Előszó
Ez a könyv először Amerikában jelent meg Washingtonban 1976-ban. "Divine Antiquites - Decipherment of the Etruscan Language: Siegmund TÓTH - címen, angolul és magyarul. A szerzőnek azonban szándékában állt, hogy Magyarországon is megjelenteti könyvét magyarul - erre azonban csak most kerül sor.
Tóth Zsigmond Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. Saját írása szerint archeológiát, művészettörténetet, világirodalmat, klasszika filológiát, latint, görögöt tanult. Külön érdeklődésből a magyar rovásírással is foglalkozott. 1959-ben Londonba emigrált. Ott sikerült úgy elhelyezkednie, hogy kedvenc témáival foglalkozhatott. Elsősorban a magyar őstörténet foglalkoztatatta, abban is az etruszkok története. Ez utóbbit helyszíneken is sikerült tanulmányoznia.
Mivel az etruszk rovásírásban hasonlóságokat fedezett fel a magyar rovásírással, elkezdte azokat ezen az alapon tanulmányozni. Fáradozása sikerrel járt. Mivel az etruszk rovásírás tudtommal nálunk ismeretlen ezért ezeket a részeket fénymásolatban mutatjuk be: etruszk és magyar rovásjelekkel. 1991. július 25-én a londoni Magyar Nagykövetségen dr. Kováts Kálmánnak (időközben elhunyt) és nekem meghatalmazást adott, amit Nagykövet Úr is hitelesített, így a kiadás joga és kötelezettsége rám hárult. Tóth Zsigmond Londonban halt meg 1997-ben.
Könyvében az a meglepően új, hogy szerinte "eddig 118 nemzetközi tudós 18nyelv kulcsként való felhasználásával próbálta elolvasni az etruszk írásokat eredménytelenül; éspedig: albán, ógörög, óbolgár, egyiptomi, régi skandináv, gauche (ez egy Kanári-szigeteken lakó nép nyelve), török, mongol, tuareg, dravida, baszk, berber, kabil, ír, héber, kelta, csak magyarul nem. Pedig az etruszkok a magyar nép ősei voltak, csak amikor Anatóliába és még délebbre az Égei szigetekre vándoroltak, az egyiptomiak elnevezték őket TYRS-nek (tireseknek), majd a latinok etruszcan=etruszkoknak. Érdekes megjegyezni, hogy pl. 2004. március 7-én a Magyar Televízió 1-es csatornáján a "Minden tudás egyeteme" adásában feltett kérdésre: "Honnan kerültek a székelyek Erdélybe?" - senki nem tudott választ adni. Tóth Zsigmond ebben a könyvében többek között erre a kérdésre is igyekszik választ adni.
A könyv második részében, Tóth Zsigmond: A Nagyszentmiklósi Aranyedények című tanulmányát olvashatjuk. Magyarázatában az etruszk ötvös művészet alapján igyekszik magyarázatát adni az edényeken látható mintáknak. Szerinte az etruszkok művészi téren is kimagasló eredményeket értek el és valójában ők vetették meg a görög és a latin művészet alapját is.
Az "Edényekről" közölt képeket László Gyula: A Nagyszentmiklósi Kincs című könyvéből másoltuk, ezért ajánlatos a kettőt együtt olvasni.
Tóth Zsigmondnak nyomtatásban eddig megjelent könyve Edgar Allan Poe: Versek, angolról magyarra fordítva, és kéziratban van Euripidés: A trójai nők című színdarab görögről magyarra fordítva.
Bajusz Gyula
Vissza