Dinamika

Fülszöveg

Dr. Györgyi József
DINAMIKA
A Dinamika tantárgyat az építőmérnöki kar íiallgatói a ÍVIechanika tantárgycsoporton belül tanulják, és az itt megszerzett ismeretek is részét képezik a Mechanika szigorlat anyagának.
A korábbi mechanikai tanulmányok során a vizsgálatok célja elsősorban az egyensúlyi állapot elemzése volt, ebben a helyzetben számítottuk a külső és belső erőket. Az elmozdulások számítása a kis elmozdulások körére korlátozódott.
A dinamikai vizsgálatokra jellemző, hogy az erők időben viszonylag gyorsan változnak, az elemzések során a tömegerők nem hanyagolhatók el, a szerkezet vagy a vizsgált test nincs egyensúlyban, mozog.
A tananyag és így a jegyzet is három fő részből áll. Az első rész a Kinematika, amelynél az anyagi pont mozgásállapotának és a merev testek síkmozgásának a leírásával foglalkozunk, a pontra ható erők elemzése nélkül.
A második rész a Kinetika, amelynek tanulmányozása során az anyagi pont mozgásállapotának és a merev testek síkmozgásának elemzésbe... Tovább

Fülszöveg

Dr. Györgyi József
DINAMIKA
A Dinamika tantárgyat az építőmérnöki kar íiallgatói a ÍVIechanika tantárgycsoporton belül tanulják, és az itt megszerzett ismeretek is részét képezik a Mechanika szigorlat anyagának.
A korábbi mechanikai tanulmányok során a vizsgálatok célja elsősorban az egyensúlyi állapot elemzése volt, ebben a helyzetben számítottuk a külső és belső erőket. Az elmozdulások számítása a kis elmozdulások körére korlátozódott.
A dinamikai vizsgálatokra jellemző, hogy az erők időben viszonylag gyorsan változnak, az elemzések során a tömegerők nem hanyagolhatók el, a szerkezet vagy a vizsgált test nincs egyensúlyban, mozog.
A tananyag és így a jegyzet is három fő részből áll. Az első rész a Kinematika, amelynél az anyagi pont mozgásállapotának és a merev testek síkmozgásának a leírásával foglalkozunk, a pontra ható erők elemzése nélkül.
A második rész a Kinetika, amelynek tanulmányozása során az anyagi pont mozgásállapotának és a merev testek síkmozgásának elemzésbe bevonjuk a pontra, illetve a testre ható erőket is. Ebbe a fejezetbe tartozik az ütközési feladatok vizsgálata is.
A tananyag harmadik részét az egyensúlyi helyzet körüli kis rezgések vizsgálata és a Rezgéstan néhány fontos műszaki alkalmazásának bemutatása képezi. Ezen fejezet két jól elkülönülő része az egyszabadságfokú és többszabadságfokú rezgések számítása.
A jegyzetben csak az adott tantervi keretek között tárgyalható és a hallgatóságtól számon is kérhető tananyag szerepel. Az elméleti összefüggések levezetésén, ismertetésén túlmenően nagyszámú kidolgozott feladattal is találkozik az olvasó, A Dinamika hatalmas ismeretanyagából kevés jelenik meg a jegyzetben, de ez lehetővé teszi, hogy az olvasó a további tanulmányok során, vagy egyéni úton, - a széleskörű irodalom segítségével - el tudja sajátítani az építőmérnöki munkában adott esetben felmerülő konkrét dinamikai problémák megoldásához szükséges módszereket. Vissza