családot alapít, két lány gyermeke születik. Úgy tűnik révbe ér, de többet, jobbat, mást akar, új hazát választ, 1984-ben Kanadába disszidál. Álmaiért, létért, egzisztenciáért vívott harcban, iszonytató, önpusztító magányban születik 1987-ben első verseskötete „Hazát kiáltok" címmel. Tíz év múltán édesapja halálos betegsége hozza haza. Itthon ragad hisz kint se jó, csak más. Igyekszik pótokü az „eltékozlott" éveket. Ami ebnúlt,... Tovább

Fülszöveg

Dobog Béla
A Felső-Cserehát északi peremén szunnyadó Becskeházán született 1954-ben. Az első iskolaév után szüleivel Szendrőbe költözött, de a felhőtlen kor helyszínére, ha teheti mai napig is szívesen tér vissza. A középiskolát Miskolcon a Kossuth és a Földes Ferenc gimnáziimiban végzi. Lobogó i^úsága hevében születnek első zsenge versei. Az Egri Tanárképző Főiskolán a Kréta nevíí diáklap szerkesztője, 1977-től újságíró-gyakomok. Egy évre rá magyartörténelem szakos tanári diplomájával Miskolcra költözik, a Miskolci Rádió külsős munkatársa, újságíró lesz. Családot alapít, két lány gyermeke születik. Úgy tűnik révbe ér, de többet, jobbat, mást akar, új hazát választ, 1984-ben Kanadába disszidál. Álmaiért, létért, egzisztenciáért vívott harcban, iszonytató, önpusztító magányban születik 1987-ben első verseskötete „Hazát kiáltok" címmel. Tíz év múltán édesapja halálos betegsége hozza haza. Itthon ragad hisz kint se jó, csak más. Igyekszik pótokü az „eltékozlott" éveket. Ami ebnúlt, elmúlt. Bölcs rezignáltsággal veszi tudomásul az élet csöppnyi örömökért vívott harcában vesztésre áll. E gondolatokat veti papírra, s jelenik meg új kötete 1998-ban „Meztelen fájdalom" címmel. Deresedő hajára, sebzett lelkére új reménysugár vetül, lánya, Zsuzsa illusztrálja kötetét. 2001-ben eddig írott verseiből válogatást ad ki, fedőborítóján a megbékélés jegyei „Gyönyörű homlokaink".
Az idők folyamán több írása jelenik meg antológiákban. így a Heves megyei fiatal művészek, Útrahívás, a kanadai magyar költők, Üzen az ág. Az amerikai és kanadai magyar költők hitvallása, valamint a Miskolci Irodalom II. kötetében Napjainkról napjainkban. Költészetét többen több országban méltatták, olyan nevek, mint Fáy István, D. Kiss Ferenc, Csepelyi Rudolf, Horpácsi Sándor, Laki Lukács László, Fecske Csaba. Földrészeket átívelő költészete újra hazatért. Talán Dobog Béla egyik ítélője, kamaszkori diáktársa, Varga Rudolf ajánló sora, egyben intelme: „Mert hiszi és direkt módon kimondhatatlanul is vállalja a költő, hogy az ember boldogságra született. És erről a jogáról nem mondhat le soha" is szerepet játszik az új sorok születésében, mit most kezében tarthat az olvasó. Egyik versének címe „Már vérzem én". Bolyongjunk hát a sorok között. Vajonjő-e a kikelet?
Antal Ferenc Vissza