Fülszöveg
„Dina már vadul menekült az ajtó felé, amikor Jacob felfogta, mire készül. Vágya menten elillant, ahogy ráébredt, miféle irányt vehetnek az események.
Egy darabig lihegve, erejüket méregetve álltak egymással szemben.
Dina megtagadta, hogy visszavegye a ruháját, amelyet Jacob tépett le róla.
Erővel kellett visszakényszerítenie rá a hosszú szárú alsóneműt, éppúgy, ahogyan lerángatta róla. Ráadásul az egyik hasíték szalagjai leszakadtak. Ügyetlenül kapkodott.
Ennek ellenére kénytelen volt elviselni az elképzelhetetlent, a rettenetet, amikor Dina végül kitépte magát a kezéből, és lerohant a lépcsőn. Az elöljáróhoz, a vendégek közé. Fehérneműben, selyemcipőben és harisnyában.
Ez volt az első alkalom, hogy Jacob azt érezte, Dina
semmiféle határt nem ismer. Hogy egy cseppet sem tart
az emberek ítéletétől. Hogy villámgyorsan mérlegel - és cselekszik! Hogy veleszületett érzéke van ahhoz, hogy abból, ami őt sújtja, másoknak is juttasson."
Herbjflrg Wassmo, a világszerte ismert norvég...
Tovább
Fülszöveg
„Dina már vadul menekült az ajtó felé, amikor Jacob felfogta, mire készül. Vágya menten elillant, ahogy ráébredt, miféle irányt vehetnek az események.
Egy darabig lihegve, erejüket méregetve álltak egymással szemben.
Dina megtagadta, hogy visszavegye a ruháját, amelyet Jacob tépett le róla.
Erővel kellett visszakényszerítenie rá a hosszú szárú alsóneműt, éppúgy, ahogyan lerángatta róla. Ráadásul az egyik hasíték szalagjai leszakadtak. Ügyetlenül kapkodott.
Ennek ellenére kénytelen volt elviselni az elképzelhetetlent, a rettenetet, amikor Dina végül kitépte magát a kezéből, és lerohant a lépcsőn. Az elöljáróhoz, a vendégek közé. Fehérneműben, selyemcipőben és harisnyában.
Ez volt az első alkalom, hogy Jacob azt érezte, Dina
semmiféle határt nem ismer. Hogy egy cseppet sem tart
az emberek ítéletétől. Hogy villámgyorsan mérlegel - és cselekszik! Hogy veleszületett érzéke van ahhoz, hogy abból, ami őt sújtja, másoknak is juttasson."
Herbjflrg Wassmo, a világszerte ismert norvég írónő borongós hangulatú prózája a 19. századi Norvégia komor, hideg tájaira és a lélek mélységeibe kalauzolja az olvasót. Letisztult stílusa és a költői szépségű részletek erős atmoszférát teremtve mesélik el hősnőjének nehéz sorsát, ám elbeszélése a túléléshez szükséges humort sem nélkülözi - ahogy a regénybeli vidék sötét égboltján is megjelenik időnként az északi fény.
Szívszorító és izgalmas történet egy gyermek traumájáról, az elnyomott női vágyakról és a kiteljesedés lehetőségeiről egy férfiak uralta világban.
A regényből 2002-ben azonos címmel nagy sikerű film készült Maria Bonnevie és Gérard Depardieu főszereplésével, melyet a hazai mozik is bemutattak.
Vissza