Fülszöveg
Györffy a háborús korban, 1940-ben született, de már a béke korszakában nőtt fel. "Kötelessége" lenne, hogy boldog legyen, de, úgy látszik, nem az. Írásai legalábbis nyugtalanságot tükröznek. "... a béke sebesültjeiről és sebhelyeiről írok" - mondja magáról. pontosabban aligha lehetne novelláinak tárgyát meghatározni. De hát vannak-e a békének sebei és sebesültjei? - kérdezhetné valaki. Györffy bizonyára kérdéssel válaszolna: béke-e a béka? És valóban: a nagy háború befejezése óta nem volt olyan nap, amely - valahol a földgolyón ne lett volna fegyverzajtól hangos. A háború jelen van a békében is. És a mi békénk? A mi békénk sem idill; aki nyitott szemmel jár-kel a világban, az látja az élet minőségének finomodása mellett a szőttes fonákját is - az író szavaival: a sebeket és sebesülteket is.
Györffy sokféle tapasztalatot szerzett: volt kocsikísérő, könyvesbolti elárusító, tologatott színházi díszleteket, volt segédmunkás itthon és külföldön. 1965-ben diplomát szerzett a Színház- és...
Tovább
Fülszöveg
Györffy a háborús korban, 1940-ben született, de már a béke korszakában nőtt fel. "Kötelessége" lenne, hogy boldog legyen, de, úgy látszik, nem az. Írásai legalábbis nyugtalanságot tükröznek. "... a béke sebesültjeiről és sebhelyeiről írok" - mondja magáról. pontosabban aligha lehetne novelláinak tárgyát meghatározni. De hát vannak-e a békének sebei és sebesültjei? - kérdezhetné valaki. Györffy bizonyára kérdéssel válaszolna: béke-e a béka? És valóban: a nagy háború befejezése óta nem volt olyan nap, amely - valahol a földgolyón ne lett volna fegyverzajtól hangos. A háború jelen van a békében is. És a mi békénk? A mi békénk sem idill; aki nyitott szemmel jár-kel a világban, az látja az élet minőségének finomodása mellett a szőttes fonákját is - az író szavaival: a sebeket és sebesülteket is.
Györffy sokféle tapasztalatot szerzett: volt kocsikísérő, könyvesbolti elárusító, tologatott színházi díszleteket, volt segédmunkás itthon és külföldön. 1965-ben diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán: azóta színész, néha dramaturg. Ír is - novelláinak ez a gyűjteménye első kötete.
Két ciklusban elrendezve tizenhét elbeszélést nyújt Győrffy László első kötete. Az első ciklus címe találóan utal az elefáncsonttoronyra, amely tudvalevőleg a bezártságot szimbolizálja. Több írás visszatérő hőse, Dávid él így, magába zártan. Vágyakozik a szerelemre, az emberi kötődésekre, másfelől szabadulni kíván közülük. Dávidban a helyváltoztatás kényszere működik. "Mint a katona, aki behívóparancsának engedelmeskedik. Csomagolni: inget, nadrágot, cipőt, borotvakészletet, kimenni a pályaudvarra, szakadni. Javíthatatlan szakadó, vonuló természet". Az életkörülményeknek ez a folytonos módosítása az olvasó számára mindenképpen előnyös: új helyzeteket, új embereket ismer meg. Szinte a pikaró élményéhez jut. A második ciklus címe: Lépéskényszer, megint csak találó. Az itt olvasható írások hősei valóban lépni kényszerülnek, kilépni önmagukból, találkozni a világgal. Az emberi kapcsolatok, az oldódások és kötődések nem harmonikus módon bonyolódnak; ezek az írások konfliktusokról hoznak hírt.
Vissza