Díszmadarak

Előszó

A természetből kiemelkedett ember nem tud teljesen elszakadni ősi környezetétől, s így - különösen korunkban, a városokba, kőfalak közé szorult ember - visszavágyik a természetbe. Ez a vágy nemcsak abban nyilvánul meg, hogy felkeresi a számára kikapcsolódást nyújtó, felüdülést jelentő tájakat, hanem abban is, hogy közvetlen közelébe, otthonába hozza a természet egy-egy kis képviselőjét. Kötetünk azokat a madarakat kívánja bemutatni, melyekkel sok madárkedvelő otthonában találkozhatunk, de vadon nem élnek hazánkban. (A hazai madárfajok nem tarthatók lakásban, mivel védelem alatt állnak.)
Ha a madarakat mesterséges körülmények között tartjuk, ez általában nem jelent számukra rabságot. De ne felejtsük el: "ha valaki madarat vagy más állatot akar tartani, mindenekelőtt arra készüljön fel, hogy azt teljes valójában megismerje, ezáltal szükségleteit kiismerje, hogy őt minden tekintetben ki tudja elégíteni". (Dr. K. Russ) A megfelelően elhelyezett és táplált madár nem érezhet emberi értelemben vett fogságot! Otthonunkban gondozva őket, bepillanthatunk távoli földrészek változatos madárvilágába, a legapróbb részletekig megismerhetjük mindennapi életüket. Tanúi lehetünk új életek születésének és az igazi szülői gondoskodásnak. Nyomon követhetjük a fiókák növekedését és fejlődését, a párválasztás, udvarlás, családalapítás mozzanatait. Mindezért a nagy élményért csak egyet kell tennünk: lelkiismeretesen gondoskodni madarainkról! Ha megtanultunk törődni a ránk bízott életekkel, előbb-utóbb kialakul bennünk a természet iránti felelősségérzet és gondoskodás is, amely a jelen és a jövő nagy feladata! Vissza