Bismarck és Andrássy

Tartalom

Előszó 7
I. fejezet. A megkésett államiság 9
A dinasztikus egyesítés célkitűzése 9 • A rivális kiszorítása 10 * A fölülről végrehajtott forradalom 12 - A szorongó fogadtatás 14 • A kompenzációs hajlandóság 15 - A szövetségi politika lehetőségei 17 * Jegyzetek a 364-365 oldalakon
II. fejezet. A "könniggrätzi reflex" hipotézise 1867-1870
A Monarchia új közjogi struktúrája 20 • Az osztrák-magyar kiegyezés fogadtatása 23 i A németországi változások magyar megítélése 31 • A német nemzeti áradat mederbe terelése 33 • A német nemzeti mozgalom lendületvesztése 38 • A magyar-román konfliktus és a német színvallás 42 * A kényszerű tartózkodás 50 * A jövőkép elhomályosulása 54 • A berlini szereposztás kérdőjelei 59 • Jegyzetek a 365-371 oldalakon
III. fejezet. A kölcsönös meg nem értés 1870-1871 65
A Hohenzollern-konfliktus 65 • Az osztrák-magyar háborús készülődés 66
• A magyar kormány álláspontja 69 * A berlini figyelmeztetés 73 - A magyar közeledés - német kételkedés 81 • Az elhúzódó háború kockázata 89 * A magyar háborús hajlandóság 96 * A fenntartásos kibékülés 105 • Jegyzetek a 371-378 oldalakon
IV. fejezet. A föderatív kísérlet kérdőjelei 1871 115
A Hohenwart-kormány hivatalba lépése 115 * A külpolitikai aspektus és az első külföldi reagálás 117 * A kormány és a birodalmi tanács kötélhúzása 122 • Orosz aggályok - német fenntartások 124 • A kiegyezési kísérlet kudarca 130 • Diplomáciai utóhangok 137 • Jegyzetek a 378-382 oldalakon
V. fejezet. A gyanakvó kooperáció 1871-1875 143
A „félhegemón státus" ellentmondásai 143 • A hagyományos beidegződések dominanciája 145 • A ballhausplatzi személycsere és fogadtatása 147 • A berlini találkozó kezdeményezése és kudarca 153 • A három császár szövetségének tető alá hozása 160 • Magyarország külső megítélése 167 • Harmónia és kölcsönös bizalmatlanság 179 * A háborús riadalom és a német külpolitika prioritásainak átrendeződése 188 • Jegyzetek a 382-393 oldalakon
VI. fejezet. A kötelezettségvállalás elutasítása 1875-1877 198
A balkáni nemzettéválás belső és külső ellentmondásai 198 * A Hercegovinái felkelés és az osztrák-magyar-orosz kooperáció 202 • „Kezünket a tűznél melegíteni" 205 * A reichstadti egyezmény és a német neheztelés 212
• A „mérsékelt ügyvéd" szerepének vállalása 216 • Az osztrák-magyar-orosz konszenzus és a német el nem kötelezettség 221 | Az osztrák-magyar és orosz tájékozódás és a berlini elzárkózás 230 • Törökbarátság és oroszellenesség Magyarországon 236 • Útban a háború felé 241 • Jegyzetek a 392-402 oldalakon
VII. fejezet. A barátság teherpróbája 1877-1878 247
A hadviselés feltételeinek megváltozása 247 * A brit tehetetlenség és az osztrák-magyar bizalmatlanság 252 • Az újabb koalíciós lidércnyomás 257 • A Monarchiával szembeni orosz bizalmatlanság ébrentartása 262 • Az orosz nehézségek felkeltette remények és aggodalmak 266 • A török vereség 270 • Az osztrák-magyar riadalom és a német határozatlanság 272 • Konfliktus vagy konferencia 281 * A „tisztességes alkusz" 289 • A hatalmi egyetértés létrejötte 295 • A nemzetközi jogi keretek megalkotása 309 § Jegyzetek a 402-417 oldalakon
VIII. fejezet. A berlini meghátrálás 1879 318
Az általános elégedetlenség 318 • A békésnek tervezett bevonulás 320
• Az új külpolitikai tájékozódás 326 • A kényszerű visszalépés 331 * A félelem szülte elkötelezettség 334 • Az utólagos értelmezés 341 • A beigazolódott számítás 344 • Jegyzetek a 417-425 oldalakon
IX. fejezet. A budapesti kiábrándulás 1879-1889 347
A hatalmi társulások természete 347 * A külpolitikai elgondolások különbözősége 350 • Az újabb balkáni bonyodalom 355 • A barátság elhidegülése 357 • A pályák lezárulása 362 • Jegyzetek a 425-428 oldalakon
Jegyzetek 364
Irodalomjegyzék 429
Névmutató 449

Témakörök